- A legboldogabb nyugdíjasok nem pihenésként, hanem új életszakaszként tekintenek a nyugdíjra.
- Nem az anyagi helyzet számít leginkább a friss kutatások szerint.
- Az élményekbe fektetett idő és energia hosszú távon többet adhat, mint a tárgyak gyűjtése.
A nyugdíjba vonulásról sokan álmodoznak évtizedeken át. Amikor azonban elérkezik, sokakat meglep, hogy a felszabadulás mellett furcsa ürességet is éreznek. A munka nem csupán bevételt jelentett, hanem napi rutint, célokat, emberi kapcsolatokat és azt az érzést, hogy szükség van rájuk.
Nem véletlen, hogy a világ egyik legismertebb kutatása, a Harvard Egyetem híres boldogságkutatása szerint a nyugdíjba vonulás az élet egyik legnagyobb átmeneti időszaka lehet érzelmi szempontból. A kérdés ilyenkor nem az, hogyan töltsük ki a napot, hanem az, hogyan találjunk újra értelmet benne.
A szakemberek szerint a legboldogabb nyugdíjasok ugyanazt a döntést hozzák meg: nem hosszú pihenésként tekintenek a nyugdíjra, hanem egy második életként, amelyet tudatosan építenek fel.
Nem a pihenés tesz boldoggá
Elsőre talán meglepően hangzik, de a kutatások szerint nem azok a nyugdíjasok a legelégedettebbek, akik egész nap semmit sem csinálnak.
A szakemberek azt figyelték meg, hogy a jóllét egyik legerősebb előrejelzője a rendszeres aktivitás és a közösségi kapcsolatok fenntartása. Azok, akik továbbra is részt vesznek valamilyen csoport életében, legyen az kórus, túraklub, önkéntesség, kertészeti kör vagy nyugdíjasklub, általában jobb mentális és fizikai egészségnek örvendenek.
Ez is érdekelhet: milyen munkával kereshetnek több száz ezer forintot a nyugdíjasok?
A kapcsolatok többet számítanak, mint gondolnánk
Egy ausztrál kutatás szerint azoknál a nyugdíjasoknál, akik a munkából való kilépés után is aktívan részt vettek legalább két közösség életében, jelentősen alacsonyabb volt az egészségromlás és a korai halálozás kockázata.
Ennek egyik oka, hogy a közösségek továbbra is szerepet és identitást adnak. Fontosnak érezhetjük magunkat, számítanak ránk, és rendszeresen találkozunk más emberekkel.
A pszichológusok szerint az emberi kapcsolatok az élet végéig alapvető szükségletet jelentenek.
Nem véletlen, hogy a magányt ma már számos kutatás a dohányzáshoz vagy a mozgásszegény életmódhoz hasonló egészségügyi kockázatként említi.
Az élmények fontosabbak lesznek, mint a tárgyak
A szakemberek szerint a legelégedettebb idősebb emberek fokozatosan áthelyezik a hangsúlyt a birtoklásról az élményekre. Ahelyett, hogy újabb tárgyakat vásárolnának, inkább közös programokra költenek. Színházba mennek, kirándulnak, múzeumot látogatnak, utaznak vagy egyszerűen több időt töltenek a családjukkal.
A kutatások szerint ezek az élmények hosszabb távon sokkal erősebben járulnak hozzá a boldogsághoz, mint a tárgyi javak.

Az élmények és a természet nagyon fontos a boldog nyugdíjaskorhoz
A természet különösen fontos szerepet kap
A pszichológusok egyre gyakrabban említik a természet gyógyító erejét az időskori jólléttel kapcsolatban. Napi néhány perc egy parkban, kertészkedés, séta a zöldben vagy akár a madarak megfigyelése is mérhetően csökkentheti a stresszt és javíthatja a hangulatot.
Az idősebb kor egyik ajándéka lehet, hogy több idő jut olyan apró pillanatokra, amelyek mellett korábban gyakran elsiettünk. Egy virágzó fa, a naplemente vagy a szél hangja a lombok között sokkal nagyobb örömforrássá válhat, mint korábban.
Mit tanulhatunk ebből akkor is, ha még messze a nyugdíj?
A szakemberek szerint a legfontosabb tanulság az, hogy a boldog nyugdíjas éveket nem a nyugdíjazás napján kezdjük el építeni. A barátságok ápolása, a hobbik kialakítása, a természethez való kapcsolódás és a kíváncsiság megőrzése már jóval korábban meghatározza, hogyan érezzük majd magunkat később.
Nem egyszerűen kivonulnak a munkából a legboldogabb nyugdíjasok, inkább belépnek életük következő fejezetébe. Olyanba, amelyben továbbra is vannak célok, kapcsolatok, élmények és terveik a következő hétre, hónapra vagy akár évekre is.
Kapcsolódó: ez aztán az aktív nyugdíjaskor – 90 éves nagypapáért kapkodnak a modellvilágban
Fotó: Getty Images