Van, akinek a főzés a kreatív alkotás, másoknak inkább idegtépő feladat. Egy biztos: főzni mindenki tud valamilyen szinten, a kérdés inkább az, mennyire vagyunk otthon az alapokban. Tudjuk, hány perc kell a tökéletes főtt tojásnak, miért kell megmosni a rizst, vagy hogy mitől nem ragad össze a tészta?

A főzés tele van apró fortélyokkal: van, amit a nagymamától lestünk el, mást YouTube-videókból vagy főzőműsorokból tanultunk. A régi házi praktikák között is akad pár meglepő konyhai trükk. Tudtad például, hogy a leves tetején úszkáló zsírt egyszerű konyhai papírtörlővel is le lehet itatni? Vagy hogy ha egy kanál fakanalat teszel a fazék tetejére, a tészta főzővize nem fut ki olyan könnyen? Na és azt, hogy a hagyma kevés sóval megszórva kevésbé csípi a szemet vágás közben?

Kapcsolódó: Így lesz mindig tökéletes a főtt tésztánk az olaszok szerint

Az ősembertől a molekuláris gasztronómiáig

A főzés tudománya legalább olyan élvezetes, mint maga az étkezés. Az ősember még egyszerűen a tűz fölé tartotta a húst, az ókorban viszont már bátran kísérleteztek egzotikus fűszerekkel. A középkorban a konyhaművészet a rang és a hatalom szimbóluma lett, majd a 19. században megértettük, hogy miért pirul meg a hús, miért lesz könnyű a piskóta vagy rugalmas a tészta. A modern molekuláris gasztronómia pedig rávilágított arra, hogy a főzés nem csupán hagyomány, hanem kreatív játék és felfedezés is.

A főzési technikák elsajátítása olyan, mint egy nyelv tanulása: minél több szót, azaz technikát ismerünk, annál szabadabban és kreatívabban tudunk alkotni a konyhában. (Fotó: Getty Images)

Kvíz: Otthonosan mozogsz a konyhában?

Lássuk, mennyire vagy otthon a fazekak és serpenyők világában! Teszteld magad 10 kérdéses kvízünkkel, és derítsd ki, hogy te vagy-e a család Michelin-csillagos séfje!

Ez is érdekelhet: Felismered a hagyományos főzelékeket?

Kiemelt kép és a kvíz fotója: Getty Images