A mikor huszonnégy évesen marketingesként kezdtem dolgozni egy hazai cégnél, többször éreztem, hogy a korom miatt sokan előre eldöntik, mire vagyok képes – meséli Anna. – Volt, aki azt gondolta, hamar megunom ezt a munkát, és csak ugródeszkának tekintem, ezért jelentős energiát tettem abba, hogy megmutassam: lehet rám számítani, vállalom a felelősséget, és nem félek a komolyabb feladatoktól sem.
Két év után váltottam, mert szerettem volna külföldön is kipróbálni magam, de nem azért, mert problémám volt a munkával vagy a kollégáimmal.
Anna jelenleg újra itthon dolgozik, és azt értékeli leginkább a munkahelyében, hogy számít a véleménye, kíváncsiak rá a kollégái, és folyamatosan fejlődhet:
– Szerintem a mi generációnkról hajlamosak túl gyorsan véleményt alkotni az idősebbek. Szeretnénk jól dolgozni, de fontos, hogy lássuk, van értelme is annak, amit csinálunk.
A Z generáció (az 1995 és 2010 között születettek) tagjai egyre nagyobb hatással vannak arra, hogyan gondolkodunk a munkáról.
Belépésük a munkaerőpiacra nem egyszerűen egy újabb generációváltást jelent, hanem szemléletbeli változást hoz. Ők az első olyan generáció, amely már gyerekkorától kezdve digitális eszközök között él, ezért számukra természetes a gyors információáramlás, az online ügyintézés, és az, hogy a kérdéseikre egyértelmű válaszokat kapjanak.
Emiatt a munkahelyeken is gyakrabban várnak el rugalmasságot vagy nyílt kommunikációt. Ez nem azt hozza magával, hogy kerülik a munkát, hanem egyszerűen más elképzeléseik vannak arról, milyen egy jó munkahely.
Harc a tévhitek ellen
Ennél a cikknél az az érdekes helyzet állt elő, hogy szakértőink, Endrédy Kata és Bajor Márton maguk is Z generációsok, és a Quantum Digitális Diákszövetkezet munkatársai. (A Quantum a Financial Times ranglistája alapján Európa legdinamikusabban növekvő HR-szolgáltatója, kutatásokkal és képzésekkel segítik megérteni a generációk együttműködésének művészetét.)
Bajor Márton pszichológusként végzett, ma ügyfélkapcsolati menedzser és képzési vezető, aki szervezetfejlesztési szempontból is foglalkozik a munkahelyi folyamatokkal. Endrédy Kata a Corvinus Egyetem mesterképzésén tanul, mellette dolgozik, így szintén több szemszögből lát rá a témánkra.
Endrédy Kata
– Kezdjük egy tévhittel! – veti fel Endrédy Kata. – A Z generációval kapcsolatban feltételezik, hogy nem fontos számukra a biztonság, és önző módon, a karrierjük érdekében szívesen ugrálnak egyik munkahelyről a másikra. Valóban igaz, hogy míg a nagyszüleinknek átlagosan egy-kettő, a szüleinknek négy-öt munkahelyük volt, addig a mi generációnknak tizenhét munkahelyet jósolnak. Viszont ennek oka nem a hűtlenség vagy a megbízhatatlanság.
A Z generáció úgy tekint a munkahelyekre, mint amelyek különböző tapasztalatokat és fejlődési lehetőségeket nyújtanak.
Például számomra fontos volt a munkahelyválasztásnál, hogy a cég rugalmas munkaidőt biztosítson, és tolerálja, hogy heti egy napot az egyetemen töltök. Minden generációnak és minden embernek más a prioritáslistája, ami természetesen idővel változik is, például nekem sem kell egyetemen lennem már a mesterdiplomám megszerzése után. Egy szervezet jó, ha tud ezekre a prioritásokra és változásokra figyelni, hogy hosszú távon megtarthassa a kollégákat.
Kapcsolódó: Miért maradnak a szülői házban a Z generáció tagjai? Nem csak a pénz miatt
Kata hangsúlyozza, a mai fiatalok már láthatták a szüleik korosztályánál, hogyan építi le váratlanul egy nagyvállalat a dolgozói egy részét, miként vesztették el az állásukat sokan a pandémia hatására, vagy mennyien áldozták fel a magánéletüket a munka oltárán. Ezek a tapasztalatok nagyban alakították a hozzáállásukat.
Míg a korábbi generációk számára a biztonság gyakran azt jelentette, hogy hosszú távon elköteleződnek egy cég felé, addig a Z generációnál inkább olyan tényezők kerülnek előtérbe, mint a tanulás, a munkájuk hozzáadott értéke, a megfelelő munka-magánélet egyensúly. Sőt, ezt ma már inkább a magánélet-munka egyensúlyaként emlegetik, mert a fiataloknak igenis fontos a család, a barátok, a közösség, és aktívan keresik a harmónia megteremtésének kereteit.
Nem feltétlenül kevesebbet szeretnének dolgozni, hanem arra vágynak, hogy a munka illeszkedjen az életük egészébe. Fontos megemlíteni, hogy a Quantum friss kutatási eredményei alapján úgy tűnik, ez már generációktól független, általános igényünk.
