Októberben a kert lassan nyugalomba vonul, nekünk pedig éppen ilyenkor van lehetőségünk arra, hogy egy kicsit más szemmel nézzünk rá. Egy fenntartható kertben lehetőleg semmi nem vész kárba: a lehullott levelekből talajtakaró, a növényi maradványokból komposzt, az esőből öntözővíz lesz. És az sem baj, ha ősszel nem teszünk mindent tökéletesen rendbe. Egy kupac levél, gally, néhány elszáradt virágszár vagy egy öreg farönk számunkra talán rendetlenségnek tűnik, a kert apró lakóinak azonban táplálékot és téli menedéket jelenthet.
Október 10.: Ne dobjuk ki, forgassuk vissza
Ősszel rengeteg értékes szerves anyag keletkezik a kertben. A lehullott levelek, az egészséges növényi maradványok, az apróbb gallyak és az utolsó fűnyírásból származó nyesedék nagy része visszakerülhet a kert természetes körforgásába. A leveleket összegyűjthetjük és komposztálhatjuk, de akár az ágyásokon is hagyhatunk belőlük egy vékonyabb réteget.
Ez is érdekelhet: Az aszály utáni kert megmentése – ezt az 5 dolgot mindenképp tegyük meg ősszel
Talajtakaróként védik a földet, mérséklik a kiszáradást, majd lassan lebomolva szerves anyaggal gazdagítják. A komposztba érdemes vegyesen tenni nedvesebb, zöld anyagokat és szárazabb, barna részeket, például leveleket, aprított ágakat vagy festékmentes kartont. Minél változatosabb az alapanyag, annál szebb komposzt készülhet belőle.
TIPP: Az egészséges falevelet nem feltétlenül kell zsákokban elszállítani. Amit a kert megtermelt, annak egy része nyugodtan vissza is kerülhet a kertbe.
Október 12.: Ne ássuk fel az egész kertet!
Sokáig természetes őszi feladatnak számított a veteményes teljes felásása, ma azonban egyre többen választják a talajt kevésbé bolygató kertészkedést. A talaj ugyanis nem egyszerűen föld: hasznos baktériumok, gombák, giliszták és számtalan egyéb apró élőlény lakóhelye.
Ha nincs rá különösebb okunk, nem szükséges ősszel mélyen átforgatni.
A felszabadult ágyásokra inkább terítsünk érett komposztot, majd hagyjuk dolgozni a természetet. A giliszták és más talajlakók fokozatosan bejuttatják a szerves anyagot a felső talajrétegbe. A csupaszon maradó földet takarhatjuk levelekkel, komposzttal vagy más természetes mulccsal is. Így a téli eső és szél kevésbé éri közvetlenül a talajfelszínt.
Október 16.: Az esővíz kincs

Az őszi esők érkezésével érdemes átgondolni, mennyi vizet tudnánk megtartani a saját kertünkben. A legegyszerűbb megoldás az ereszcsatornához csatlakoztatott esővízgyűjtő tartály. Az összegyűjtött vizet később a kert és a szobanövények öntözésére is felhasználhatjuk. A talaj takarása szintén segít a víz megtartásában: a komposzt, a lomb vagy más természetes mulcs mérsékli a párolgást és javíthatja a talaj vízháztartását.
Október 22.: Hagyjunk egy kis rendetlenséget
A természet szempontjából hasznos lehet, ha marad néhány kevésbé rendezett zug a kertünkben. Az egészséges évelők elszáradt szárait és magfejeit részben meghagyhatjuk tavaszig. A magok táplálékot jelenthetnek a madaraknak, az üreges szárak pedig apró rovarok búvóhelyei lehetnek.
Egy félreeső sarokban kialakított levélkupac vagy néhány egymásra helyezett korhadó farönk szintén igazi mini élőhellyé válhat. A fenntartható kertben nem az a cél, hogy mindenáron tökéletes rend legyen. Inkább teremtsünk egyensúlyt a számunkra rendezett kert és a természet számára szükséges élettér között.
Október 28.: Tip 10 hasznos kerti lakó

Egy egészséges kertben nem csak növények élnek. A föld alatt, a levelek és bokrok között, a virágokon apró segítők egész serege dolgozik. Van köztük, ami lebontja a növényi maradványokat, más beporozza a virágokat, vagy éppen a kártevők számát segít kordában tartani. Minél változatosabb élőhelyeket alakítunk ki, annál több hasznos lakó találhat otthonra nálunk. Néhány gondosan kihelyezett rovarhotel, egy kis víz, virágzó növények, bokrok, lehullott levelek, korhadó fa és pár háborítatlan sarok már sokat jelenthet.
1. Giliszta: A talaj egyik legfontosabb lakója a giliszta, járataival lazítja a földet, miközben részt vesz a szerves anyagok lebontásában.