2021. január elsejétől eltörlik a tamponadónak nevezett, a női higiéniás termékeket terhelő adót az Egyesült Királyságban. De mi a helyzet itthon, és miért gondolják azt egyes szakértők, hogy az áfa eltörlésénél is lenne jobb megoldás?

A menstruációs szegénység kifejezés csak néhány éve került be a köztudatba, pedig régi, nagyon is létező problémáról van szó, amely nemcsak a szegény, de a fejlett országok lakosságát is sújtja. Hogy mit is jelent ez?

Azt, amikor a társadalom széles rétegei nem engedhetik meg maguknak az intim higiéniai termékek megvásárlását.

A menstruáció a mai napig tabutéma nagyon sok országban, így hazánkban is, és ez – főleg a pubertáskorban lévő lányok esetében – gyakran negatív következményekkel jár. Gyakori, hogy iskolás lányok azért hiányoznak az iskolából, mert nem jutnak hozzá az alapvető női higiénés termékekhez. Betét hiányában a fiatal lányok és nők sok esetben textíliát használnak a menstruációs vérzés során, tampon helyett pedig esetenként zsebkendő gombócot. Ez pedig nemcsak kényelmi, hanem egészségügyi problémákhoz vezethet.

Az egész világon Magyarországon a legmagasabb (27%) az alapvető női higiéniai termékek adója.

A menstruáció a magyar nők számára luxustevékenység

Magyarországon még nem készült hivatalos kutatás, hogy hány nőt és lányt érinthet a menstruációs szegénység, de a szakértők szerint ez a magyar női lakosság 30%-át is érintheti. A Procter&Gamble 2018-ban készített egy online felmérést 300, 18–24 éves lány bevonásával, amely során arra jutottak, hogy Magyarországon 5-ből 1 lány feltehetően azért hiányzik az iskolából menstruációja alatt, mert nem áll rendelkezésére semmilyen alapvető női higiénés termék. 

2018 végén Gurmai Zita és Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselők írásbeli kérdéssel fordultak az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Kásler Miklóshoz:  „Mikor tervezi a Kormány a menstruációhoz kapcsolódó higiéniai termékek ÁFÁ-jának csökkentését, illetve eltörlését?” Levelükben azt hozták fel fő érvként, hogy Magyarországon „a jövedelmi szegénység 1,3 millió főt érint, illetve szakértői számítások szerint legalább kétszer ennyien élnek a létminimum alatt. Ebből következően több százezren lehetnek azok a nők és háztartások, ahol a havi menstruációs termékek megvétele anyagi kihívást jelent.” Kérdésükre Tállai András reagált egy igen szűkszavú, csupán kétsoros levélben, amelyben azt írta, hogy „a kormány folyamatosan vizsgálja az áfa csökkentésének lehetőségét.”

Magyarországon az intim higiéniás termékek azóta is 27% áfával terhelt luxusnak számítanak, csakúgy, mint az alkohol és a cigaretta. Közben 2019-ben a friss tej, az ESL és az UHT tej áfája is 5%-ra csökkent, illetve sok más élelmiszer (pl. halhús), könyvek, gyógyászati segédeszközök és gyógyszerek, éttermi szolgáltatások szintén ebbe az alacsonyabb áfa kategóriába tartoznak. A házi pálinkafőzés 2010 óta adómentes.

A britek eltörölték a tamponadót

Az Egyesült Királyságban a tamponok, tisztasági- és egészségügyi betétek, illetve a menstruációs tölcsérek korábban a „nem létszükséges, luxustermék” kategóriába tartoztak, amelyeket 2000 óta 5%-os forgalmi adó terhelt – ezt az 5%-ot törölte el a brit kormány. Rishi Sunak brit pénzügyminiszter néhány nappal ezelőtt a 2020-as költségvetés részeként jelentette be a változtatást, amely akkor lép életbe, amikor az Egyesült Királyság Brexit-átmeneti időszaka véget ér, ennek dátuma pedig 2020. december 31. Egy 20 darabos tampon esetén ez 7 penny, egy 12 darabos betétcsomag esetén pedig 5 penny csökkenést jelent majd.

