- A tökéletes, egészséges vérnyomás nem ugyanaz 20 és 70 évesen – és ez teljesen normális.
- Egy rossz testtartás vagy kapkodó mérés simán félrevezető számokat mutathat.
- Még az sem mindegy, mikor mérünk, pl. egy teli hólyag is módosíthatja az értékeket.
Ráadásul a magas vérnyomás sokáig teljesen tünetmentes lehet. Nem véletlenül nevezik „csendes gyilkosnak”, hiszen hosszú távon növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és a szívinfarktus kockázatát. Éppen ezért nemcsak a rendszeres mérés fontos, hanem az is, hogy helyesen értelmezzük az eredményeket.
Mikortól számít magasnak a vérnyomás?
Az európai és hazai szakmai ajánlások alapján 140/90 Hgmm felett beszélünk magas vérnyomásról. A Hgmm a higanymilliméter rövidítése – ez a régi higanyos vérnyomásmérők emléke, de ma is ezt az egységet használják a modern készülékek.
A klasszikus rizikófaktorok közé tartozik:
- a cukorbetegség vagy prediabétesz,
- az elhízás,
- a zsírmáj,
- valamint a magas koleszterinszint.
A szakemberek szerint azonban egyetlen kiugró mérés még önmagában nem jelent betegséget. A tendencia sokkal fontosabb.
Nem mindenkinek ugyanaz az ideális érték
Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) irányelvei alapján az optimális vérnyomást életkoronként változhat:
- 6–12 éves korban: körülbelül 100/60 Hgmm
- 13–18 éves korban: nagyjából 110/70 Hgmm
- 18–65 év között: 120/80 Hgmm alatt
- 65 év felett: 140/80 Hgmm alatt
- 85 év felett: 140/90 Hgmm alatt
Ennek egyik oka, hogy az erek az idő múlásával fokozatosan veszítenek rugalmasságukból, ezért az első – vagyis szisztolés – érték természetes módon emelkedhet.
A helyes mérésen is rengeteg múlik
A Magyar Hypertonia Társaság (MHT) hangsúlyozza: a pontos diagnózishoz nemcsak a rendszeres, hanem a megfelelően végzett vérnyomásmérés is kulcsfontosságú.
Sokan nem is gondolnák, hogy néhány apró hiba mennyire befolyásolhatja az eredményt. Már az is számít, hogy mennyire vagyunk stresszesek mérés közben. Az orvosi rendelőben például gyakori a fehérköpeny-effektus: az izgalom miatt magasabb értéket mutathat a készülék.
A szakmai ajánlások szerint mérés előtt érdemes legalább 3–5 percig nyugodtan ülni. Az sem mindegy, hogyan tartjuk a karunkat: a mandzsettának szívmagasságban kell lennie, miközben a kart megtámasztjuk.
Méréskor fontos az is, hogy a kar megfelelően alá legyen támasztva. (Forrás: Canva)
A keresztbe tett láb, a kapkodás vagy akár a beszélgetés is torzíthatja az eredményt. És igen, még
a teli húgyhólyag is számít: kutatások szerint átmenetileg 10–30 Hgmm-rel is megemelheti a vérnyomást,
ezért mérés előtt érdemes elmenni a mosdóba.
Már napi pár perc mozgás is segíthet
A jó hír, hogy a magas vérnyomásra az életmód is látványosan hat. A rendszeres séta, a kerékpározás, az úszás vagy akár a stressz tudatos csökkentése is javíthat az értékeken.
Sőt, egyes vizsgálatok szerint már napi néhány perc könnyű mozgás is mérhető változást hozhat. Ezért sok esetben az életmódváltás az első és legfontosabb lépés – nem feltétlenül a gyógyszer.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Ha több napon át ismételten magas értékeket mérünk, mindenképpen ajánlott szakemberrel konzultálni. A rendszeres ellenőrzés azért is fontos, mert a vérnyomás nem egyetlen számról szól, hanem arról, hogyan működik hosszú távon a szervezetünk.
A vérnyomásmérés tehát nem vizsgahelyzet. Sokkal inkább egy hasznos visszajelzés arról, mennyire figyelünk oda magunkra a mindennapokban.
Ez is érdekelhet: A legjobb zöldség a vérnyomás csökkentésére, mégis kevesen eszik Magyarországon
Kiemelt kép: Canva
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!