Április közepén Reese Witherspoon egy üzenettel jelentkezett be Instagramon: itt az ideje elkezdeni használni a mesterséges intelligenciát. A színésznő a konyhájában állt, turmixot készített, és közben arról beszélt harmincmillió követőjének, mennyire megdöbbentette, hogy a könyvklubja tíz tagja közül átlagosan mindössze három nő próbálta ki eddig ezt a technológiát. Pedig, tette hozzá, a nők munkáját háromszor nagyobb eséllyel válthatja ki az AI, mint a férfiakét, mégis egyelőre a férfiak nyitottabbak rá.
„Szerintem meg kell tanulnunk használni néhány igazán jó eszközt, amelyek könnyebbé és jobbá tehetik a mindennapi életünket” – mondta. Reese Witherspoon úgy beszélt, mint egy nagyvállalati vezető, aki épp azt magyarázza az új kolléganőnek, hogyan lehet érvényesülni az értekezleten.
Kapcsolódó: Felnőttként tanulnál? Ezt érdemes az MI korában
A mesterséges intelligencia feminista újracsomagolásának másik hangadója a bestselleríró Mel Robbins, aki annak annak idején nagyot robbantott a Hagyd rájuk elméletével, amiből könyv is született. Ő szintén egy Insta-posztban jelentette be együttműködését az egyik MI-t fejlesztő céggel, és hangsúlyozta, hogy a nők semmiképpen nem maradhatnak le a munka világát befolyásoló folyamatokról.
A Facebook volt vezérigazgatója, Sheryl Sandberg szerint napjainkban az egyik legfontosabb feladat a nemek közötti szakadék bezárása. Ezt saját vállalatánál egy 25 éves vezérigazgató kinevezésével igyekszik orvosolni, akinek az a feladata, hogy hasznosítja az MI-t a női karrierépítés során.
A női túlélőcsomag része a ChatGPT
A fenti megszólalások nem tekinthetők egyedinek, hiszen mostanra már nemcsak programozók, befektetők és mérnökök beszélnek a mesterséges intelligenciáról, hanem különböző életmódguruk, színésznők, CEO-k és influenszerek. Paris Hilton például saját MI-klónnal gyárt tartalmat, miközben a gyerekeivel tölti az időt. Sandra Bullock pedig arról beszél, hogy „barátunkká kell tenni” a technológiát.
Nem maradhatunk le, ez a központi állítás, ami egyben figyelmeztetésnek is hangzik.
Hiszen a technológia használata nem csupán a legjobb dolog, amit a karrierünkért tehetünk, hanem lassan az egyetlen módja annak, hogy talpon maradjunk. Az önfejlesztés új szintre lépett: noha most is a fejlődés, optimalizálás, új készségek tanulása van fókuszban, csak a networking és a termelékenység szavak helyét a chatbot és a promptolás kifejezések vették át.
Kapcsolódó: Csak kétféle embernek lesz biztos jövője az MI korszakában
Az MI-ról szóló női narratíva általában ugyanarra az ígéretre épül: a technológia felszabadít. Erin Grau startupalapító például a Time-ban arról írt, hogy a mesterséges intelligencia lehetne a nők „24/7 mentora”. Egy olyan rendszer, amely segít leküzdeni az imposztorszindrómát, magabiztosabb e-maileket írni, felismerni a „túl bocsánatkérő” nyelvezetet, és hatékonyabban működni a munkahelyen.
Ez első hallásra inspirálóan hangzik, ki ne szeretne hatékonyabb, magabiztosabb, jobb kommunikátor lenni, aki mellesleg még remek anya is? Az MI egyik legfontosabb ígérete:
automatizálni annyi feladatot, hogy a nő végre egyszerre lehessen sikeres dolgozó, gondoskodó anya és kiegyensúlyozott ember.
A kimutatások szerint a mesterséges intelligencia jellemzően a női munkákat fenyegeti (Fotó: Canva)
Veszélyben a női munkák
Csakhogy miközben a nőket igyekeznek rávenni az MI használatára, az épp a női munkákat fenyegeti leginkább. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete, az ILO 2026-os jelentése szerint a női dominanciájú munkakörök közel kétszer akkora eséllyel vannak kitéve generatív MI-alapú automatizációnak, mint a férfiak által dominált szakmák.
A női munkakörök 29 százaléka érintett lehet, szemben a férfi munkák 16 százalékával. A legveszélyeztetettebb pozíciók között:
- adminisztratív munkák,
- recepciós és asszisztensi feladatok,
- HR és ügyfélszolgálat,
- könyvelési és koordinációs munkák szerepelnek.
Vagyis pontosan azok a területek, ahol a nők történelmileg felülreprezentáltak.
