- A kutatások szerint a munkahelyi halálesetek több mint fele nem klasszikus baleset miatt történik.
- A krónikus stressz, a túlterheltség és a folyamatos készenlét súlyos egészségügyi kockázatot jelenthet.
- Szakértők szerint a modern munkakultúra rejtett veszélyei jóval több embert érintenek, mint gondolnánk. Mutatjuk, kik vannak veszélyben.
Bár a világ számos pontján továbbra is milliók végeznek munkát alacsony bérezés, elégtelen munkavédelmi szabályozás és súlyosan kifogásolható munkakörülmények mellett, a fejlett gazdaságokban sem szűntek meg teljesen a foglalkozással összefüggő kockázatok. A legfejlettebb nyugati országokban is azonosíthatók olyan munkakörök, amelyek esetében a munkavállalók az átlagosnál lényegesen magasabb egészségügyi veszélynek vannak kitéve napi munkavégzésük során.
Fontos tudni, hogy utóbbi esetben nem mindig a szemmel látható veszélyforrások jelentik a legnagyobb kockázatot. A francia National Institute for Research and Safety (INRS) adatai szerint a halálos munkahelyi esetek több mint fele nem klasszikus balesethez köthető. Ezeket az eseményeket többnyire hirtelen bekövetkező, látszólag külső ok nélküli rosszullétként kategorizálják.
Vagyis a tendencia arra utal, hogy egy modern munkakörnyezetben a veszély rejtett formában csaphat le ránk, jellemzően stressz, túlterheltség és egyéb munkakörülmények hosszú távú hatásai révén.
Munkahelyi halálesetek: mit mutatnak a statisztikák?
2021-ben Franciaországban 645 halálos munkahelyi esetet regisztráltak. Ezek több mint fele – mintegy 56 százaléka – nem köthető hagyományos értelemben vett balesethez, például eséshez vagy áramütéshez. Az áldozatok az esetek 93%-ában férfiak, átlagéletkoruk 51 év, az esetek mintegy 75%-ában egyedül dolgoztak, és 82%-ban teljesen hétköznapi, rutinszerű feladatokat végeztek.
A kevésbé veszélyesnek tűnő munkakörök is rejtenek kockázatot (Forrás: Getty Images)
Azaz az adatok egyértelműen rácáfolnak a közkeletű elképzelésre, miszerint a munkahelyi halálozás kockázata kizárólag extrém körülmények között lehetséges.
A három legveszélyeztetettebb munkakör
A francia statisztikák alapján három foglalkozás emelkedik ki a halálozási kockázatok szempontjából:
- Nehézgépjármű-vezetők: a halálesetek közel egyötöde ehhez a csoporthoz köthető. A hosszú vezetési idő, a stressz és a mozgásszegény életmód komoly egészségügyi kockázatot jelent.
- Építőipari dolgozók: különösen a szerkezetépítéssel foglalkozók vannak kitéve fokozott veszélynek, ahol a fizikai megterhelés és a környezeti tényezők együtt hatnak.
- Villanyszerelők: bár a szakma alapvetően veszélyesnek számít, a kockázat itt sem kizárólag a balesetekből, sokkal inkább a túlterheltségből és a fizikai teherből fakad.
A részletesebb elemzések – például az Epicea adatbázis vizsgálatai – szerint a vezető halálok a miokardiális infarktus, közismertebb nevén a szívroham. A szakértők több olyan munkahelyi tényezőt azonosítottak, amelyek növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ezek közé tartozik a tartós stressz, a rendszertelen, kiszámíthatatlan vagy túl hosszú munkaidő, a tartós ülőmunka, a zaj, a túl hideg vagy meleg környezet és a vegyi anyagok használata.
Az irodában is veszélyben lehetünk
Ugyanakkor a kutatók szerint tévedés lenne azt gondolni, hogy a fokozott kockázat kizárólag bizonyos szakmák sajátja. A modern munkakultúrában ugyanis a krónikus stressz szinte minden foglalkoztatási területen jelen van, és hosszú távon önmagában is súlyos egészségügyi következményekkel járhat.
Kapcsolódó: Microshifting – ez a legújabb trend a kiégés ellen
Az állandó teljesítménykényszer, a folyamatos elérhetőség, az anyagi bizonytalanság és a kiégéshez, depresszióhoz vezető túlterhelés olyan pszichés és fiziológiai folyamatokat indíthatnak el a szervezetben, amelyek jelentősen növelik a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a hirtelen fellépő keringési problémák kockázatát.
A jelenség azért is különösen aggasztó, mert a stressz hatásai sokáig észrevétlenek maradnak.
Miközben a klasszikus munkahelyi veszélyforrások – például a magasban végzett munka vagy az elektromos áram – könnyen azonosíthatók, addig a mentális túlterheltség jelei kevésbé kézzelfoghatók. És lássuk be, sok helyen a munkáltatók sem veszik eléggé komolyan.
Kétféleképpen öl a munkahely
Jeffrey Pfeffer, a Stanford Graduate School of Business szervezeti viselkedés tanszékének professzora szerint egy rossz munkahely kétféleképpen ölheti meg az embereket. Először is, amikor tartós stressz alatt állunk, nagyobb valószínűséggel alakítanak ki egészségtelen szokásokat: többet dohányozhatunk, alkoholizálhatunk, rendszertelenül étkezhetünk, vagy egyszerűen háttérbe szoríthatjuk a saját egészségünket.
Másrészt a modern orvostudomány számtalan bizonyítékot talált arra is, hogy a krónikus stressz biológiai szinten is károsítja a szervezetet. A folyamatos pszichés terhelés felboríthatja a hormonális egyensúlyt – különösen a stresszhormonként emlegetett kortizol működését –, ami hosszú távon a szív- és érrendszeri betegségek, valamint más súlyos egészségügyi problémák kialakulásának kockázatával járhat.
A munkahelyi biztonság fogalma ma már messze túlmutat a fizikai védelem kérdésén. Egyre több kutatás és szakértő hangsúlyozza, hogy a kellő pihenőidő, a kiszámítható munkarend és a mentális egészség támogatása legalább akkora szerepet játszhat a tragédiák megelőzésében, mint a hagyományos munkavédelmi eszközök és intézkedések.
Ez is érdekelhet: 4 munkahelyi szokás, ami alattomosan felőröl
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!