Kezdjük a kertben! – merül fel bennünk, ahogy megérkezünk a házhoz. Könnyű elképzelni, hogy Esterházy Péter és felesége, Gitta négy gyermeke mennyit játszhatott itt. Három kísérőnk egyből sztorizni kezd: Vámos Miklós író, Szabó Levente Ybl-díjas építész és Kemény Vagyim szociológus, a harmadik kerületi önkormányzat munkatársa vállalták, hogy körbevezetnek minket.
A hatalmas fák között Kemény Vagyim hívja fel a figyelmet az egyik magasba nyúló platánra, amelynek törzsére az író fia, a képzőművész Marcell vésett fel nemrég egy feliratot: „Majd egyszer egy írás ezen a ponton fog befejeződni.”
Ez egy Esterházy-szöveg zárómondatának parafrázisa – tudjuk meg –, és Marcell úgy gondolta, jó lesz nyitómondatnak a ház újjászületéséhez. Merthogy – kísérőinknek és számtalan segítőjüknek köszönhetően – a villát egyrészt felújították, másrészt múzeum helyett élő, irodalommal teli térként működik.
Emlékház, de másképp
Egy ideig üresen állt a ház Esterházy Péter 2016-os halála után, majd felmerült, hogy a család eladná. Ennek hírére figyeltek fel Péter íróbarátai, Vámos Miklós, Dragomán György és Daniel Kehlmann, akik megkeresték Óbuda-Békásmegyer önkormányzatát, hogy ötleteljenek együtt az épület jövőjéről.
Mindenképp szerették volna, ha valamiféle kulturális missziót tölt be, az író szellemiségéhez méltón.
Végül az önkormányzat meg tudta vásárolni a családtól a házat, az írók által létrehozott alapítvány, A Magyar Irodalom Barátainak Alkotóháza pedig terveket szőtt a működtetésére.

Esterházy Péter, amikor még e falak között alkotott
Ezzel párhuzamosan egy másik szakterületről, de ugyancsak az Esterházy iránti tisztelettől hajtva „érkezett meg” az épülethez Szabó Levente építész, aki a BME Középülettervezési Tanszékének tanszékvezető tanáraként egy izgalmas feladatot talált ki. Kollégáival arra kérte a kurzusukra jelentkező mintegy félszáz diákot, hogy gondolkozzanak el a villa átalakításán, hasznosításán, és közben olvassanak Esterházyt, hogy jobban értsék a helyet.
Kapcsolódó: „Nem képzelek én el semmit. Nézem, ami van” – 71 éves lenne Esterházy Péter
Merthogy az épületek nemcsak téglából és malterből állnak, hanem a bennük lévő szellemiségből is. Pont ekkor ajánlotta fel Vámosék alapítványának a Market építőipari cég, hogy ingyen vállalja a ház felújítását, ehhez a terveket, tekintettel a lépéskényszerre, szintén pro bono Szabó Levente és az építészirodája készítette el.

Vámos Miklós a kedvenc szobájában
– A ház 1935-ben nyaralónak épült, 1957-től élt itt az Esterházy család, Péter szülei vásárolták meg – magyarázza Vámos Miklós, ahogy belépünk az ajtón. – Péter testvérének visszaemlékezéséből tudjuk, hogy az édesapjuk díszegyenruháján lévő ékszereket adták el, és abból fizették ki a házat. Amikor a gyerekek felnőttek, a család azt szavazta meg, hogy a már házas író lakjon itt, mert neki van rá a legnagyobb szüksége.
– Rögtön a bejárat mellett nyílik az egykori dolgozószoba – veszi át a szót Szabó Levente. – Szerettük volna megidézni a hely fotókról ismerhető, jellegzetes hangulatát, de nem úgy, hogy emléktárgyakkal zsúfoljuk tele. Esterházy Marcell-lel közösen kitaláltuk, hogy készítünk fából egy ugyanakkora asztalt, mint az a barokk íróasztal, ahol az édesapja dolgozott, és ennek a fa téglatestnek a vízszintes felületében intarziaként jelenítjük meg az egykori íróasztal kontúrját.
Kapcsolódó: Csend – E havi betevő lélekfalat Vámos Miklóstól
Oldalról viszont látszik, hogy ez nemcsak asztal, hanem polc is, amelynek az egyik oldalán időrendben sorakoznak az életmű kötetei, a másik oldalán pedig annyi Esterházy-fordítást helyeztünk el, amennyi befért – ennél sokkal több nyelvre fordították le az író műveit.
A dolgozószoba, amely egyébként Esterházy Péter gyerekkorában a testvérének, a híres focista Esterházy Mártonnak volt a szobája, ma már olvasószoba is, ahol a látogató helyet foglalhat. Méghozzá egy kék fotelben, amelyet a nemrég elhunyt képzőművész, Maurer Dóra ajándékozott a családnak.
„Péter hiányát élem át”
A Villa Esterházyról köztudott, hogy annak idején tele volt könyvvel, Gitta és Péter tizenkétezer kötete betöltötte a szobákat. Hogy ezt a gyűjteményt egyben tartsák, a család felajánlotta a Magyarországi Evangélikus Egyháznak, így a könyvek nincsenek már itt, de 2022 óta nyilvánosan is elérhetők, olvashatók. A megújult épületben mindenképp szerettek volna emléket állítani a gyűjteménynek, így a dolgozószobába Polgárdi Ákos grafikus készített egy falgrafikát, amelyen apró betűkkel az összes könyv gerincét megjelenítette.

Ez a különleges íróasztal az író egykori barokk íróasztalának kontúrját jeleníti meg – benne az életmű kötetei
– Amikor belépek a dolgozószobába, és elég gyakran belépek, Péter hiányát élem át, ami az egész házat áthatja – mondja Vámos Miklós. – Mivel a közelben lakom,