Külsejükben nagyon különböznek a női és férfi bőrápolási termékek. De vajon a belbecs is más? A nemsemleges szépségpiac nagy ütemű fejlődése másról árulkodik.

Mi történt?

Egyre több olyan márka jelenik meg, illetve termék bukkan fel a szépségápolásban, amelyek nem nők vagy férfiak számára készülnek, hanem célzottan bőrproblémák megoldására valók. Ezeknek általában a dizájnjuk is semleges.

Miért fontos?

Mert valójában nem az alapján kell bőrápolót választanunk, hogy nők vagy férfiak vagyunk-e, hanem hogy milyen a bőrünk – a szépségipar viszont erősen a nőkre támaszkodik, ráadásul a női termékek gyakran drágábbak is.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

  • Itthon is egyre több gendersemleges termékkel találkozhatunk.
  • Mi alapján kell kozmetikumot választani?
  • Miért drágábbak a női termékek és ez miért vet fel etikai problémákat?

 2014-ben söpört végig az interneten az a Twitter-üzenet, amely csupán arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a férfidezodorok nevei aktívak, vadak, tettre sarkallnak, addig érdekes módon a nőknek szánt izzadásgátlók mindig valami kedves és finom dolgot idéznek meg. A férfi deóknak olyan nevei vannak, mint wild (vad), ice (jég), cool kick (hűvös rúgás) stb, míg a nőknek szántak rózsa, pamut, tavasz és hasonló szavakkal csábítanak. A szarkasztikusnak tűnő témafelvetés valójában nagyon is valós problémát vázol, amelyre meg is érkezett a szépségipar válasza, hiszen egyre több olyan termék kerül piacra, amelyek nincsenek nemek szerint megkülönböztetve. 

Visszatérés a kezdetekhez

A kozmetikumok használata régebben sem nemi kérdéseken alapult. A férfismink nem új keletű dolog, hiszen történelmi adatok bizonyítják, hogy a férfiak ugyanúgy festették magukat, mint a nők. A 19. század előtt a nők és férfiak ennyire bináris megkülönböztetése nem volt jellemző a kérdésben – aztán jött a 19. és 20. század, amikor élesen kezdett szétválni a két nem. Most csak visszatérünk arra a pontra, ahol az emberek korábban már voltak, beleértve a kozmetikumok használatát is – mondta a Harvard Egyetem professzora, Geoffrey Jones egy, a férfisminkek térnyerésével kapcsolatos interjúban.

És amíg egyes értelmezések alapján úgy tűnhet, hogy a nemsemlegesség disztópikus világa köszönt ránk a szépségiparban, valójában annyi történik csupán, hogy visszaáll az eredeti egyensúly. Hogy a nemi különbözőségre építő vásárlói piac egy társadalmi képződmény, az ma már nyílt titok. A rózsaszín szín története a legegyszerűbb példa annak bizonyítására, hogy szinte minden generáció a férfiasság és nőiesség új definícióját hozza létre. A rózsaszín még a múlt század elején is a fiúk színe volt, míg a kislányokat inkább kékbe öltöztették – pusztán azért, mert akkoriban a kék számított „lányosabbnak”, míg a rózsaszín, vagyis a vörös lágyabb verziója a szín erejével hivatott felruházni a fiúkat. Sőt a 19. század végén nemcsak szín, de fazon kérdésben sem különültek el a gyerekek ruhácskái – mind ruhát hordtak.

Drágább női termékek 

Na de térjünk vissza a bőrápolásra! Ha belépsz egy drogériába, teljesen egyértelmű, hogy mely sorok vannak nők, és melyek férfiak számára fenntartva. A termékek azonban nemcsak ebben különböznek: amíg a férfirészleg erős, sötétebb színekben pompázik, addig a nőiben a pasztell és a lágyság uralkodik – illetve a nagyjából 13%-kal magasabb árak.

Ami nemcsak önmagában vet fel etikai kérdéseket, hanem azért is, mert a bérszakadék létező dolog, tehát a nők átlagosan kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Így – akárcsak a tamponadó – ez a rózsaszín adónak nevezett többletköltség is a nőkre ró további terheket. A jelenség háttere rendkívül összetett – most ennek boncolgatásába nem mennénk bele – egy viszont biztos: nem azért drágábbak ezek, mert több hatóanyagot tartalmaznak, vagy mert több kutatás áll mögöttük. Gondoljunk csak bele: miért a nőknek szánt, általában pink vagy babakék női borotvák a kerülnek többe? Természetesen egy-egy kutatás, amellyel a termékeket fejlesztik, dollármilliókba kerülhet, de ezekben nem női problémákra, hanem bőrproblémákra keresnek megoldást. Amíg a parfümök piaca évek óta nyitásban van a gendersemlegesség felé (a vásárlók egyre nagyobb százaléka keresi az olyan illatokat, amelyek mindenkihez tökéletesen passzolnak), addig a bőrápolás mintha lemaradt volna, és az élet egyéb területeivel együtt még mindig a nem specifikus, ha úgy tetszik, szexista marketing trükkel operál.

 Eltérő bőr igények?

A férfi erősnek és energikusnak akar látszani, a nő finomnak és gyengédnek. Hogy ez miért alakult ki és mennyire nem így van valójában, az egy külön cikktéma, viszont hogyan viszonyul ez a kozmetikához?

A férfiak bőre általában 20-25%-kal vastagabb, mert több kollagént és elasztint tartalmaz, és zsírosabb is. Az idő múlására is másként reagál: a férfiak bőrének kollagéntartalma állandó ütemben csökken, a női bőrben a csökkenés csak az élet későbbi szakaszában, különösen a menopauza után indul be jelentősebben. Ekkor viszont fordulat áll be és nálunk drámaibb mértékűvé válik a bőr vékonyodása. Az American Academy of Dermatology (Amerikai Dermatológiai Társaság) azt állítja, hogy bőrünket mégsem a nemünk alapján kell ápolni, hanem aszerint, hogy milyen bőrtípusba tartozunk (normál, érzékeny, zsíros, száraz vagy ezek kombinációja), illetve a bőrprobléma szerint, amit kezelni szeretnénk (öregedés jelei, pigmentáció, tág pórusok stb.), így aztán a nemek szempontjából teljesen semleges bőrápolási gyakorlatot támogatja. 
Ezért van az, hogy egyre több márka – különösen a gyógyszertárban kapható kozmetikumok és az organikus szépségápolás piacán (például az Aesop márka, a La Roche-Posay, de például a Niod, a The Ordinary vagy akár a magyar Geek & Gorgeous is) – már nem különbözteti meg termékeit nemek szerint, hiszen nem férfiaknak és nőknek, hanem bőrproblémákra kínálnak megoldást.

(Kiemelt kép: Getty Images)

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!