Schäffer Erzsébet emlékezetes írásai a Nők Lapja archívumából.

Egy napon két asszony járult az igazságos király, bölcs Salamon elé, s előadták történetüket. Egy házban laktak, s egy időben szültek gyermeket. Ám egyikük egy éjszaka figyelmetlenségből agyonnyomta gyermekét, majd amikor ezt észrevette, fölkelt és titokban kicserélte a holtat az élővel. A másik anya csak reggel vette észre a cserét, de hiába követelte a fiát, az asszony tiltakozott: „Ez az enyém. A te fiad halott. Emígyen vitatkoztak a király előtt is. Ekkor Salamon megparancsolta, hogy vágják ketté az életben maradt gyermeket, egyik felét az egyik, másikat a másik asszony kapja. Az igazi anya felsikoltott, s kérte, adják bár a másiknak a gyermeket, csak ne öljék meg. A hamis pedig helyeselt, gondolván: ha az övé meghalt, s ez nem maradhat nála, ne legyen a másiké sem. A király kiértette az igazságot, s a valódi anyának visszaadta gyermekét.

Ennek a háborúnak csak vesztese lehet

Gyerekelhelyezési perek illusztrálására is szolgálhatna a fenti példázat. Ha nem tudnánk, hogy – sok esetben – ott még gyűlöltebb ellenfelek állnak szemben egymással: a volt férj és a volt feleség. Szinte hihetetlen, hogy vak indulatukban – mely a másik fél ellen irányul – mi mindenre képesek a házasfelek azért, hogy gyereküket – bármi áron, s lehetőleg kizárólagosan – maguknak megkaparintsák. Hogy ennek a háborúnak vesztese lehet csak, s legnyomorultabb vesztese a gyerek, erre mintha nem gondolna senki.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Próbáld ki most kedvezményesen!