Sokféle mulcs közül választhatunk: vannak növényi alapú talajtakarók, mint például a fenyőkérgek, de a szalma, a fűnyesedék és a komposzt is jó szolgálatot tehet, mert árnyékolja a talajt, és megakadályozza az öntözővíz elpárolgását. Másrészt nem engedi, hogy a gyommagvak kicsírázzanak.
Ez is érdekelhet: 6 talajtakaró és szárazságtűrő növény, ami megmenti a kertet aszályban
Talajtakaró anyagokat a balkonon lévő cserepek, ládák, dézsák esetében is használhatunk. A díszkertekben a sétálóutak is nagyon látványosak például fenyőkéreggel. Ilyenkor geotextillel vagy agroszövettel érdemes megalapozni az utat. Cserjeágyások alatt is nagyon dekoratív, és a fák kitányérozott tövénél is. A kertekben legalább öt centiméter vastagon alkalmazzuk. A balkonon viszont elegendő a két-három centiméteres talajtakarás. A fűnyesedéket és a komposztot érdemes kéthetente átgereblyézni, átforgatni, nehogy penészesedés lépjen fel.
Melyiket válasszuk?
A fenyőkéreg ma a sláger. Nemcsak a kertészetek, hanem a barkácsáruházak is sokféle kérget, faaprítékot, nyesedéket forgalmaznak. Vannak természetes színű és színezett változatok is. A borovi vagy más szóval borovi fenyő olyan tűlevelű faanyag, amely az erdeifenyő (Pinus sylvestris) sokoldalúan használható, tartós anyaga, kérgének színe vörösesbarna, enyhén narancsos árnyalattal. Az európai vörösfenyő vagy közönséges vörösfenyő (Larix decidua) az egyetlen lombhullató közép-európai fenyőfaj, kérge vöröseslila színű.
A fenyőkéreg tehát a fenyőfák aprított kérgéből áll, amely zsákos formában kapható kertészeti célokra. Színe lehet vörösesbarna, vöröseslila, míg más faalapú mulcsok sötétbarna vagy fekete színűek.
A mulcs, mint természetes talajtakaró, lehet fenyőkéreg, akác-ókéreg, faforgács, fűrészpor, szalma, fűnyesedék, komposzt, amelyek a növényekhez helyezve megakadályozzák a gyomosodást és a talaj idő előtti kiszáradását. Télen pedig a fagytól védik a gyökereket. Az eredeti fenyőkéreg teljes mértékben természetes színű, kémiai adalékanyagoktól és színezékektől mentes. Ugyanakkor kaphatóak színezett változatok is. Ízléstől függ, hogy kinek melyik típus nyeri el a tetszését.
Hogyan használjuk?
Többféle méretben forgalmazzák. A nagyobb méretűek hosszabb ideig megtartják eredeti színüket. Természetes anyag lévén folyamatosan bomlik, ezért kétévente felújítást, pótlást igényel. A fenyőkéreg savanyítja a talajt, így az ilyen igényű növényeknek, mint például a rododendron, azálea, áfonya, selyemfenyő, szelídgesztenye, örökzöldek, különösen hasznos.
Első rétegnek a gyomtalanított, tiszta talajra terítsünk egyenletesen apró fenyőkérget, legalább három centiméteres vastagságban. Ekkor lesz megfelelően tömör, hogy takarjon a gyomok ellen, és megtartsa a nedvességet. Második rétegnek pedig nagyobb darabos kérget használjunk, attól függően, hogy mekkora növények közé kerül. A végleges mulcs vastagsága legalább öt centiméteres legyen.
Jó tudni!
Amikor sok szerves anyagot, mulcsot juttatunk a talajba, mégis azt tapasztaljuk, hogy a növények levelei sárgulnak, akkor pentozán hatásról beszélünk, amelyet más szóval káros nitrogénasszimilációnak neveznek. Ha a szerves anyag nitrogénben gazdag, akkor a mikrobák ezt a szükségletet a szerves anyagban található nitrogénből fedezik. A megfelelő arány 10 : 1. Ellenkező esetben, ha a szén-nitrogén arány felborul (20 : 1-re vagy 50 : 1-re alakul), a levelek sárgulása figyelmeztet, hogy ezek a mikrobák a talaj összes nitrogénkészletét felhasználták, és a növényeknek nem jut. „Éheznek”, mert számukra elfogyott a talajba vitt összes nitrogén. Ezen pedig tápoldatozással segíthetünk. Ha visszaáll a helyes szén-nitrogén arány, a levelek kizöldülnek.
Ez is érdekelhet: Ne nyúlj hozzájuk ősszel – 3 növény, amit tönkretehet a metszés
Fotó: Getty Images, 123RF
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!