Egyesek megváltóként tisztelték, mások veszélyes kuruzslónak tartották. A Bicsérdy Bélát övező szélsőséges megítélés nem is csoda: tanításainak jelentős része ma is megdöbbentően korszerű, karaktere viszont civil és orvoskörökben is megosztó volt. Zentán született 1874-ben, fiatal korától kezdve aktívan sportolt.
Adóhivatalnokként helyezkedett el, életének fordulópontját az jelentette, hogy húszéves kora körül kankót diagnosztizáltak nála, amibe a 19. század végén bele is lehetett halni, Bicsérdy azonban megszállottan kezdett foglalkozni a felépülés lehetőségeivel. Németországi, franciaországi és angliai útjai során nemcsak terápiákat tanulmányozott, de a táplálkozás emberi szervezetre gyakorolt hatását is feltérképezte.
Az életmódprogram alapjai: húsmentes étrend és filozófiai háttér
Bár már 1883-ban létezett itthon vegetárius egyesület, az alapelveket Bicsérdy jócskán továbbgondolta. Keleti filozófiákkal, Darwin evolúcióelméletével és a Biblia tanításaival fűszerezve komplett életmódprogramot rakott össze. Központi állítása szerint a húsfogyasztás káros az emberi szervezetre, sőt, az emberi minőséggel nem összeegyeztethető. Az állatok leölése ugyanis a teremtés eredeti állapotára jellemző harmónia megbomlása, ami pedig betegségeink előidézője.
Mit evett Bicsérdy Béla? Mit tartott a legfontosabbnak?
A nyers gyümölcsökön alapuló étrendet tekintette ideálisnak, de megengedő volt a kovászos kenyér (egészen pontosan egy, a saját receptje szerint készülő, úgynevezett Bicsérdy-kenyér), a zöldségek, a tojás vagy a nyers tejtermékek fogyasztásával kapcsolatban. A táplálkozáson túl a rendszeres testmozgást, az időszakos böjtölést, a légzőgyakorlatokat, a gondolatok feletti tudatos kontrollt, valamint a folyamatos szellemi fejlődést is életmódprogramja részének tekintette.
Ez is érdekelhet: Interjú dr. Schwab Richárd gasztroenterológussal
Nézeteit többek közt legismertebb művében, az 1924-ben megjelent A halál legyőzése című könyvben foglalta össze.
Valóban megelőzte a mai longevity szemléletet?
Nem egyszerűen hosszabb életet, hanem akár évszázadokig tartó élettartamot ígért követőinek. Csupa olyasmit hirdetett, ami ma a longevity szemléletéből lehet ismerős. Szájtapasz? Bicsérdy már száz éve elmondott mindent az orrlégzés előnyeiről. Napi fél kiló nyers zöldség? Legfeljebb nekünk újdonság. Izom- és csontvesztés ellen súlyzók? Bicsérdy ötvenes éveiben is száznyolcvan kiló körüli fekvenyomással büszkélkedhetett…
Bicsérdí Béla Felbukkanása mindig, mindenhol nagy érdeklődést váltott ki (Forrás: Arcanum Archívum)
A böjt volt étkezési rendszerének másik alappillére. Az Estnek adott korabeli interjúban így fogalmazott:
„A hús nyolcféle veszedelmes mérget tartalmaz, a kávé és a nikotin visszavezeti az egyént a fejlődés útjáról. Egykor napi 1500 gramm kenyérre volt szükségem mint atlétának, ezt a mennyiséget 1907-ig 375 grammra csökkentettem, de így is degenerációs tüneteket okozott, a hajam kihullott, megőszültem. Harminc évvel ezelőtt azonban teljes felismerésre jutottam, a táplálkozásban eljutottam a dinnyéhez, a citromhoz, a salátához, a mézhez, rendszeremben mester lettem, szellemi és testi erőm folyton növekszik, hajam és bajuszom kinőtt, és többé nem ősz.”
Állítása szerint életmódja okán öt elvesztett foga közül három is visszanőtt, az pedig, hogy a haját sikerült háromnegyed részben visszanövesztenie, fényképekkel is igazolható.
Vegetáriánus, antialkoholista és antinikotinista
Hamar országos, később világszintű ismertségre tett szert, ebben pedig nagy szerepe volt annak, hogy saját teste kiváló referenciának bizonyult. Kortársai rendkívüli erejű emberként írják le, korabeli fotók tanúsága szerint pedig nemcsak izmos, de jóképű férfi is volt. És miközben a 20. század közepe táján a férfiak várható élettartama negyven és ötven év között mozgott, ő hetvenen túl is lenyűgözte környezetét erejével és izomzatával.
Visszaemlékezések szerint előadásain több ízben előfordult, hogy ingét levéve adott nyomatékot szavainak, impozáns fizikumával – mint többszörös súlyemelő rekorder – a Nemzeti Sport címlapjára is felkerült.
1904 májusában így írt róla a kolozsvári Nemzeti Hírlap: „Bicsérdy Bélának a neve külföldön, főleg Német- és Angolországban fölötte ismert és őt tartják az angol Sandow után a világ legerősebb akrobatájának (…) Több előkelő angol folyóirat ékes czikkek kiséretében közölte arczképét a magyar vegetáriánus erőművésznek, akit pedig hazájában alig, sőt nem ismernek (…) Már ifjúkorában egyik legjobb tornázó volt.
Később vegetáriánus, anti alkoholista és anti nikotinista lett, s úgy tapasztalta, hogy az erőgyakorlatokat sokkal szabatosabban, sokkal könnyebben és nagyobb eredménynyel tudja végezni. (…) 1901-ben Boroszlóban fekve a 150 kg-t 16-szor, a 162 kg-t 8-szor, a 188 kg-t pedig egyszer emelte fel. (…) Különösen hangsúlyozza azt, hogy a mióta növényevő, sokkal nagyobb rekordot ért el a súlyemelésben és más erőművi mutatványokban.”
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!