Schäffer Erzsébet emlékezetes írásai a Nők Lapja archívumából, a héten egy indiai asszonyról, aki különleges babamasszázsával vált ismertté.

Schäffer Erzsébet: Boldogságra gyúrja, Nők Lapja, 1990/21.

Frédérick Leboyer francia fotográfus Kalkut­tában rátalált egy asszonyra, Shantalára. És vé­gigfényképezte, ahogy ez a fiatal nő kis csecse­mőjét naponta kétszer ősi beidegződések és ha­gyományok szerint megmasszírozza. Feje tetejétől a kis lába ujjáig. Könyvét, melyet kettejük találkozásából készített, édesanyjának ajánlotta. És Shantálának. Valamint Indiának, második anyjának, aki megtanította — érezni.

Adatszerűen semmi többet nem tudunk meg Shantáláról, mint hogy két kisgyereke van, és évekkel ezelőtt a lábai megbénultak. Pedig a főszereplője Leboyer könyvének, ő és az ál­tala megőrzött évszázados mozdulatok, a figye­lem és az érzékenység, ahogy a már-már rituális előírások szabályozta módon simítja, gyúrja, nyomkodja gyermeke testét, hogy érzékennyé, ellenállóvá, erőssé és széppé, szerelemre és munkára, boldogságra és boldogulásra alkalmassá tegye. Indiában, ahol a lélek és a test harmóniája talán még a mindennapi betevő falatnál is fontosabb, sokféle tradíció és szokás él. Ezek egyike lehet Shantala tudománya: a hagyományos gyerekmasszázs.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Próbáld ki most kedvezményesen!