Napi több langyos zuhany, sötét ruhadarabok, váltópóló a táskában? A fokozott verejtékezés nemcsak kényelmetlen, de sokakban szégyenérzetet és szorongást is kelt. Az izzadás sajnos tabutéma. Pedig míg többségünk egy izzadásgátló stift vagy egy kendő segítségével gyorsan és egyszerűen orvosolja a problémát, addig akadnak olyanok, akiknek komoly gondot okoz a homlokról csöpögő verejték, az állandóan nedves tenyér, a kellemetlen szagú, foltos ruházat vagy épp a felülfertőződött bőrfelület érő viszketése. A túlzott verejtékezés okozta fizikai diszkomfort, valamint a tünetek miatti szorongás jelentős hatást gyakorolhat az egyén életminőségére, társas kapcsolataira.
Testünk reakciói
„Az izzadás teljesen természetes élettani folyamat – kezdi dr. Ujj Zsófia Ágnes belgyógyász. – A hőszabályozás részét képezi, a test túlmelegedés elleni védelmét biztosítja. Amikor a központi idegrendszer észleli a 37-37,5 fokos testhőmérséklet túllépését, parancsot ad a verejtékmirigyeknek: a bőrön keresztül párologtatott folyadék hőenergiát szív magába a testből, így segít a szervezet lehűtésében. A hőszabályozásért az úgynevezett ekkrin mirigyek felelősek, amelyek testszerte, de főként a tenyerek, talpak, a homlok, arc és hónaljárok területén helyezkednek el. Színtelen, szagtalan folyadékot választanak ki, amelynek 99%-a víz. Az ekkrin mirigyek mellett az apokrin mirigyek játszanak még szerepet az izzadásban, amelyek elsősorban a hónaljban, a nemi szervek környékén és a fejbőrön koncentrálódnak, fehérjékben, lipidekben gazdagok, és vonzzák a baktériumokat: ez adja az izzadság gyakran szúrós szagát és a verejtékfoltok színét. Az izzadás mértéke jelentős különbséget mutat a két nem között, különböző életszakaszokban, de öröklött tényezők hatására is: egyénileg eltérő, melyik testrészen és mennyi verejtékmiriggyel rendelkezünk.”
Mit jelent a hiperhidrózis?
„A hőleadási folyamat mértéke magas páratartalmú, meleg helyeken, fokozott fizikai aktivitás során értelemszerűen fokozódik – folytatja a szakértő. – Ilyenkor az ekkrin mirigyek okosan teszik a dolgukat. Sokszor elég egy forró teát innunk, és a szervezet (nagyon helyesen) homlokunkon gyöngyöző verejtékcseppekkel reagál. De a normál szabályozó mechanizmusok működésbe lépése nélkül is tapasztalhatunk erőteljes verejtékezést. Stresszhelyzetben, állásinterjún, nagyközönség előtt beszélve, heves érzelmek megélésekor az apokrin mirigy is becsatlakozik. Lehet hormonális oka (kamaszkor, nőknél a változókor, a menzesz, egy terhesség), ahogyan a lázas állapot, az alkohol, a koffein, a drogok használata is kiválthatja a nagyobb mértékű izzadást. Fokozott mértékű izzadásról (elsődleges hiperhidrózisról) akkor van szó, ha a verejtékezés elsősorban a hónalj vagy tenyér-talp területére, a homlokra koncentrálódik szimmetrikusan, és amelynek háttérben egyéb betegség, illetve gyógyszer-mellékhatás nem igazolható. Az esetek 90%-ában erről van szó. A fokozott mértékű izzadás már gyermek- vagy kamaszkorban is jelentkezhet, rohamokban érkezik és az éjszakai alvást nem érinti. Jellemző a családi halmozódás. Vannak tehát, akik egyszerűen hajlamosabbak az izzadásra. Évek óta így működünk? Már a testnevelésórán, egy feleléskor is szakadt rólunk a víz? A nehéz napokon nőként mindig is kellett a váltópóló a táskába? Nagy valószínűséggel nem áll krónikus- vagy rosszindulatú betegség a háttérben, annak már lenne más jele, tünete is. Azonban zavaró és kellemetlen a jelenség: a látványos tünetek rombolhatják az önbizalmunkat, ezáltal szociális kapcsolatainkat, irritált bőrünk pedig ideális talaj lehet a kórokozóknak. Van megoldás ennek a kezelésére, tehát érdemes minél előbb megfelelő szakemberhez fordulni.”
