Manapság a közösségi médiában könnyen szemben találhatjuk magunkat olyan üzenetekkel, amelyek szerint a magas kortizolszint tehet szinte mindenről. A vád szerint ennek a stresszhormonnak az emelkedett szintje hastájéki hízást és felpuffadt arcot, hajhullást, alvászavart és szorongást okoz, és még sok minden mást – emiatt lehet fontos, hogy csodaszerekkel „méregtelenítsünk” (jelentsen bármit is ez a csúnya képzavar).

A kortizolról terjedő híreket hajlamosak lehetünk elhinni, mert szintje krónikus stressznél valóban magas, és a stressz mint olyan tényleg növeli számtalan betegség rizikóját. Kedvez például a magas vérnyomásnak és a szívbetegségnek, a refluxnak, a cukorbetegségnek, a pszichés problémáknak. Viszont ilyenkor nem a mellékvese által termelt – és amúgy kulcsfontosságú – kortizol a főbűnös, hanem általában a tartós stressz, és annak élettani hatásai.

Félrevezető az is, hogy ez a stresszhormon – ami a kortikoszteroidok közé tartozó vegyület – hasi elhízást és felpuffadt arcot okoz. Utóbbiakat nem a szervezetünk által termelt kortizol váltja ki, hanem azok a terápiás dózisban alkalmazott kortikoszteroid gyógyszerek, amelyeket például ízületi vagy bélrendszeri gyulladások miatt szedhetnek a betegek. Ezek fontos és hatékony gyulladáscsökkentők, de hosszú távú alkalmazásuk mellékhatásokkal jár.

Ilyen a hasi elhízás, illetve az úgynevezett holdvilágarc (ezt nevezik újabban kortizolarcnak). Ezen mellékhatások miatt igyekeznek a szteroid­gyógyszereket mindenhol a lehető legrövidebb ideig alkalmazni. Olyan dózisban, amilyenben ezekben a készítményekben van, pusztán a stressz miatt aligha termelődhet a szervezetben kortizol.

Az egyetlen állapot, ahol valóban magas a kortizol

– A kortizol szintje érdemben csak egyetlen betegségnél, a Cushing-szindrómánál lehet annyira emelkedett, hogy annak ilyen következményei legyenek. Ott az agyalapi mirigy azon hormonja termelődik túl valamilyen betegség miatt, ami a kortizol mellékvesében való termelődését szabályozza, vagy a mellékvese termeli valami – például daganat – miatt túlzott mértékben. A Cushing-kórról azt is tudni kell, hogy nagyon ritka, gyakorisága csupán ezrelékes.

A kortizol szintjét ettől függetlenül ellenőrizni kell minden olyan esetben, amikor valaki túlsúlyosság miatt orvoshoz fordul.

Ha az érték kicsit is gyanús, akkor a szakmai szabályok szerint a mérést egynapos kórházi bennfekvés mellett meg kell ismételni. Ilyenkor a reggeli órákban nézzük meg a kortizolszintet, és ha még érzékenyebb mérést akarunk, akkor az esti órákban is. A páciens kap egy olyan készítményt, amely elvileg lecsökkenti a kortizolszintet, és másnap reggel megnézzük, hogy ez valóban megtörtént-e.

Ezzel a hármas méréssel már eldönthető, hogy emelkedettnek számít-e a kortizol.

Megoldás lehet az is, ha huszonnégy órán át gyűjtik a vizeletet, és abban nézik a kortizolszintet – mondja dr. Barna István belgyógyász, nefrológus, obezitológus és lipidológus, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikáján működő Obezitológiai Központ vezetője. A klinikai főorvos kiemeli, hogy az elhízás hátterében ilyen probléma vagy egyéb betegség csak extrém ritkán áll, a felszökő kilók oka az esetek túlnyomó többségében a túlzott kalóriabevitel, illetve az elégtelen testmozgás.

A stressz nem hizlal – de beindíthat olyan köröket, amelyek igen

Sok a tévhit a kortizol körül! (Fotó: Getty Images)

Noha a felszökő kilók nem varrhatók a magas kortizolszint nyakába, a stressz, pontosabban az azzal való megküzdés mikéntje már nyomot hagyhat a testtömegen is.

– Ugyan a stressz közvetlenül soha nem vezet hízáshoz, de beindíthat olyan testi-lelki folyamatokat, amelyek az irányába tolják a szervezetet. Jellemző például, hogy elhízásnál az érintetteknek nincsenek önmegnyugtató stratégiáik, eszközeik a feszültség oldására, egyedül az evés, a nassolás. Ez viszont egyfajta ördögi kört indít be, mert hiába hoz esetleg azonnali enyhülést, utána hamar visszaüt. Ezért jó megtanulni olyan stresszűző technikákat, amelyeknél a megnyugvás nem kétperces művelet, mint egy csoki megevése.

Kapcsolódó: Mi a kortizol detox, és tényleg ajánlott elkezdeni? 

Például jó megoldás venni pár mély levegőt, sétálni néhány kört a ház körül, beszélni valakivel, rajzolni vagy firkálni. Ez a folyamat hosszabb, lehet akár kétórás is, és nem eredményez folyamatos hullámvasutat, mint a stresszevés. És nincs miatta bűntudat sem.

A kortizol nem az ellenségünk, hanem egy jelzés: a test üzenete arról, hogy túl sok a feszültség bennünk.

Nem elnyomni kell, hanem meghallani, mire figyelmeztet, így lehet a saját szervezetünkkel való harc helyett rugalmas alkalmazkodás, tudatos együttélés – mondja Antal-Uram Dóra klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus.

Fontos azt is megtanulni, hogy a mindennapokban nem a stressz­ a baj – az úgymond része az életnek, elkerülni aligha lehet –, hanem hogy miképp tekintünk rá. Ha azt gondoljuk egy-egy feszült helyzetről, hogy az szörnyű és elviselhetetlen, nem tudunk vele egy másodpercig sem együtt élni, akkor azonnal szükségünk lesz valamire, ami csökkenti a stresszt.

A stressz­tűrés azzal növelhető – és pszichológiailag mindig ez a cél –, ha elfogadjuk, hogy valami nehéz és nem ideális, de képesek vagyunk alkalmazkodni hozzá. A stresszkezelést a relaxálás, a meditálás, az autogén tréning is segítheti, és természetesen a testmozgás is, de nem mindenkinél ugyanúgy. Ezeknél a technikáknál mindig a saját igényeket kell szem előtt tartani, és közülük aszerint választani.         

Jótékony gyógynövények stressz ellen

Nem ez a stresszkezelés elsődleges módja, de vannak olyan gyógynövények, amelyek kiegészítésként segíthetik a nyugalom megőrzését. Krónikus stresszállapotnál az olyan klasszikusok, mint a citromfű, a macskagyökér, a komló és a levendula mellett számos más gyógynövény alkalmazható – persze kellő körültekintéssel, meghatározott ideig.

– Ilyen az ázsiai ginszeng, amit Kínában már évezredek óta használnak, és alkalmazzák régóta a nyugati világban is. Említeni lehet az ashwagandhát, aminek a hatékonyságát klinikai vizsgálatokban tesztelték, és igazolták, hogy segítheti a stresszállapotok enyhítését.

Jó hatású a rózsás varjúhájnak, rózsagyökérnek, illetve aranygyökérnek is nevezett rhodiola is – mondja dr. Tóth-Mészáros Andrea gyógyszerész, aki a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjában készülő doktori munkájában a stresszel szembeni ellenálló képességet javító gyógynövények hatékonyságát és biztonságosságát méri fel.

Illusztráció: Getty Images