Ez most sok vagy kevés?

Noha elsőre nem tűnik soknak az összeg, de ahogyan egy népszerű, 2015-ös petíció rámutatott, egy átlag brit nő életében kb. 18 450 fontot költ higiéniás termékekre, amiből csak az adó 922 font – ez mai árfolyamon kb. 350 000 Ft. 2000 előtt 17,5 % áfa terhelte az intim higiéniás termékeket, amelyet a Dawn Primarolo munkáspárti képviselő által vezetett kampány hatására csökkentettek végül 5%-ra. Hogy ezt miért nem vitték le nullára az utóbbi években felerősödő kampány és a társadalmi nyomás ellenére sem, azt a kormány azzal indokolta, hogy az uniós jog akadályozta őket abban, hogy ezt az 5%-ot eltörölhessék.

Laura Croyton, aki 2014 óta volt a tamponadó eltörléséért vívott harc egyik fő alakja, a Dazed magazinnak nyilatkozott a sikerről:

„Boldog vagyok és nagyon megkönnyebbültem! Egy lépéssel közelebb jutottunk a menstruációs szegénység felszámolásához illetve a menstruációt övező stigmák eltörléséhez. És ahhoz, hogy a fősodrú politika sokfélébb lehessen.”

Munkájuk azonban nem ért véget az adó eltörlésével. Croyton a Twitteren jelentette be, addig folytatják a kampánytevékenységet, amíg a szupermarketek is reagálnak a problémára, és lejjebb nem viszik a női higiéniás termékek árát. Hiszen az, hogy most egy fokkal könnyebben elérhetők lesznek ezek a termékek, korántsem jelenti azt, hogy mindenki megengedheti őket magának. A Plan International felmérése szerint Angliában minden tizedik, 14 és 21 év közötti lány nem engedheti meg magának a intim higiéniás termékeket vásároljon.

Tüntető a 2018-as New York-i nőnapi demonstráción. (Fotó: Getty Images)

Az áfacsökkentés a megoldás?

Az Egyesült Királyságon kívül egy sor ország eltörölte már a tamponadót (először Kenya, még 2004-ben). Kenyán kívül Kanada, India, Malajzia, Nicaragua, Uganda, Tanzánia, Trinidad és Tobago lépte meg, illetve néhány észak-amerikai állam, mint például Nevada, Connecticut, Florida, Maryland, Pennsylvania, Minnesota, New Jersey, Massachusetts, Illinois és New York, 2020 január elsejétől pedig már Kalifornia is. 

A tamponadó mértéke az egyes országokban. (Forrás: civio.es)

Logikusan látszik, hogy mennyire igazságtalan, amiért sok helyen nem alapvető szükségletként vannak meghatározva ezek a termékek. Egyes vélemények szerint viszont nem annyira a forgalmi adó csökkentése jelentené a valódi megoldást a problémára. Ahogyan az Átlátszó 2018-as cikkében is rávilágított, vannak szakértők, akik szerint  jobb megoldás lenne, ha a társadalombiztosítás fedezné ezeket a költségeket az alacsonyabb jövedelműek esetében, vagy magukat a termékeket juttatná el a rászorulókhoz. Az általuk idézett Paloma de Villota spanyol közgazdász azt mondja, hogy „előnyösebb a nők számára, ha vannak ingyenes bölcsődék és óvodák, mint az, ha gyerekruha vagy a gyermekétel áfamentes.”

Tehát meglehet, hogy a társadalmi igazságosság szempontjából nem a forgalmi adó csökkentése volna a leghatékonyabb, hanem a közszolgáltatás és a rászorulókat is jobban célzó újraelosztás.

 

(Kiemelt kép: Getty Images)

Próbáld ki most ingyen!

Regisztrációdért
5 előfizetői tartalmat
megnézhetsz. Te döntöd el, melyiket.