A szépségipar új irányzata inkább életfelfogás: szeressük korunkat, éljünk harmóniában a ráncainkkal. Nagyon jól hangzik, pedig könnyen lehet, hogy megint manipuláció áldozatai vagyunk. Csak ez most végre olyan, ami nekünk kedvez.

Az öregedést nem lehet megállítani, ez tény. A fiatalság forrása megmaradt a legendák világában, mi pedig mintha elkezdtük volna megszeretni a ráncokat. Az elmúlt évek hívószava a pro-aging lett, amit nem lehet két szóval megmagyarázni, hiszen az öregedés-mellett, az idősödés pártján állni nem azt jelenti, hogy eldobunk mindent és nem foglalkozunk az idő jeleivel. Hanem inkább azt, hogy nem küzdünk ellene minden lehetséges eszközzel, megpróbálunk vele úgy együtt élni, hogy mindig az előnyünkre váljon, illetve hogy tudatos életmóddal megpróbáljuk a lehető legjobb karban tartani magunkat. Hiszen egyik életkor sem jobb, mint a másik, az évek előrehaladtával mindig új dolgokat tanulunk és mindig más perspektívából látjuk az életet. És persze szögezzük le az elején: mindenki úgy öregszik, ahogy akar, egyik út sem jobb a másiknál. Ha valaki a plasztikai sebészetben hisz, lelke rajta, ettől még nem állíthatjuk róla, hogy nem öregszik tisztességgel, ahogyan arról sem, akit nem érdekelnek a külsőségek, és szabad utat enged az időnek. A kérdés inkább az, hogy az új pro-aging trend vajon őszinte, valóban az elfogadást propagáló folyamat, vagy csak a szépségipar ravasz bevételnövelő kísérlete a társadalom manipulálásával? 

Az életszakaszok kitolódnak

Kit tartunk öregnek? Mindenki mást, hiszen az sok mindennel áll összefüggésben, amik közül az életkor csupán egyetlen faktor. Nagyon sokat számít az élethelyzet, az ember szellemi és fizikai állapota, illetve az önképe, hogy adott egyén miként gondolkodik magáról és a világról. Nemrég ötven év körül a nyugdíj képe körvonalazódott, ami után aztán az élet lelassult, pihenősebbé vált. Ez ma már nem így van, a mai ötven pluszosok úgy néznek ki, mint nemrég a negyvenesek, edzenek, erejük teljében vannak, az sem elképzelhetetlen, hogy gyereket vállaljanak, sokan karriert váltanak – magyarán semmit nem úgy csinálnak, ahogy azt az előző generációk ötvenesei tették. Nemcsak a kamaszkor (egyes kutatások szerint már egészen 24 éves korig tekinthető valaki kamasznak) és a fiatal felnőttkor (30 után házasodni és gyereket vállalni ma már szinte mindennapos) tolódott ki tehát, hanem a fiatalosnak nevezett életszakasz és a felnőttkor is. Egyre tovább vagyunk egészségesek és erőteljesek, erre pedig a hatalmas, globális szinten kb. 530 milliárd dolláros szépségiparnak is lépnie kellett, hiszen az idősebb korosztályra a nagyobb vásárlóerő jellemző, ezért logikusnak tűnik, hogy ők még a fiataloknál is fontosabb célpont lehetnek. 

Itt vannak az 50-es, 60-as, sőt 70-es csajok!

Egy ideje mindenhonnan azt kapjuk, hogy végre nem számít a kor, a diverzitás és inkluzivitás a popkultúra hívószavai lettek, a magazinok címlapján egyre-másra tűnnek fel a különböző életkorú és külsejű modellek, ma már bárkiből sztár lehet. Üdítő változatosság ez a mondjuk egy vagy két évtizeddel ezelőtti állapotokhoz képest.

