• A Tegyük Amerikát újra egészségessé kampány egyik eleme az új táplálkozási irányelv.
• Több fehérjét kellene enni, na de milyen típusú protein legyen a forrás?
• Megtévesztő az új ételpiramis, pedig nem ez az igazi mondanivaló.

A sok megkérdőjelezhető egészségügyi reform után végre egy pozitívnak tűnő változtatást is bejelentett az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. A Make America Healthy Again kampány részeként az elavult, 1992-es régi ételpiramis helyett bemutatta az újat. A friss, 2025–2030-as Dietary Guidelines for Americans (Amerikai Táplálkozási Irányelv) ajánlása azonban parázs vitát váltott ki, mivel az új, fordított ételpiramis a húsokat és a tejtermékeket helyezi a csúcsra. 

Miért kerültek a fehérjék az új ételpiramis csúcsára?

Az iránymutatás a teljes értékű ételek, az egészséges zsírok és a magasabb fehérjebevitel fontosságát hangsúlyozza, miközben korlátozná a hozzáadott cukrot és a tartósítószereket – eddig nem is hangzik rosszul, csakhogy a publikált kép szerint vörös húsból és tejtermékekből kellene ezt a bevinni. A szöveges útmutató viszont éppen azt hangsúlyozza, hogy nagyobb arányban kellene bevinni a növényi proteineket, mint az állatiakat.

Kapcsolódó: A tojáson túl… Ezekkel a fehérjékkel járhatsz jól

A fehérjebevitel ajánlott mennyisége 0,8 g/ttkg-ról 1,2–1,6 g/ttkg-ra nőtt. Egy 68 kilós ember esetében ez 54,4 gramm helyett 81,6–109 gramm fehérjét jelent naponta. A szakértők szerint azonban az amerikai lakosság többsége már eddig is elegendő fehérjét fogyasztott, így a további növelés nem feltétlenül indokolt.

A csirkemell és a főtt quinoa jó kombináció: egy csésze quinoa  8 gramm fehérjét tartalmaz, és ritkaságnak számít a növényi források között, mert teljes értékű fehérje. Emellett ásványi anyagokban is gazdag, ezért kiváló köret vagy főétel-alap (Fotó: Getty Images)

De hogyan lehetne meggyőzni a marhasteaken, -hamburgeren, grillezett oldalason és rántott csirkecombon felnőtt nemzedékeket, hogy jobban javukra válna a babból készült hamburgerpogácsa vagy a csicseriborsó curry? Merthogy az nagy probléma, hogy akik értesülnek is arról, hogyan kellene enniük, azok többnyire csak a képet látják, és azt gondolják, helyesen táplálkoznak, ha minden nap nagy adag vörös húst esznek.

Dr. Marion Nestle, a New York University professzor emeritája a CNN-nek azt nyilatkozta, az ajánlásokban „van sok jó elem, ami valódi változást hozhat”, ugyanakkor több rész „zavaros, következetlen, ideologikus és nehezen értelmezhető”. Az állati fehérjék és zsírok túl nagy hangsúlyt kapnak, a zöldségek és gyümölcsök pedig háttérbe szorulnak, míg a teljes kiőrlésű, sok rostot tartalmazó teljes gabonák a legalsó szintre kerültek.

Az ábrázolás ellenére az ajánlott mennyiség továbbra is napi 2–4 adag teljes kiőrlésű gabona, 3 adag zöldség és 2 adag gyümölcs.

Ezt mondják a szakértők

Dr. Walter Willett, a Harvard T.H. Chan Egyetem Közegészségügyi Karának professzora szerint a húshoz viszonyított kevesebb növényi ajánlás az új irányelvek legaggályosabb pontja, mivel a bizonyítékok azt mutatják, hogy a növényi fehérjeforrások – például a hüvelyesek, szója és diófélék – csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát a vörös húshoz képest.

Az útmutató pozitív eleme, hogy hangsúlyozza a teljes értékű, rostban gazdag ételek fogyasztását és az ultrafeldolgozott élelmiszerek kerülését. Kutatások szerint az ultrafeldolgozott, tartósított élelmiszerek összefüggésbe hozhatók többek között a 2-es típusú cukorbetegséggel, szívbetegségekkel, elhízással, daganatos betegségekkel és depresszióval. 

A korábbi ajánlásokhoz képest azonban a gyümölcs- és zöldségfogyasztás javasolt mennyisége majdnem a felére csökkent, pedig ha egészséges bélflórát akarunk, ahhoz rost kell. Etetni kell a baktériumokat rostokkal és erjesztett élelmiszerekkel.

A szakértők egyetértenek abban, hogy továbbra is egyénileg kell mérlegelnie a szakembereknek a páciensek aktuális egészségi állapotát ahhoz, hogy megfelelő étrendet javasoljanak.

Kapcsolódó: Mennyi fehérjére van szükség 60 felett?

Kiemelt kép: Getty Images, USDA, Canva