Tudja ezt mindenki, aki egy stresszes hét után bakancsot köt, kulacsot tölt és rántott húsos/fasírozottas szendvicset gyárt. A ferdén beeső, aranyló napfény, a friss levegő, a mozgás, a természet színpompája és a jó társaság kitakarítja a rossz gondolatokat. Ráadásul a túrázás szerencsére nem egy költséges hobbi. A láb mindig kéznél van – tartja a mondás.
Spartacus-ösvény – Pilis
Szeptember végét meghazudtoló időben vágok neki a Spartacus-ösvénynek a Pilisben. Van vagy harminc fok, de a levelek azért sárgulnak és hullanak – köszönhetően a már-már menetrendszerű rekordszárazságnak is. A nagy meleg miatt a túra elején nehéz, felelősségteljes, felnőtt döntést kell hoznom. Úgy határozok, előbányászom a hátizsákból, és gyorsan befalom az összes csokit, mielőtt mind elolvadna.
Kapcsolódó: 4 túraútvonal Budapesthez közel
Bárhová is vessen a sorsunk, legyen nálunk csoki, meg fasírt. És persze ital. A legjobb választás a tiszta víz. A Spartacus-ösvény az ismertetők szerint tizennégy kilométeres – nekem tizenhatot mutatott a végén az órám –, és átlag négy és fél óra alatt teljesíthető. Kell hozzá fizikum, de azért ez nem egy túlélőtúra.
Hogy hova lépünk, arra viszont érdemes vigyázni: a hegyoldalakban keskeny a járás! A méréseim szerint a szintemelkedés csaknem háromszázötven méter: ez igazán nem sok. Kell még egy jó bakancs – az sem baj, ha vízhatlan. A Spartacus-ösvény a Pilis és a Visegrádi-hegység egyik legklasszabb túraútvonala. Sokáig a vadászok útja volt, a közönség elől szigorúan elzárva. Ma már bárki bejárhatja, és kitűnő szórakozás: mindent megmutat, amit egy hegyi túrán a természet feltárhat előttünk. És szinte még csak térkép sem kell (legyen azért, vagy telefonos alkalmazás!), olyan jól jelölik.
Pilisszentlászló központjából, egy szép kápolnától indul az út. A zöld jelzésen kell elindulnunk a Béke utcán.
A távolból megcsodálhatjuk a község kálváriáját. A zártkertek után jön az erdő, majd egy díszesebb, gondozott kereszt (a Spartacus-úttal nagyjából ugyanazon a nyomvonalon fut a Pálos út – a Szeretet útja). Az erdőben aztán ráfordulunk magára a Spartacus-útra, amely egy bokros-rekettyésben egyszemélyes ösvénnyé alakul.
Amikor kiszélesedik, a déli oldalakon cseres-tölgyesekben halad, északon viszont ott a csudás szálfákból álló bükkös. Az ezüstös törzsű bükktől néz úgy ki egyébként az erdő, akár egy gótikus katedrális. A Spartacus-ösvény akkor a legjobb, amikor meredek hegyoldalban fut, és sziklatornyok mellett halad el, vagy éppen megnyílik a tér, és kilátást enged a Dunakanyarra.
Nemsokára elérjük a túra legmagasabb pontját, a szalonnasütővel is rendelkező (lezárt) erdei mézeskalácsházat, a Jenő kunyhót. Innen lefelé vezet az út, és a túra felénél elérjük a Visegrád feletti Bertényi Miklós füvészkertet, mellette pedig az Ördögmalom Erdei Éttermet. Ha már nincs csokink, itt ehetünk valamit. Majd a piros sávon elindulunk felfelé. A kies Telgráthy-rét után letérünk a műútról.
Mindenképp kóstoljuk meg a Kaán-forrás frissítő vizét, majd hatoljunk egyre mélyebben az Apátkúti-völgybe.
