Automatikusan az öregedés vagy az ízületi kopás számlájára írjuk a csípőpanaszokat, pedig a csípőfájdalom háttérben számos különböző mozgásszervi probléma állhat. Különösen a 40 és 60 év közötti nők lehetnek érintettek, de a csípőfájdalom bármely életkorban jelentkezhet.
Dobó Kata a napokban hozta nyilvánosságra az Instagram-oldalán, hogy 52 évesen csípőprotézis műtéten esett át, mert a jobb oldali csípőízületben olyan mértékű porckopást diagnosztizáltak, amin csak műtéttel lehet segíteni.
Az ő példája is mutatja, hogy a fájdalom eredetének megtalálása azért fontos, mert a sikeres kezelés mindig az ok pontos meghatározásával kezdődik. De milyen okai lehetnek még az éjjeli csípőfájdalomnak a porckopáson kívül? Egyes esetekben gyulladás, máskor ín- vagy nyáktömlő-probléma, de akár a derék vagy a medence betegsége is okozhatja a tüneteket.
Amikor a csípő miatt nem jön álom a szemünkre
Az éjszakai fájdalom gyakran azért válik különösen zavaróvá, mert bizonyos testhelyzetekben fokozódik. Előfordulhat, hogy az érintett oldalra fordulva szinte lehetetlen elaludni, reggel pedig merevnek és fájdalmasnak érezzük az ízületet. Az ilyen tünetek mögött többféle mozgásszervi elváltozás húzódhat meg, ráadásul az állandó fájdalom és a kialvatlanság drasztikusan rontja az életminőséget.
Ezek az okok állhatnak az éjjeli csípőfájdalom mögött
Ízületi gyulladás és kopás
Középkorúaknál és idősebbeknél az egyik leggyakoribb ok az ízületi kopás vagy az ízületi gyulladás. A panaszok közé tartozhat a fájdalom mellett a duzzanat, a mozgáskorlátozottság, a bőrpír, sőt akár a láz és a rossz közérzet is. A pontos diagnózishoz laborvizsgálatokra, valamint képalkotó eljárásokra lehet szükség.
Trochanter major fájdalom szindróma
Kevésbé ismert, mégis gyakori probléma a trochanter major fájdalom szindróma (GTPS). Ilyenkor a fájdalom a csípő külső oldalán, a farpofa felett jelentkezik. A betegek gyakran arról számolnak be, hogy nem tudnak az érintett oldalukon feküdni, és reggel erős merevséget tapasztalnak. A háttérben többek között az iliotibiális köteg megvastagodása vagy a környező izmok túlterhelése állhat.

Ha tartós a csípőfájdalom, és korlátozza a mozgásunkat, mindenképp keressünk fel vele ortopédorvost (Fotó: Getty Images)
Nyáktömlő-gyulladás (bursitis)
A csípőfájdalom egyik leggyakoribb oka a bursitis, vagyis a nyáktömlő-gyulladás. A bursák (nyáktömlők) feladata, hogy csökkentsék a csontok, izmok és inak közötti súrlódást. Ha begyulladnak, jelentős fájdalom alakulhat ki, amely üléskor, fekvéskor vagy lépcsőzéskor is fokozódhat.
Éjszaka gyakran rosszabbodnak a tünetek.
Íngyulladás és ínkárosodás
Az izmokat a csontokhoz rögzítő inak gyulladása (tendinitis) vagy mikrosérülésekkel járó károsodása (tendinosis) szintén gyakori oka lehet az éjszakai csípőfájdalomnak. Elsősorban azoknál fordul elő, akik rendszeresen nagy fizikai terhelésnek vannak kitéve.
A fájdalom fokozódhat, ha valaki keresztbe tett lábbal ül, vagy hosszabb ideig ugyanarra az oldalra helyezi a testsúlyát. A panasz olykor annyira erős lehet, hogy az alvást is megzavarja.
Nem csak mozgásszervi ok állhat a háttérben
A csípőfájdalom kialakulásában szerepet játszhat a túlsúly, az elhízás, a várandósság, korábbi sérülések, valamint a derék, a térd vagy a medence betegségei is. Emiatt nem mindig maga a csípőízület a fájdalom valódi forrása, és ezért nagyon fontos szakorvossal a végére járni.
Ez is érdekelhet: „Ezt az egy dolgot sose tenném, ha fájna a csípőm” – az ortopédsebész tanácsa
Mit tehetünk ellene?
Enyhébb panaszok esetén segíthet az ízületkímélő mozgás, például az úszás, a gyógytorna vagy a jóga. Fontos ugyanakkor, hogy akut, erős fájdalom esetén a mozgást csak orvosi vizsgálat után kezdjük újra.
Érdemes odafigyelni arra is, hogy:
- lehetőleg a hátunkon aludjunk,
- kerüljük a lábkeresztezést ülés közben,
- ne terheljük egyoldalúan a csípőt,
- törekedjünk az egészséges testsúly elérésére,
- használjunk megfelelő alátámasztást biztosító matracot.
Mikor forduljunk orvoshoz?
„Elsősorban tisztázni kell a csípőfájdalom pontos okát, ami nem mindig könnyű, és a fizikális vizsgálaton túl képalkotó eljárásokra is szükség lehet” – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Fájdalomközpont sebésze, a neurálterápia és a HKO/TCM szakorvosa, fájdalomspecialista a Házipatikának.
Ha a fájdalom több héten át fennáll, rendszeresen felébreszt éjszaka, vagy a mindennapi mozgást is akadályozza, mindenképpen szakemberhez kell fordulni. A fizikális vizsgálat mellett röntgen-, ultrahang-, CT- vagy MRI-vizsgálat is segíthet a pontos diagnózis felállításában.
A szakember szerint a kezelés mindig a kiváltó októl függhet: szóba jöhetnek gyulladáscsökkentő eljárások, fizikoterápiás kezelések, speciális gyógytorna, súlyos ízületi kopás esetén pedig akár a csípőprotézis is. A cél minden esetben a fájdalom enyhítése és az életminőség helyreállítása.