Mit mutat a vérnyomás második értéke?

• A vérnyomásmérő perjel utáni száma jóval többet mond annál, mint első pillantásra gondolnánk.
• Egy több mint egymillió felnőttet vizsgáló kutatás megmutatta, miért hiba csak az első számra figyelni.
• Nem minden kiugró mérés jelent betegséget, de az ismétlés módja sokat változtathat az eredményen.

 „A 140 fölötti szisztolés és a 90 fölötti diasztolés értékeket már kóros vérnyomásnak tekintjük” – magyarázza dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője. Mégis, aki azt mondja: „160 fölött volt a vérnyomásom”, többnyire csak az első számra gondol. Pedig a perjel utáni érték sem statiszta.

Ezt jelenti a két szám

A vérnyomásmérőn minden szám számít:

• a szisztolés, első érték a szív összehúzódásakor mérhető legnagyobb artériás nyomás,
• a diasztolés, második érték a két szívverés közötti, elernyedési szakasz legalacsonyabb nyomását mutatja.

A kettőt együtt kell értékelni; különbségük a pulzusnyomás, amely az artériák rugalmasságáról is árulkodhat.

Röviden: a vérnyomás második értéke azt mutatja, mekkora nyomás marad az artériákban, miközben a szív elernyed és újra megtelik vérrel. A tartósan magas diasztolés értéket akkor sem szabad félresöpörni, ha az első szám nem kiugró.

Mikor számít magasnak?

A 2025-ös magyar hipertónia-irányelv szerint az ismételten legalább 140 Hgmm-es rendelői szisztolés és/vagy legalább 90 Hgmm-es diasztolés érték hipertóniát jelez.

Ez nem azonos a kezelési célértékkel: az általános céltartomány 18–65 éves korban 120–129/70–79, 65 év felett 130–139/70–79 Hgmm. Nagyon idős, általánosan gyengébb állapotú vagy több betegséggel élő embernél az orvos az egyéni egészségi állapothoz igazítja a célértéket.

Egyetlen kiugró mérés még nem diagnózis: izgalom, kávé, mozgás vagy rossz mandzsetta is torzíthat. A Semmelweis útmutatója nyugalomban három mérést javasol, egyperces szünetekkel; az utolsó kettő átlagát kell feljegyezni. A tartósan magas vérnyomás károsítja az érfalat, és növeli a szívinfarktus, a stroke, a szívelégtelenség és a vesekárosodás esélyét.

A második szám sem mellékszereplő

Ezt igazolta a New England Journal of Medicine 2019-es kutatása: 1 316 363 felnőtt 36 784 850 mérését elemezték nyolc éven át. A 44 286 eseményből 24 681 szívinfarktus, 16 271 iszkémiás és 3334 vérzéses stroke volt. Bár az első érték erősebben jelezte a veszélyt, a magas diasztolés vérnyomás önállóan is összefüggött a kockázattal – akár a 140/90, akár a 130/80 Hgmm-es határt vizsgálták.

A perjel utáni szám nem statiszta: a szív elernyedésekor mérhető nyomást mutatja. (Forrás: Canva)

Így mérj helyesen otthon

Meglepően könnyű „feljebb mérni” a vérnyomást. Az American Heart Association szerint a mérés közbeni beszéd akár 19, a keresztbe tett láb 15, a szívmagasságban meg nem támasztott kar pedig 20 Hgmm-rel is növelheti a kijelzett értéket. Ezért mérés közben maradjunk csendben, talpunk legyen a földön, karunkat pedig támasszuk meg.

Kapcsolódó: Sok dolog befolyásolja a vérnyomásmérés pontosságát – ilyen a vizelet mennyisége is

Az életkor átírja a képletet

Az artériák az évekkel merevebbé válnak, ezért az első érték rendszerint emelkedik, míg a diasztolés nyomás középkor után tetőzhet, később csökkenhet – említi a Házipatika is. Időseknél így gyakori az izolált szisztolés hipertónia: csak az első szám magas. A feltűnően nagy különbség széles pulzusnyomásra és érmerevségre utalhat, ezért kivizsgálást érdemel.

Fiatalabbaknál ez ritkább. Stressz és fokozott szimpatikus aktivitás is állhat mögötte, de nem szabad automatikusan „csak idegességnek” betudni: mérési hiba, pajzsmirigy- vagy vesebetegség is felmerülhet.

Ha bármelyik szám tartósan eltér, vérnyomásnaplóval érdemes háziorvoshoz fordulni. Mellkasi fájdalommal, nehézlégzéssel, zavartsággal, látás- vagy beszédzavarral társuló nagyon magas értéknél sürgős ellátás szükséges.

Ez is érdekelhet: Hamis eredményt hoz a vérnyomásmérés, ha így csinálod

Kiemelt kép: Canva