Isabella Rossellini színésznő például a kilencvenes években a Lancôme márka arca volt, de akkor szerződést bontottak vele, mondván, túl idős ahhoz (42 éves volt csak ekkor!), hogy a brandet képviselje. Nem is olyan régen még minden hirdetésről kizárólag fiatal lányok mosolyogtak ránk – emlékszem, már tinédzser koromban is zavart, amikor nyilvánvalóan huszonéves lányok reklámoztak ránctalanító krémeket, már akkor is mondogattam, hogy „na persze, rajtuk biztos működik, hiszen nincsenek is ráncaik.” Emlékeim szerint Andie McDowell színésznő volt az egyetlen gyerekkoromban, aki mintha idősebbként ránctalanító termék arca lett volna, persze simára retusált vonásokkal. Aztán eltelt két évtized, és elérkeztünk a 2010-es évekhez, amikor mintha megváltozott volna valami. Először csak lassan, alig észrevehetően, aztán robbanásszerűen épült fel egy új piac, ami azt hirdeti, hogy persze, hogy öregszünk, ne is harcolj ellene, annyi a lényeg, hogy tartsd magad karban, nem számít, hány éves vagy, bármit elérhetsz. A korábban fiatalságkultusztól bénult divatiparban olyan nevek bukkantak fel, akik utoljára zsenge huszonévesként rótták a kifutókat (kifutók, ugye, tavaly még beszélhettünk kifutókról). A 90-es évek nagy neveiről beszélek, akik most 50 körüliek, és újra a divathetek sztárjai voltak. Christy Turlington 50 évesen show-t zárt, Stella Tennant 48 évesen tért vissza, ahogyan a májusban az 50. életévét betöltött Naomi Campbell is. Celine Dion pedig 52 éves, de már évek óta konkrétan az Y- és Z-generációk divatikonja. Persze az más kérdés, hogy ők mennyire reprezentálják az átlag nőt, de hát fiatalabb korukban sem ez volt a szerepük, mindenesetre az irány szimpatikus. Főleg, hogy nem korlátozódik az ötvenesekre: az első fekete szupermodell,

Pat Cleveland 69 évesen, Patti Hansen 63 évesen voltak a tavalyi divathetek nagy sztárjai. Helen Mirren 71 évesen a L’Oréal, Maye Musk 69 évesen a CoverGirl arca lett,

Jane Fonda pedig idén májusban jelentette be, hogy az Uncle Bud nevű, CBD olaj alapú termékekben utazó márkával kollaborál (és ilyen módon a márka arca is lesz). Andie McDowell 62 évesen és már kevésbé retusáltan, de még mindig arckrémet reklámoz és lám, Isabella Rosellinit 2018-ban újra felkérte a Lancôme, hogy képviselje őket! Amikor az újságírók erről, illetve a szépség titkáról kérdezték, Rossellini annyit mondott, hogy „egyszerűen csak jó irányban változtak az idők”, és hogy „a szépség minden ember számára mást jelent, leginkább azt, amit mutatni szeretnénk magunkból mások felé”. Ez a gondolat szépen summázza a jelen hozzáállást, hiszen hiába van minden eddiginél több olyan sminkmárka a piacon, amelyek termékeivel teljesen megváltoztathatjuk a vonásainkat, a lényeg az – legalábbis mindenki azt hirdeti magáról –, hogy az önkifejezés a lényeg és persze az, hogy mindenki érezze jól magát. A szépségipar nagyjai már csak csendben kacagnak a vastagra festett Instagram-szemöldökön, a szoborszerűre kontúrozott arcon, illetve minden mesterkéltségen (most a természetesség a divat), de a nevetés mellett azért kacsintva hozzáteszik, hogy ha mégis ezt szeretnéd, ehhez is mindent megtalálsz a kínálatukban.

Profitorientált érdekek vagy jobb fej társadalom?