Bajor Márton
– A cégeknél időnként túl nagy, máskor túl kicsi elvárásokkal fordulnak a fiatalok felé – veszi át a szót Bajor Márton. – Néhány munkáltató például azt várja, hogy egy Z generációs hozzon digitális frissességet a vállalat folyamataiba. Lehet, hogy az illető erre alkalmas, de lehet, hogy nem, hiszen sokszor egy olyan pályakezdőről van szó, akitől bár lehet tanulni, érdemes tanítani is.
A tapasztalataink alapján úgy látjuk, nem az az igazi kérdés, hogy a fiatalok akarnak-e dolgozni. Hanem hogy milyen feltételek mellett érzik értelmesnek és motiválónak a munkát. Ha találnak benne átlátható értékrendszert, egy célt, amiért dolgozhatnak, az segíti az elköteleződést – egyébként ez szintén minden munkavállalóra igaz.
A lehetőségek csapdája
Bár a választás szabadságát általában pozitív értéknek tartjuk, a kutatások szerint a lehetőségek túlzott mennyisége újfajta terhet róhat ránk: minél több út áll előttünk, annál nehezebb dönteni, és annál több stresszt élünk át.
– Amíg kétfajta farmer volt az üzletekben, addig lehet, hogy nem állt rajtunk tökéletesen, amit választottunk, de elégedetten mentünk haza – hoz példát Bajor Márton. – Ma a boltokban hetvenkétféle farmert találunk, ám iszonyú stresszes közülük választani. Még ha a nap végén optimális döntést is hozunk, azaz a lehető leginkább ránk szabott farmert visszük haza, kevésbé vagyunk elégedettek.
Ugyanez igaz az egyetemi szakokra vagy a munkahelyi lehetőségekre. Egy Z generációs előtt milliónyi opció áll, sokszor azonban elégedetlenebbek a választásaikkal, mert folyamatosan ott az igény bennük, hogy kipróbáljanak egy másikat, hátha az lesz az igazi.
A munkahelyváltásnál a magasabb fizetés a Z generáció egyik legfontosabb motivációja, ami a kutatások szerint inkább az életkorhoz köthető, mint egy konkrét nemzedékhez, hiszen minden pályakezdő számára lényegesek az anyagiak – sokuk csak hitelek bevállalásával tudja elindítani az életét. A stabilitást számukra a rugalmasság, a munka-magánélet egyensúlya és a megfelelő fizetés együtt nyújtja, ezek nem helyettesíthetők.
Kapcsolódó: Mikronyugdíj: ez az új trend a Z generáció körében népszerű
Az elmúlt években sok szó esett arról, hogy a különböző generációk nehezen találják meg a közös hangot a munkahelyeken. A Quantum idei felmérése szerint valóban léteznek feszültségek, de a problémák inkább a munkahelyi működésben, a kommunikációban és a tudásmegosztás hiányában keresendők.
– Cáfolnám azt a leegyszerűsítő képet, miszerint a fiatalabbak nem értékelik az idősebb kollégák tapasztalatát – világít rá Bajor Márton. – Viszont abba, hogy a kollégák eszmét cseréljenek, energiát kell tenni, kialakítani rá helyet és időt, nem elszigetelni őket. Persze, más stílusban kommunikál, szervezi a munkát vagy kezeli a technológiát egy huszonéves és egy ötvenes, de lehet hidat építeni köztük.
Nemcsak csapatépítő programokra van szükség, hanem akár egy projektmunka is összehozhatja a kollégákat, és hatékonyabbá teheti közöttük az együttműködést. Szintén sztereotípia, hogy a Z generációsok csak home office-ban szeretnek dolgozni. Oké, rugalmas munkakörülményekre vágynak, de ki mondta, hogy ne lennének boldogan tagjai egy jó céges közösségnek?
Az biztos, hogy a jövő munkahelyének a különböző korosztályok erősségeit kell összehangolnia, nem az árkokat mélyíteni köztük.
Miért kevesebb a fiatal diplomás itthon?
A Z generációsok között az élethosszig tartó tanulás vágya kiugróan magas. Ha ezt egy munkahelyi vezető segíteni tudja, az nagyon motiváló számukra. Talán épp ezt a tanulási szándékot jelzi az, hogy tizenöt éve nem jelentkeztek annyian a felsőoktatásba, mint idén – ez mindenképp biztató adat. Annak ellenére is, hogy európai összehasonlításban továbbra is meglehetősen alacsony Magyarországon a felsőfokú végzettséget szerzettek aránya a 25–34 éves korosztályban – derült ki nemrég az Eurostat felméréséből.
Ugyan 2005 és 2025 között 19,6-ról 32,6 százalékra nőtt az említett korosztályban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, ezzel még mindig a harmadik legalacsonyabb helyezést értük el az Európai Unióban.
– A megélhetés fiatal felnőttként nem könnyű terep – mondják szakértőink. – Jellemzően sokaknál a gyors, főállású munkába állás számított a boldogulás első számú feltételének, nem az egyetem bevállalása. A felsőoktatás miatt gyakran lakóhelyet is kell váltania egy fiatalnak, a lakhatás, az utazás, az étkezés, a tanulás költségei okán pedig érdemes (vagy muszáj) diákmunkát vállalnia.
Az egyetem alatt dolgozni viszont azért is praktikus, mert az álláskeresésnél a pályakezdőktől is elvárnak már egy-két év munkatapasztalatot, amit szinte lehetetlen másképp megszerezni.
Kapcsolódó: Microshifting: ez a legújabb trend a kiégés ellen
Illusztráció: Adobe STOCK, Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!