Jó ideje visszatérő gondolat volt a fejemben, hogy második szakmám kézműves remekeit megmutassam a szélesebb nagyközönségnek, ám a gondolatmenet végén rendre elvetettem az ötletet. Olyan indokokra hivatkoztam, hogy introvertált vagyok, nem megy az önmarketing, ijesztőnek hat az online jelenlét, és arról sincs túl sok fogalmam, hogy mit takar a személyes márkafejlesztés.
Amikor utóbbiba nemrég alaposabban beleástam magam, kitisztult a kép, és megértettem, nem vagyok menthetetlen eset, az már önmagában egy jó alap, hogy valójában évek óta személyes márkát építek, igaz, nem az online térben, de az offline is pont annyira jó, ha azt megfelelően csinálom.
Mi is valójában a személyes márka?
– A személyes márka meglévő szakmai teljesítményre, valódi tulajdonságokra, értékekre és képességekre épül. Megmutatja, miben vagyunk igazán jók, miben különbözünk másoktól, miért érdemes minket választani, velünk dolgozni – mondja dr. László Móni személyes márkaépítési tanácsadó, aki szerint sokan még ma is úgy gondolják, hogy a personal branding, azaz személyes márkaépítés egy nagyra fújt PR-lufi, valamiféle tolakodó önfényezés vagy öncélú magamutogatás.
Ez a félreértés abból fakad, hogy a látható felszínt azonosítják a mögöttes működéssel.
A személyes márkaépítés célja azonban nem az önmagáért való hírnév megszerzése.
Aki személyes márkaépítésbe kezd, csak akkor lehet hosszabb távon sikeres, ha valós tudásra és szakértelemre épít. Persze ez önmagában nem garantálja a szakmai érvényesülést, másra is szükségünk van: együttműködésekre, bizalomra, ajánlásokra.
Hitelesség – avagy nem csak az online jelenlét számít
– Bár sokan úgy gondolják, hogy a személyes márkaépítés egyet jelent a digitális jelenléttel, ez közel sincs így. A személyesség, a személyes kapcsolatok kulcsszerepet játszanak, ami kizárólag online eszközökkel nem érhető el. Az online tér legfeljebb erősíteni tud, de helyettesíteni nem. Ráadásul a személyes tapasztalat – egy négyszemközti beszélgetés, egy telefonhívás vagy akár egy jól kezelt e-mail-váltás – nagyobb hatással lehet a rólunk kialakuló képre – fűzi hozzá a szakember.
A személyes márkaépítés sokaknak egyszerre jelent lehetőséget és komoly belső dilemmát (Forrás: Canva)
A személyes márkaépítés kapcsán megkerülhetetlen fogalom a hitelesség, hiszen ez elengedhetetlen a bizalomhoz.
– Az emberek gyakran néhány másodperc alatt döntik el, hogy valaki mennyire tűnik hitelesnek számukra. A természetes kommunikáció, a szavak, a testbeszéd és az érzelmi reakciók összhangja bár fontos, mindez csak az első benyomás szintje. Hosszabb távon nem a stílus, hanem a következetesség tartja fenn ezt a benyomást. – mondja a szakértő.
Nemcsak azért követünk valakit, mert hitelesnek tűnik, hanem azért is, mert értelmezhető számunkra.
– Ez annyit jelent, hogy van egy felismerhető nézőpontja, követhető gondolatmenete számunkra, és idővel kiszámíthatóvá válik, hogy milyen minőségre számíthatunk tőle. A követés valójában ismétlődő pozitív tapasztalatok eredménye – magyarázza dr. László Móni.
Introvertáltként is lehet erős személyes márkát építeni
Téved, aki azt hiszi, hogy a személyes márkaépítés kizárólag az extrovertáltak terepe.
– Az introvertáltság – amit tévesen sokan a félénkséggel azonosítanak – nem akadály, csupán más működési logikát jelent: az egyén strukturáltabban és gyakran késleltetve reagál. Ezek a tulajdonságok pedig kifejezetten előnyt jelenthetnek a személyes márkaépítésben, ahol a következetesség és a gondolati mélység gyakran többet ér, mint a folyamatos láthatóság – fogalmazza meg a tanácsadó, és egy fontos körülményre figyelmeztet:
– Aki most lát munkához, annak számolni kell azzal, hogy a közeg, amiben boldogulni akar, átalakult. A csatornák száma megsokszorozódott, a belépési küszöb alacsonyabb lett, a zaj pedig nemcsak hangosabb, hanem strukturálatlanabb is. Több száz közösségi oldal létezik, és a legfrissebb 2025-ös adatok alapján egy átlagos felhasználó világszerte 6,8, míg Magyarországon mintegy 5,76 különböző közösségimédia-platformon van jelen. Ebből a néhány adatból is látszik, hogy az online felületek szinte végtelen lehetőséget kínálnak.
És épp ez az, ami félreviszi a gondolkodást.
Gyaníthatóan ez az oka annak, hogy sokan – nem csak a kezdők – elkövetik azt a hibát, hogy eszközökben és formátumokban gondolkodnak. Arra fókuszálnak, hogy melyik felületen milyen tartalomtípust milyen gyakorisággal posztoljanak. Ezek valóban releváns kérdések, de nem kiindulópontok, inkább következmények.
Az online jelenlét mentális ára
A személyes márkaépítés során a pszichológia is rendkívül fontos tudást ad a kezünkbe, hogy vállalkozásunk sikere valóban hosszú távú és örömteli, kreatív élmény legyen. Ehhez ismernünk kell saját offline és online énképünk működését, és az online mező lehetséges veszélyeit is.
Ez is érdekelhet: Te is sokat nézegeted a közösségi profilodat? – Ez a lelki oka!
– Az online térben folyamatosan „komponáljuk” saját identitásunkat, és a közönség számára formálva az ideális énünket igyekszünk megmutatni – mondja Weszelovits Dániel pszichológus, kommunikációs szakember, és hozzáteszi, a Z generációra ez különösen igaz: a kutatások szerint a közösségi médiában megjelenített énkép erősen performatív és megjelenésközpontú, különösen a nők körében lehet magas az úgynevezett megjelenési tudatosság és a digitális identitásépítés mértéke.
Miért veszélyes a lájkokra építeni az önértékelést?
Nem kell az online térben dolgozni ahhoz, hogy belássuk, az állandó online jelenlét önmagában is fárasztó, aktív tartalomgyártás nélkül is hatalmas mennyiségű információ zúdul ránk, amit nehéz feldolgozni. Tartalomgyártóként ez a teher fokozódhat.
Ez is érdekelhet: 10 jel, hogy népszerűtlen vagy a munkahelyeden
– A folyamatos online jelenlét állandó készenlétben tarthat, kényszert érezhetünk arra, hogy mindig megmutassuk, ha történik valami. Vannak, akik egy-egy pillanat során előbb gondolkodnak el azon, hogy az miképp mutat majd Instagramon, mint a pillanat megélésén. Gyakran megjelenik a kiszolgáltatottság érzése is: „ha nem osztom meg, akkor meg sem történt” – mondja Dániel.
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!