De vajon azért lett több idős modell, mert a divat- és szépségipar rájött, hogy az idősebbek nagyobb vásárlóerőt képviselnek, vagy azért, mert a mostani 50 körüli generáció tagjai már nem akarnak úgy megöregedni, mint a szüleik és nagyszüleik, így a piac igazodott hozzájuk? Ez nagyjából olyan kérdés, mint a tyúk meg a tojás esete, döntsön mindenki attitűdje és naivitása szerint. Az biztos, hogy a jelenség kéz a kézben halad: ahogy egyre aktívabb a nemrég még öregnek tekintett korosztály, úgy hálózza be egyre jobban őket a szépségipar. Ehhez viszont az kell, hogy a korosztály médiareprezentációja erősödjön, így még több emberhez eljusson az „új norma”, ezért várhatóan folytatódik majd a trend, hogy egyre több jól idősödő ember mosolyog majd ránk a hirdetésekről, filmek és show-műsorok plakátjairól. Nem akarok túlságosan cinikusnak tűnni, de valamiért nem gondolom őszintén jófejnek a tömegkultúrát, így én inkább a piacorientáltságot látom az origónak – hiszen ha a társadalmunk lenne sokkal elfogadóbb, akkor az etnikai különbségekkel is hasonlóan járnánk el, viszont ez az életkorokhoz képest még eléggé gyerekcipőben jár. Viszont az mindenképpen üdítő változás, hogy egyáltalán megengedtetik az öregedés. Egyébként még a plasztikai sebészek is úgy látják, hogy jobb, ha az ember minél természetesebb úton jár, egyikük például azt mondta, hogy a gyógyászat ezen területének most az a legnagyobb kihívása, hogy a lehető legkevesebb beavatkozással a legtermészetesebb végeredményt érjék el a pácienseken, méghozzá egyre inkább vágások nélkül.

Jól öregedni hatékony összetevőkkel

Őszinte vagy álságos trend ide vagy oda, az öregedés jeleit még ma sem várjuk szívrepesve, ez tehát nem változott. Az idő múlásával bőrünk középső rétege egyre vékonyabb lesz, a külső szaruréteg vastagszik, ami miatt aztán arcunk egyre ráncosabb és petyhüdtebb lesz. Az orvostudomány és a kozmetikai ipar pedig folyamatosan azon van, hogy segítsen nekünk lassítani az idő manifesztálódását (vagy legalábbis elhitetni velünk, hogy ez történik, ha segítségül hívjuk vívmányaikat, termékeiket). A szélmalomharchoz tehát adottak a fegyverek, viszont egyre többen elismerik, hogy ez a harc igazából nem vezet sehova, így az anti-aging helyett olyan szókapcsolatok kerültek be a köznyelvbe, mint a pro-aging, a slow-aging (lassú idősödés) vagy a well-aging (jól idősödni), amelyek sokkal megengedőbb aspektusból tekintenek az idő múlására. Igen ám, de a már említett, egyre hosszabban megélt felnőttkor miatt körbe is ér a történet, és a saját farkába harap a kígyó: az egészség tényleg fontosabb, mint a ráncok elleni harc, de ha valaki fiatalosan él, akkor igenis szeretné a külsejét is életstílusához igazítani. Tehát ott vagyunk, ahol a part szakad: ugyanúgy küzdünk a bőröregedés ellen, talán csak kisebb keserűséggel.

Mi okozza az öregedést?

Az embernél a méhen kívüli fejlődés során kb. 25 éves korig tart a felfelé ívelő szakasz, amikor növekedés és fejlődés jellemző. Ezután, nagyjából kb. 25 és 55 éves kor között egy stabil vagy stagnáló szakasz jön, aztán 55-60 éves kor után elkezdenek mutatkozni a hanyatlás első jelei. A tudomány mai állása szerint az öregedés egy igen komplex folyamat, ami egyszerre függ a genetikánktól és a bennünket ért külső hatásoktól. Az öregedés fiziológiai, hormonális, molekuláris és sejtszinten egyszerre befolyásol különböző szerveket és szervrendszereket, és pont a komplexitása miatt nehéz tanulmányozni. Az öregedés folyamatának még csak pontos okát sem értjük, ezért hiába vannak jobb gyógyszereink és élünk jobban, mint valaha, hiába nő a várható élettartam, nem tudunk tenni ellene. Miértjével kapcsolatban is több teória létezik. Az egyik, hogy a DNS sérülései befolyásolják az őssejtek sejtmegújuló képességét, emiatt pedig a test regenerációs képessége, ezzel együtt pedig életképessége is romlik. Egy másik elmélet szerint, a sejtjeinkben lévő mitokondriumok oxigénnel égetnek energiát, aminek során reaktív vegyületek keletkeznek (amelyek oxidálják a szervezetet), ez pedig elöregedéshez vezet. Egy harmadik elmélet szerint az öregedés oka a kromoszómák csúcsain található telomérekhez kötődik, amik minden sejtosztódásnál rövidülnek. Az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban történik sejtosztódás, ezért esélyes, hogy ez is az öregedés okai között van.

