- A Harvard 1938-ban indult kutatása szerint kapcsolataink minősége még az ötvenévesen mért koleszterinszintnél is pontosabban jelzi előre a későbbi egészséget és jóllétet.
- Néha egyetlen üzenet vagy rövid beszélgetés is elég.
- Nyolc egyszerű, a hétköznapokba könnyen beilleszthető módszert mutatunk, amikkel tehetünk a boldogságunkért.
Hol a boldogság mostanában? Te is fel-felteszed magadnak a kérdést, hogy lehetnél boldogabb? Nem vagy egyedül. És akkor se, ha a válaszod valami materiális dolog, vagy ha azt gondolod, hogy a boldogsághoz valami óriási dolgonak kellene történnie. Sokkal több pénz, izgalmasabb munka, új otthon, utazás vagy végre elegendő szabadidő.
Ezek persze tényleg javíthatják a közérzetünket, a Harvard Egyetem kutatói azonban egy sokkal hétköznapibb tényezőt találtak, ami hosszú távon is szorosan összefügg a boldogsággal és az egészséggel.
Mitől leszünk boldogabbak?
Az 1938-ban indított Harvard Study of Adult Development a világ egyik leghosszabb, felnőttek testi és lelki egészségét követő vizsgálata. A kutatás eredetileg 724 férfi életútját kezdte vizsgálni. 268 harvardi hallgatóét és 456, Boston szegényebb városrészeiben felnőtt fiatalét. Azóta a résztvevők feleségeit és leszármazottait is bevonták, így 2025-re mintegy 2500 ember adatai kerültek a programba.
A kutatók rendszeresen megvizsgálták a résztvevők egészségi állapotát, átnézték az orvosi dokumentációjukat, interjúkat készítettek velük, és a munkájukról, családjukról, kapcsolataikról, valamint lelkiállapotukról is kérdezték őket.
Az eredmény meglepte a szakembereket. Amikor azt keresték, mi jelezi előre a legpontosabban, hogy ki lesz nyolcvanéves korában egészséges és elégedett, nem az ötvenévesen mért koleszterinszint vagy a szakmai siker bizonyult a legerősebb támpontnak. Sokkal beszédesebb volt, mennyire volt elégedett az illető a társas kapcsolataival.
A vizsgálat vezetője, Robert Waldinger pszichiáter szerint a kutatás legfontosabb tanulsága egyszerűen összefoglalható. A jó kapcsolatok boldogabbá és egészségesebbé tesznek bennünket. Miért ne ápolnánk őket tudatosabban? Ehhez mutatunk tippeket?
A boldogság egészen hétköznapi dolgokban rejlik (Forrás: Getty Images)
1. Írj rá arra, aki hiányzik
Biztos neked is eszedbe jut valaki, akivel régen jóban voltál, de az utóbbi időben eltávolodtatok egymástól. Vedd fel vele újra a kapcsolatot. Nem kell hosszú levéllel vagy mentegetőzéssel nyitni. Egy egyszerű „Eszembe jutottál, hogy vagy?” bőven elég lehet a kapcsolat felálesztéséhez.
Waldinger ezt a társas edzettség – angolul social fitness – egyik legegyszerűbb gyakorlatának nevezi. A szakember kiemeli, hogy hogyan az izmok is leépülnek, ha nem használjuk őket,úgy a kapcsolatainknak is rendszeres figyelemre van szükségük.
2.Figyelj oda TÉNYLEG
Az együtt töltött idő önmagában nem garantálja a közelséget. Lehetünk egy szobában úgy is, hogy közben mindenki máshol jár, mondjuk épp a telefonját nyomkodja.
Ha valakivel beszélgetsz, tedd látótávolságon kívülre a telefonodat. Figyelj tényleg arra, amit beszélgetőtársad mond. Egy húszperces, valóban figyelmes beszélgetés többet ad, mint egy egész este, amit fél szemmel az értesítéseket követve töltünk.
3. Kérdezz jobban!
A „Mi újság?” kérdésre többnyire annyi érkezik válaszul, hogy „Semmi különös”. Ha szeretnél közelebb kerülni valakihez, kérdezz egy kicsit pontosabban:
- Mi volt a legjobb része a napodnak?
