Vannak dolgok, amelyeket nem lehet számszerűsíteni. Vagy mégis? Azt hittük, hogy a szexepilnek nincs mértékegysége, és most kiderült, hogy mégis van. És a fiatal amerikai férfiak egyre inkább eszerint mérik magukat. TikTokon milliós nézettségű videók elemzik, hogyan lehet „10/10-es férfiarcot” építeni, miközben fiúk ezrei méricskélik az állkapcsuk szögét...

„Nem gondolod, hogy János és Julcsi jól kijönnének egymással? Össze kellene hozni őket…” Megszámolni sem tudnám, hányszor hangzott el a feleségem szájából ilyen vagy ehhez hasonló kijelentés, mivel rendelkezik valamilyen kifinomult hatodik (vagy hetedik?) érzékkel arra nézvést, hogy kik illenének össze.

És nem csak a levegőbe beszél, több alkalommal is sikeresen eljátszotta már a kerítőnő szerepét. Természetesen mindezt egy fillér ellenszolgáltatás nélkül, eszébe sem jutna, hogy ezért bárkitől is pénzt kérjen. És nekem sem jutott eszembe.

Aztán a The New York Timesban elolvastam egy cikket a Bring Me Bae szolgáltatásról, és más színben láttam a világot. Ez egy olyan szolgáltatás, amely a párkeresést a „fejvadászattal” ötvözi, és amit az Egyesült Államokban találtak ki, hol máshol.

A szolgáltatás lényege, hogy az ügyfelek maguk határozzák meg, mekkora sikerdíjat hajlandók fizetni egy eredményes közvetítésért, és ez az összeg a profilképük alatt jelenik meg. A felület így leginkább egy körözési plakátra emlékeztet, de ez senkit nem zavar különösebben.

A szexuális vonzerő mint piaci érték

Szexuális piaci érték – ez most az új őrület, ami egyre inkább beszippantja a fiatal amerikai férfiakat. Pontosan arról szól, aminek hangzik: a közgazdaságtan alapelveit – a kereslet és kínálat törvényszerűségeit – képezi le a párkeresés és az emberi vonzerő világára. Ez a szemléletmód piacként kezeli a társkeresést, ahol mindenki rendelkezik egy bizonyos számszerűsíthető értékkel, mennyire kívánatos a potenciális partnerek szemében.

Ez is érdekelhet: Így befolyásolja a nők ízlése a férfiak evolúcióját  

Magát a kifejezést először az evolúciós pszichológia használta, és a kutatók – például David M. Buss, akinek magyarul is megjelent Veszélyes szenvedély című könyve – azt vizsgálták, milyen jellemzők alapján választunk párt a fajfenntartás sikere érdekében. A férfiak esetében leginkább a társadalmi státusz, az anyagi források, a fizikai dominancia (például a magasság, az izomzat) és az érzelmi stabilitás számít értékesnek. A nők esetében ezzel szemben a fiatalságot, a fizikai szépséget és az egészséget jelző esztétikai jegyeket sorolják a legfontosabb tényezők közé.

Az alapfeltételezés az, hogy az emberek általában a sajátjukhoz hasonló piaci értékkel rendelkező partnerekkel „kötnek üzletet”, azaz létesítenek kapcsolatot. És a döbbenetes az, hogy ez javarészt így is történik. Zsák a foltját, ugyebár.

Napjainkban a szexuális piaci érték fogalma több okból is felkapottá vált.

Az egyik legfőbb ok a randiappok elterjedése. Ezek a társkeresést egyfajta digitális katalógussá változtatták, ahol a balra vagy jobbra húzás egy másodperc törtrésze alatt meghozott „vételi vagy eladási” döntés.

Ráadásul az emberek előbb említett természetes önértékelése valahogy megszűnt működni. Emellett a közösségi média globális versenyt is teremtett. Míg korábban a helyi közösségünkhöz mértük magunkat, ma már világszintű szépségideálokkal kell versenyeznünk a figyelemért. A jelenlegi járványos elmagányosodás idején ráadásul sokan vágynak „mérhető”, logikus válaszokra a sikertelenségük indokaként.

A szexpiaci érték mérőszám pedig pontosan ezt a racionálisnak tűnő magyarázatot kínálja: azt sugallja, hogy ha javítunk a külsőnkön vagy az anyagi helyzetünkön, akkor a piaci értékünk emelkedésével automatikusan feljebb lépünk a vonzósági létrán.

Looksmaxxing: a tökéletesség hajszolása

És – minő meglepetés – az Egyesült Államokban egy egész mozgalom, sőt most már iparág bontakozott ki és épült rá erre a feltételezésre. Ha a kedves olvasó még nem hallott a looks­maxxing­­ről, ne hibáztassa magát. A jelenség eleinte csak búvópatakként terjedt, de 2023-2024 környékén a TikTok algoritmusa révén berobbant a köztudatba, és mára a Z és alfa generációs fiúk körében egyfajta extrém öngondoskodási rituálévá vált.

A looksmaxxing aktivistái szerint az ideális férfiarc olyan, mint amilyen Jordan Barrett vagy Sean O’Pry modelleké (Fotó: Getty Images)

A looksmaxxing központi fogalma a „felemelkedés”, alapvetése pedig az, hogy az egyén értéke a szexuális piacon döntően a külső megjelenésén múlik, amit szigorú önfegyelemmel és különböző beavatkozásokkal a végletekig lehet javítani. A softmaxxing a belépő szint, amely a higiéniáról, a stílusról és a fittségről szól, míg a hardmaxxing a radikálisabb irány, amely már orvosi beavatkozásokat, például állkapocsműtéteket vagy más operációkat takar.

Jordan Barrett is a sármosság netovábbja? (Fotó: Getty Images)

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő mindössze havonta 1490 forintért.
Próbáld ki most!
Az előfizetésed egy regisztrációval egybekötött bankkártyás fizetés után azonnal elindul.
Mindössze pár kattintás, és hozzáférhetsz ehhez a tartalomhoz. Ha van már előfizetésed, lépj be .
Ajánlott videó