- Egy több mint 6400 ember részvételével készült kutatás meglepő eredményre jutott azzal kapcsolatban, valójában milyen gyakran szellentünk.
- A kutatók azt is feltárták, mikor a legaktívabb a bélrendszerünk.
- A bélgáz mennyisége azt is elárulhatja, rendben működik-e az emésztés, és hogy mikor érdemes orvoshoz fordulni.
A szellentés nem tartozik kedvenc beszédtémáink közé, pedig a bélgázok képződése az emésztés természetes része. Egy friss, több ezer ember részvételével készült ausztrál kutatás most azt is megmutatta, milyen gyakran engedünk ki bélgázt egy átlagos napon.
A szellentés sokkal fontosabb, mint gondolnánk
A bélgázok két fő forrásból származnak. Egyrészt evés, ivás vagy beszéd közben levegőt nyelünk, aminek így vagy úgy, de távoznia kell. Másrészt a vastagbélben élő baktériumok lebontják azokat a táplálékokat – elsősorban rostokat és bizonyos szénhidrátokat –, amiket a szervezetünk nem tud teljesen megemészteni. A folyamat során különböző gázok keletkeznek, amelyeknek távozniuk kell.
A legtöbb esetben ez teljesen egészséges jelenség. A probléma akkor merül fel, ha a szellentések száma túl nagy lesz, vagy ha a velük járó panaszok hirtelen megváltoznak.
Több mint 360 ezer szellentést elemeztek
Az ausztrál kutatás különlegessége, hogy nem laboratóriumi körülmények között vizsgálta a résztvevőket. A 6400 önkéntes egy diszkrét mobilalkalmazás segítségével minden egyes szellentést rögzített, amint lehetősége volt rá. Összesen 360 192 esemény került a kutatók adatbázisába.
A vizsgálatba 14 évesnél idősebb emberek kerülhettek be, de kizárták azokat, akik nemrég jelentősen megváltoztatták étrendjüket, mert ez átmenetileg megváltoztathatja a bélgázok mennyiségét.
Naponta átlagosan ennyiszer szellentünk
A kutatás szerint egy átlagos ember naponta körülbelül ötször enged ki bélgázt. Ez elsőre kevésnek tűnhet, hiszen korábbi becslések gyakran napi 10–20 alkalmat is említettek. A kutatók azonban arra is rámutattak, hogy az alkalmazás csak az ébren töltött időben történt szellentéseket tudta rögzíteni, így az éjszakaiak kimaradtak az adatokból.
Érdekes eredmény, hogy az úgynevezett medián – vagyis a legjellemzőbb érték – még ennél is alacsonyabb, napi 3,8 alkalom volt. Ez azt jelenti, hogy néhány különösen aktív emésztésű résztvevő jelentősen megemelte az átlagot.
A résztvevők közel 80 százaléka naponta 2–7 alkalommal szellentett.
Kellemetlen vagy sem: a szellentést nem szabad visszatartani
Kik szellentenek a legtöbbet?
A kutatás szerint kisebb különbségek figyelhetők meg életkor és nem szerint is.
- A férfiak átlagosan napi 5,2, a nők 4,8 alkalommal szellentettek.
- A legkevesebb bélgázt a 14–25 évesek produkálták.
- A 26–45 éves korosztály bizonyult a leginkább bélgázosnak, átlagosan valamivel több mint napi öt alkalommal.
- A 46–65 évesek alig valamivel kevesebbet értek el.
- A 65 év felettiekről viszont még nem állt rendelkezésre elegendő adat.
Nem véletlen, hogy este történik a legtöbb
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a szellentések nem egyenletesen oszlanak el a nap során. Kisebb csúcs figyelhető meg reggel 6 és 8 óra között, kora délután, a legnagyobb pedig este, vacsora után.
Ennek egyszerű oka van. A bélbaktériumoknak idő kell ahhoz, hogy lebontsák az elfogyasztott ételeket. A rostban gazdag fogások után nagyjából egy-két órával több gáz képződhet.
Mitől lesz több a bélgáz?
Bizonyos ételek és szokások teljesen természetes módon fokozhatják a gázképződést.
Ilyenek például:
- bab, lencse és csicseriborsó,
- brokkoli, kelbimbó, karfiol,
- teljes kiőrlésű gabonák,
- szénsavas italok,
- rágógumizás,
- dohányzás,
- túl gyors étkezés.
Ez nem jelenti azt, hogy ezeket kerülni kellene. A rostban gazdag étrend hosszú távon kifejezetten jót tesz a bélmikrobiomnak, még ha átmenetileg több gáz is képződik.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Önmagában a gyakori szellentés ritkán jelz betegséget. Ha azonban a panaszok hirtelen jelentkeznek vagy más tünetekkel együtt fordulnak elő, érdemes kivizsgáltatni.
Fordulj orvoshoz, ha a fokozott gázképződés mellett az alábbiak közül bármelyik jelentkezik:
- tartós hasi fájdalom,
- véres széklet,
- megmagyarázhatatlan fogyás,
- tartós hasmenés vagy székrekedés,
- erős puffadás,
- láz vagy éjszakai panaszok.
A háttérben ilyenkor állhat például laktóz- vagy gluténérzékenység, irritábilis bél szindróma (IBS), vékonybél-baktériumtúlszaporodás (SIBO), de ritkábban cukorbetegség vagy pajzsmirigy-alulműködés is.
Kapcsolódó: Ettől a négy ételtől orrfacsaró lesz a bélgáz
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!