Schäffer Erzsébet emlékezetes írásai a Nők Lapja archívumából.

Zsófi, Niki, Márk és még jó néhány kis társuk a mamákkal együtt minden szerda délelőtt játszanak abban a budai bölcsődében, ahol befogadták a néhány fiatal gyógypedagógus, gyerekorvos és gyógytornász által létrehozott Korai Fejlesztő Központot. Azaz a hatéves kor alatti fogyatékos gyerekek tanácsadó- ellátó szolgálatát.

– Mire vállalkoznak? – kérdezem Czeizel Barbarát, a központ egyik alapítóját.

– Az a család, ahová sérült gyerek születik, szinte kivétel nélkül megrendül. A szülők sokszor képtelenek feldolgozni az eseményt, vádaskodások és lelkifurdalások sora nyomasztja őket, nehezen lábalnak ki ebből a válságból, sokan nehezen fogadják el a fogyatékos kisbabát. És mindeközben – mivel a tájékoztatás meglehetősen hiányos, sok esetben lemaradnak azokról a lehetőségekről, melyek létfontosságúak gyerekük korai fejlesztésében.

Az emberi fejlődés üteme az élet első éveiben a leggyorsabb. Ez az időszak különösen fontos a fogyatékos gyerek számára. Ha ezt a legfogékonyabb időszakot nem használjuk ki, a gyerek esetleg soha nem jut el arra a szintre, amire egyébként a benne rejlő képességek eljuttathatnák.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Próbáld ki most kedvezményesen!