- Mi foglalkoztat mostanában?
- Minek örülsz a legjobban ezen a héten?
- Van valami, amiben segítségre lenne szükséged?
A közelség az teremti meg, ha a másik érzi, valóban fontos a számunkra.
4. Ne várj különleges alkalomra
A barátságok egyik nagy ellensége a túlszervezés. Ha minden találkozónak többórás programnak, vacsorának vagy gondosan előkészített vendégségnek kell lennie, nem csoda, hogy hónapok telhetnek el két alkalom között.
Pedig egy közös séta, kávézás vagy bevásárlás is értékes együtt töltött idő. A gyakori, rövidebb találkozások általában könnyebben beilleszthetők a hétköznapokba, és természetesebb folytonosságot adnak a kapcsolatnak. A közelséghez nem kell ünnepi teríték, néha húsz szabad perc is megteszi.
5. Beszélgess az ismerős idegenekkel
Nem csak a legszorosabb kapcsolataink javíthatják a közérzetünket. Waldinger szerint apró jólléti többletet adhat egy kellemes beszélgetés a szomszéddal, a munkatárssal, az eladóval vagy azzal a majdnem idegennel is, akivel rendszeresen ugyanazon a buszon utazunk.
Nem kell mindenkiből közeli barátot faragni. Elég lehet a köszönés, néhány kedves mondat vagy egy őszinte érdeklődő kérdés. Ezek a társas szálak azt az érzést erősíthetik, hogy részei vagyunk annak a közösségnek, amelyben élünk.
Fotó: Canva (Forrás: Getty Images)
6. Vonj be másokat!
Felnőttként azért nehéz új kapcsolatokat kialakítani, mert sokszor hiányzik a természetes közös közeg. Waldinger szerint az egyik legegyszerűbb megoldás, ha olyan csoporthoz csatlakozunk, ami valamilyen számunkra fontos tevékenység köré szerveződik.
Lehet ez sport, kertészkedés, kórus, könyvklub, tanfolyam, önkéntesség vagy bármilyen rendszeres program. Nem kell már az első alkalommal barátságot kötni. A visszatérő találkozások és a közös érdeklődés idővel megkönnyítik a közeledést. A Harvard kutatói szerint soha nem késő új kapcsolatokat kialakítani. A vizsgálat résztvevői között olyanok is voltak, akik idősebb korukban találtak társat vagy közösséget.
7. Ha boldog akarsz lenni, mutasd ki a hálád
Ha valaki segített, meghallgatott vagy egyszerűen jobbá tette a napodat, mondd el neki. Az ilyen visszajelzés egyszerre irányítja a figyelmet valami jóra, és erősíti a kapcsolatot is.
Egy másik, közel 50 ezer idősebb nő bevonásával készült harvardi kutatás a hála és a jobb egészségi kilátások között talált összefüggést. A kutatók ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a hála gyakorlása javíthatja a közérzetet, és a társas támogatást is erősítheti.
8. Gondold végig, kit hívhatsz fel
A Harvard-vizsgálat egyik kérdése az volt, hogy kit hívnának fel a megkérdezettek az éjszaka közepén, ha betegei lennének vagy félnének? Egy-egy olyan ember mindenkinek fontos, akiről tudja, hogy baj esetén számíthat rá.
Ha most senki nem jut eszedbe egy ember se, az jelzés arra, hogy érdemes rendszeresebben keresni egy régi ismerőst, elfogadni egy meghívást, vagy elindulni egy olyan közösség felé, ahol idővel kölcsönös bizalom alakulhat ki.
Lehetünk-e mindig boldogok?
Nem, és nem is ez a cél. Waldinger hangsúlyozza, hogy senki sem boldog állandóan. A rosszabb időszakok nem azt bizonyítják, hogy valamit elrontottunk. A jó kapcsolatok sem szüntetik meg a veszteségeket, a betegségeket vagy a mindennapi nehézségeket, de védőhálót adhatnak, amikor ezekkel szembe kell néznünk.
Kapcsolódó: Ezeket az apróságokat már ma megteheted a boldogságért
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!