A pro-aging (vagy well-aging) nagyon is szimpatikus szemlélet. Ha nem hagyjuk magunkat befolyásolni a legújabb őrületes felfedezések ígéretével, hanem a bizonyítottan hatékony módszerekre esküszünk, valóban csökkenthetjük a kor jeleit és békében élhetünk kívül-belül éretté váló énünkkel. Ehhez a legfontosabb lépés az öngondoskodás, amit minél fiatalabb korban kellene elkezdeni, méghozzá a fényvédelemmel, hiszen az arcbőrön megjelenő öregedés jeleinek 80%-át az UV-sugárzás okozza. És hogy mi a másik igen fontos dolog, ha minden korban jól szeretnénk megélni az éveink számát? Erről Feller Adrienne szépségterapeutát, a Panarom Aromaterapeuta Intézet vezetőjét, az Adrienne Feller kozmetikai márka alapítóját kérdezem: „Az idő múlását megállítani valóban nem lehet, de a jeleinek bőrünkön megmutatkozó erősségét csökkenteni mindenképpen. A megelőzésben hiszek. Bőrünk egy élő szerv, a természetes anyagok a legjobb táplálékok számára. A bőr szoros kapcsolatban van a bélrendszerrel, a tüdővel és az idegrendszerrel is, ezért ha a bőr jólléte, szépsége fontos számunkra, akkor a hatékony és innovatív, természetes kozmetikumokon felül a táplálkozásunkra és a lelki egyensúlyunkra is napi szinten figyelnünk kell.” A szakember nagyon fontosnak tartja az edukációt, és üdvözítőnek tartja azt a trendet is, hogy a nagy cégek is felismerték, hogy a természetes összetevők sokkal jobb hatással vannak bőrünkre, mint a szintetikus anyagok. Ezért láthatsz egyébként már szinte minden globális márka kínálatában is egyre több bio- és természetes összetevőkből álló arckrémet. De mi Feller Adrienne szerint a szépségipari jolly joker? „A természetes hialuronsav még mindig az élen jár, ha hatékonyságról van szó, mert ez a legmélyebb szintig hidratálja a bőrt, hatása hosszantartó. A magyar termálvízben található természetes, a bőr által jól értelmezhető és könnyen felhasználható ásványi anyagok képesek remineralizálni a bőrt, ami szintén a szépség egyik záloga. A legnagyobb kedvenceim viszont a növények illóolajai, mert ezek is sejtszintig képesek hatolni, közben serkentik az anyagcsere-folyamatokat, támogatják a sejtek közötti kommunikációt, megszüntetik az esetleges pangásokat, gyulladásokat. Egyszerűen éltetik az életet.” 
Ha úgy látjuk, ennél többre van szükség, de a plasztikai sebészet nem fér bele elveinkbe, választhatunk a noninvazív, vagyis műtéti feltárás nélküli szépészeti beavatkozások közül is. Ezek ára szinte mindenki által megfizethető, viszont igen látványos változást érhetünk el velük. Szűcs Ágnes esztétikai terapeuta megnyugtatott, hogy ezek még csak túlzott fájdalommal sem járnak. „A hialuronsav nekem is nagy kedvencem. Nagyon hatásosak a különböző peelingek, vagyis hámlasztások, illetve a mikrotűs- és lézeres kezelések, a LED terápia, illetve a különböző orvostechnológiai elektronikai eszközök használata (rádiófrekvencia, különböző ultrahangok). Ezek stimulálják a bőrünket, ezzel javítanak állapotán, regenerálódó képességén és saját kollagén termelésén.” A szakembertől azt is megtudtam, hogy

a kívülről felvitt kollagén nem képes a bőr középső szintjéig (ahol igény volna rá) hatolni, így a kollagént tartalmazó termékek valójában nem hatékonyak ránctalanítás szempontjából.

