- Mi történik a bőrünkben, amikor izzadásgátlót használunk?
- Befolyásolja-e a szervezet hűtését az izzadás blokkolása?
- Milyen esetekben lehetnek kellemetlen mellékhatásai az izzadásgátlóknak?
Reggel az első mozdulatunk az izzadásgátló vagy dezodor felkenése (bár az nem is biztos, hogy ez a megfelelő időpont a használatára). Közben viszont újra és újra felbukkan a kérdés: vajon nem teszünk-e rosszat a szervezetünknek azzal, hogy megakadályozzuk az izzadást? Hiszen az izzadásnak fontos szerepe van a test hűtésében.
A jó hír az, hogy a tudomány szerint a hónalj izzadásának csökkentése a legtöbb ember számára nem jelent egészségügyi kockázatot – de azért van néhány dolog, amit érdemes tudnunk.
Az izzadás nélkülözhetetlen a szervezet számára
Amikor melegünk van vagy sportolunk, a verejték elpárolog a bőr felszínéről, ezzel hőt von el a testtől és segít fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet. Ez az egyik legfontosabb hőszabályozó mechanizmusunk.
Érdekesség, hogy maga a frissen termelődő verejték szinte szagtalan. A kellemetlen testszag akkor alakul ki, amikor a bőrünkön élő baktériumok lebontják a verejték bizonyos összetevőit.
Nem ugyanaz a dezodor és az izzadásgátló
A két terméket sokan összekeverik, pedig egészen másképp működnek.
- A dezodor nem akadályozza meg az izzadást. Elsősorban a kellemetlen szagokat próbálja csökkenteni: illatanyagokat tartalmaz, illetve olyan összetevőket, amelyek gátolják a szagképző baktériumok szaporodását.
- Az izzadásgátló ezzel szemben alumíniumsókat tartalmaz, amelyek ideiglenesen elzárják a verejtékmirigyek kivezető nyílását. Egy apró, átmeneti dugó képződik a mirigy kivezető csatornájában, így kevesebb verejték jut a bőr felszínére. Ez a dugó néhány nap alatt természetes módon távozik, ezért kell rendszeresen újra használni a készítményt.
Nem ugyanaz az izzadásgátló és a dezodor (Forrás: Canva)
Tényleg bent marad a verejték a szervezetben?
Ez az egyik leggyakoribb tévhit a dezodorokkal és izzadásgátlókkal kapcsolatban. A verejték nem halmozódik fel a szervezetben, és nem mérgez bennünket. Az izzadásgátló csak a kezelt területen csökkenti átmenetileg a verejték kijutását a bőr felszínére.
Mivel az egész testünkön több millió verejtékmirigy található, a hónalj csak kis részét teszi ki a teljes hűtőrendszernek. A szervezet ugyanúgy képes leadni a felesleges hőt a test többi részén keresztül. Ezért a hónalj izzadásának csökkentése nem rontja érdemben a test hőszabályozását.
Okozhat-e mellrákot vagy Alzheimer-kórt?
Ez az a kérdés, amely évek óta újra és újra felmerül. A feltételezés azért született meg, mert az izzadásgátlók alumíniumvegyületeket tartalmaznak. Az elmúlt két évtizedben azonban számos kutatás vizsgálta ezt a felvetést.
A jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy az alumíniumtartalmú izzadásgátlók növelnék a mellrák vagy az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. Erre jutott többek között az Amerikai Rákkutató Társaság és az Egyesült Államok Nemzeti Rákkutató Intézete is.
Mellékhatások kialakulhatnak
Mint minden kozmetikumnak, így az izzadásgátlóknak is lehetnek mellékhatásai, de ezek többnyire helyiek és enyhék. Ahogy más bőrünkre kent vegyületek, úgy a dezodor is okozhat irritációt, viszketést, kipirosodást. Égő érzés szinte mindenkinél jelentkezik, ha például közvetlenül a hónalj borotválása után kenjük fel. Ritkán akár allergiás kontakt dermiatitisz is kialakulhat.
Éppen ezért a bőrgyógyászok azt javasolják, hogy frissen borotvált, sérült vagy irritált bőrre ne vigyünk fel izzadásgátlót.
Túlzott izzadásnál nem elegendő
A túlzott verejtékezésnek neve is van: hiperhidrózis. Ez nem egyszerűen azt jelenti, hogy valaki könnyebben megizzad a melegben. A hiperhidrózis során a szervezet a hőszabályozáshoz szükségesnél jóval több verejtéket termel, ami átáztathatja a ruhát, megnehezítheti a tárgyak megfogását, és komoly lelki terhet is jelenthet.
Ilyenkor a hagyományos dezodorok általában nem elegendők. Bőrgyógyász javasolhat nagyobb hatóanyag-tartalmú izzadásgátlókat, receptköteles készítményeket, iontoforézist vagy akár botox-kezelést is.
Többnyire biztonságos az izzadásgátló
Ha egészséges a bőrünk, és nem tapasztalunk irritációt, a hónaljra alkalmazott izzadásgátló biztonságosnak számít. Nem akadályozza meg a szervezet normális hűtését, és a jelenlegi bizonyítékok szerint nem növeli a mellrák vagy az Alzheimer-kór kockázatát.
Ha azonban valakinél rendszeresen bőrpír, viszketés vagy égő érzés jelentkezik, érdemes illatanyagmentes vagy érzékeny bőrre készült készítményt választani, illetve szükség esetén bőrgyógyászhoz fordulni.
Kapcsolódó: Ettől a 8 ételtől sokkal büdösebb lesz a testszag
Fotó: Unsplash/Natalia Blauth, Canva
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!