Ez lassan vadregényes, hűvös szurdokká zárul össze, az ösvény pedig sok helyütt keresztezi a patakmedret. Egy száraz nyár után nem nagy ügy átkelni a laposabb köveken, de eső után vagy hóolvadáskor jól jön a vízhatlan bakancs. Hogy ősz van, nekem az is jelezte, hogy az erdő mélyén egyszer csak elbődült egy szarvasbika. Korábban mindig azt gondoltam, szarvasbőgést kizárólag vezetett túrán hallani, nem pedig csak úgy, Pilisszentlászló közelében – ahol bezárult a Spartacus-körtúra.
Töbörből töbörbe – Bükk, Nagymező
Legnagyobb szerelmem a Bükk hegység. Valószínűleg nagy jelentősége van ebben annak, hogy ötödikes koromban részt vettem a Bükk II. vándortáborban, ami a legkalandosabb és legemlékezetesebb élményem marad – többek között azért, mert itt láttam először világító gombákat. Valamint azért is, mert az Ercsiből érkező ifivezetői kompánia elrabolt, és az éjszakát két tizenhat éves ifivezető lánnyal töltöttem, összezárva egy sátorban. (Néztük a plafont, és röhögtünk.)
Kedvenc útvonalam az általam csak Barlang-expressznek nevezett túra, amelyre, Lillafüredről indulva, fel lehet fűzni a grandiózus Szeleta-barlangot, a különös formájú Büdös-pestet, a hosszú és szűk Kecske-lyukat, valamint a Dante poklát, ami egy beszakadt sziklaüreg, és Indiana Jones-i hangulatot áraszt. A Csókási víznyelőnél lehet visszatérni aztán a túrával párhuzamosan futó Garadna-völgybe.
A másik nagy favorit a Bükk-fennsík, amely Magyarország legmagasabban fekvő platója. Egy őszi túrán bebarangolhatjuk szinte az egészet. Érdemes rászánni egy napot – rengeteg csodát rejt. Indulhatunk akár Lillafüredről is. Ha az aszfaltúton kapaszkodunk fel, lankásabb az emelkedő. A Vesszős-völgyön meredekebb a kaptató, de hamar felérünk. Mivel a Bükk hegység javarész mészkőből áll, ezért karsztjelenségek sorát mutatja be.
A barlangokról már volt szó, de vannak függőleges barlangok is – ezek az úgynevezett zsombolyok, amelyekbe aztán eszünkbe se jusson leereszkedni, mert életveszélyes. Ugyanakkor ezekben kis patakok is eltűnnek: ilyen például a fennsíkon a Bolhási-víznyelő. Vize a völgyben, a Garadnában jelenik meg újra.
A Bükk-fennsík déli részén találjuk az úgynevezett „köveket” – ilyen az Őr-kő vagy a Pes-kő –, amelyek tulajdonképpen sasbércek, és büszke sziklafokukról csodás kilátás nyílik a déli, alacsonyabb hegyvidékre. Cserepes-kőnél barlangszállást is találunk priccsekkel és fatüzelésű kályhával. Évek óta kacérkodom a gondolattal, hogy megszállok benne, de még nem tartok itt fejben.
És ott a gyönyörű Nagy-mező, amely – ahogy a neve is mutatja – egy igazi nagy mező, amit magasabb csúcsok koszorúznak. Itt találhatók további izgalmas karsztképződmények, a töbrök. A töbör tulajdonképpen egy homorú gödör. A fennsíkon nagy az éjszakai hőkisugárzás, a hideg levegő pedig lecsorog, és összegyűlik a töbrök alján. Így lett a Mohos-töbör például Magyarország leghidegebb helye: idén június 10-én mínusz 7,9 Celsius-fokos rekordhideget mértek itt.
A fennsíkról sok helyen visszatérhetünk Lillafüredre. Kedvencem a Sebes-víz meredek völgye. Ez is a Garadna-patakhoz visz. Mire ez a cikk megjelenik, az erdei pisztrángos talán már bezárt télire. De így is van menekülő útvonal: a Vendéglő a pisztrángoshoz Magyarország egyik legszebb és legjobb halétterme. Ha hétvégén akarnánk beülni, előtte foglalni kell.