Itt jönnek képbe az esztétikai terapeuta által említett stimuláló eljárások, illetve „a peptidek, a retinolok különböző formulái, a különféle savak, mint a glikolsav. Ha kívülről nem is, belülről nagyon hatásos a hidrolizált kollagén vagy kollagénpeptid, kiegészítve C-vitaminnal, ami segíti a beépülését. Így már  hatékonyan serkenthetjük saját kollagéntermelésünket – mondja Ági. Abban mindegyik szakember egyetért – és ha kell, leírom századjára is –, hogy a napfénytől, az UV-sugárzástól egész évben óvni kell a bőrt. Szűcs Ági szerint a pro-aging nem is az idősek trendje, hiszen mindenkire érvényes az üzenete: „Én is azt vallom, hogy a prevenció mindennek a kulcsa. Hiszen ha odafigyelsz, időben kapcsolsz és óvod magad, megfelelő bőrápolási rutint alakítasz ki, alkalmanként, ha az anyagi helyzet engedi, kezelésre jársz, tudatosan táplálkozol, akkor harmonikus összképpel fogsz idősödni és később nem lesz szükség a plasztikai sebészet segítségére ahhoz, hogy későbbi életkorokban arcod is a szellemi frissességedet tükrözze.” 

Mit hoz a jövő?

A pro-aging valószínűleg marad, hiszen a modern társadalom öregedő tendenciát mutat és ez nem is fog megváltozni. Mi várható még? Feller Adrienne így vélekedik a jövőről: „A természetes és a tudatos szépségápolás marad, de abban egészen biztos vagyok, hogy nem csak egy irány lesz. Hogy a profitorientáltság milyen irányokat tálal a jövőben, ezt nehéz felmérni. Az azonban egész biztos, hogy a mértékletesség és a belső harmónia alapján kidolgozott szépség még nagyobb teret fog hódítani a jövőben. A környezet védelme is fontos lesz, mert ki sem kerülhető ez a szempont, és az erre fogékony rétegnél a felhalmozás el fog tűnni, mint trend.” A környezettudatosság valóban egyre fontosabbnak tekinthető, és már nemcsak a kis brandek esetében. Ma már szinte nincs is olyan márka a legnagyobbak között sem, amelyik ne használna újrahasznosított műanyagot vagy ne támogatna valamilyen módon fenntartható gazdálkodásokat – gondolj csak akár a L’Oréalra, a Dove-ra, az Eucerinre vagy az Authentic Beauty Conceptre, hogy csak néhányat említsünk a nagyok közül. Az Egyesült Államokban pedig már elindult egy újabb irány, meglepő módon épp a celebmárkáknak köszönhetően. Rihanna volt az egyik nagy úttörője annak, hogy a sminktermékek piacán ma már gyakorlatilag mindenki találhat magának a bőrszínéhez illő alapozót. Azt hinnéd, ez a 21. században már alapvető volt, pedig nem, hiszen amíg például nagyon világos bőrszínre még akadtak termékek, nagyon sötét bőrre már szinte lehetetlen volt megfelelőt találni. Aztán ott van egy, már általunk is említett trend, a gendersemleges bőrápolás irányzata, amely bőrproblémákra koncentrál, nem pedig nemekre. Kijelenteni még tehát nem lehet, de talán lassan valóban megvalósulhat az inkluzivitás a szépségiparban. Térjünk vissza rá egy kicsit később!

(Kiemelt kép: Getty Images)