Az ILO szerint a probléma nem pusztán technológiai, hanem strukturális. A mesterséges intelligencia nem egy semleges munkaerőpiacra érkezik, hanem egy olyan világba, ahol a nők és férfiak eleve más típusú munkákat végeznek, más fizetésekért, más előrelépési lehetőségekkel.
Az MI a múltból tanul
Az Amazon egyik MI-toborzórendszerét 2017-ben azért kellett leállítani, mert szisztematikusan hátrasorolta a női jelentkezőket. A rendszer egyszerűen megtanulta a korábbi, férfiak által dominált felvételi mintákat.
Az UNESCO 2024-es jelentése szerint több nagy nyelvi modell, köztük a GPT-3.5 és a Llama 2 is reprodukál szexista és rasszista torzításokat. Európai kutatások pedig arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos egészségügyi MI-rendszerek hajlamosak a férfi tüneteket alapértelmezettnek tekinteni, ezért a női pácienseknél pontatlanabb diagnózisokat adnak.
Kapcsolódó: MI: meglepő különbség a nők és a férfiak között
Természetesen nem arról van szó, hogy az MI nőgyűlölő lenne, a probléma gyökere az adatokban van. A mesterséges intelligencia rendszerek az internetből, történelmi archívumokból, korábbi döntésekből és emberi viselkedésmintákból tanulnak.
Ha egy vállalat évtizedeken keresztül főként férfiakat vett fel vezetőnek, az algoritmus könnyen arra a következtetésre jut: a jó vezető férfi.
Genane Youness, a CESI mérnökképző iskola kutatója szerint az MI legnagyobb veszélye nem az, hogy új egyenlőtlenségeket hoz létre, hanem hogy ipari méretben konzerválja a régieket.
Ha például Franciaországban a nők az INSEE (francia statisztikai hivatal) adatai szerint még mindig átlagosan 15 százalékkal kevesebbet keresnek azonos munkáért, akkor egy MI-rendszer ezt könnyen normális mintázatként értelmezheti.
Aki előbb használja a mesterséges intelligenciát, gyorsabban fejlődik(Fotó: Canva)
A digitális korszak új szorongása: lemaradni
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy miközben a nők jobban félnek az MI következményeitől, gyakran kevesebb hozzáférést kapnak magához a technológiához is.
A Randstad 2026-os nemzetközi kutatása szerint a férfiak 71 százaléka mondta azt, hogy rendelkezik MI-készségekkel, míg a nőknél ez mindössze 29 százalék volt. A nők ritkábban kapnak MI-képzést, ritkábban férnek hozzá vállalati MI-eszközökhöz, és kevésbé érzik magukat biztonságban az új rendszerek használatakor.
A kutatók szerint ennek kulturális oka is van. A férfiak gyakrabban „csak kipróbálják” az MI-t, még akkor is, ha nem teljesen értik. A nők ezzel szemben sokkal inkább aggódnak adatvédelmi, etikai vagy szakmai következmények miatt.
Vagyis a rendszerrel kapcsolatos magabiztosság maga is társadalmi mintázatokból épül fel.
Nyilvánvaló, hogy aki előbb használ egy technológiát, gyorsabban fejlődik, tehát több lehetőséghez fog jutni. A többiek pedig lassan kívül maradnak. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a Reese Witherspoon-féle poszt alatt szinte azonnal megjelentek a dühös kommentek.
Kapcsolódó: A magyar szinglik egy része már az MI-vel küzdi le a magányt
„Azt próbálják eladni nekünk, hogy lelkesedjünk a saját alárendelődésünkért”– írta például egy nő. A kritikus hangok szerint ez a narratíva valójában nem felszabadítja a nőket, hanem arra próbálja rávenni őket, hogy alkalmazkodjanak egy újabb kizsákmányoló rendszerhez. Nem az egyenlőtlenséget szünteti meg, csak hatékonyabbá teszi az alkalmazkodást hozzá.
A mesterséges intelligencia körüli női diskurzus tehát rendkívül összetett: egyszerre van benne kíváncsiság, alkalmazkodási kényszer, technológiai optimizmus és mély bizalmatlanság.
Az MI ugyanis mindent felszív: az adatok mellett nyelvi mintákat, előítéleteteket vagy épp hatalmi viszonyokat.
És miközben ígérete szerint hatékonyabbá, gyorsabbá és produktívabbá teszi az életünket, egyre világosabb, hogy ugyanazokat a társadalmi egyenlőtlenségeket is magával viszi, amelyeket már az offline világban sem sikerült megoldanunk. A kérdés tehát nem az, hogy a nők használják-e a ChatGPT-t, hanem az, hogy ki tanítja meg az algoritmusoknak, milyen a világ.
Kapcsolódó: Hogyan óvd meg az agyad a mesterséges intelligenciától?
Kiemelt kép: Canva
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!