Gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter egy vadászat során fedezte fel a Bükk e gyönyörű vidékét, és Vay Lilla úrhölgy tiszteletére Lillafürednek nevezte el. Bár azóta több mint százharminc év telt el, a táj semmit sem vesztett varázslatos szépségéből.
Ebben a régióban található Magyarország legnagyobb összefüggő erdőterülete, melyben közel százezer hektárnyi sudár bükkfa, gyertyán, tölgy és hársfa zöldell. Amikor nemrég néhány napot Lillafüreden töltöttünk, az odavezető, kanyargós út során örömmel láttam, hogy a fák egészségesek, háborítatlanul növekednek, és ontják az oxigént embernek, állatnak. Mert persze utóbbiban is bővelkednek ezek az erdők, szarvasok és más patások lakhelye, sőt, újra felbukkant a farkas, a medve és a hiúz is. De nehogy bárki megijedjen, annyira azért nincsenek sokan, hogy szembetalálkozhatnánk bármelyikükkel…
Legmagasabb vízesésünk
A környék kétségtelenül legromantikusabb látnivalója a hegyek, erdők ölelte Hámori-tó. Hihetnénk, hogy a Jóisten teremtette ezt a szépséget is, azonban ez csak részben igaz.
A 19. század elején a bükki vashámorokban vasat vagy vörösrezet dolgoztak fel nagy méretű, súlyos, vízenergiával működő vaskalapácsokkal. E kalapácsok egyenletes vízellátására épült meg a duzzasztás, létrehozva a mai Hámori-tavat. A nagy munka Fazola Frigyes kohómérnök nevéhez fűződik, aki 1813-ban Újmassán új kohót épített, melyben több mint ötven évig termeltek vasat. Az újmassai őskohó ma Magyarország egyik legfontosabb ipari műemléke, Európában is ritkaságnak számít. Mellette áll a Massa Múzeum, a korabeli, rekonstruált vasverő, illetve egy műszaki skanzen.
Az ipar visszaszorulásával, a 19. század végén a természetkedvelő városi emberek számára is ismertté vált ez a térség. Először a lillafüredi üdülőtelep alakult meg, majd a két háború között felépült a Palotaszálló és a függőkert, a vízeséshez és a barlanghoz vezető romantikus sétány. A környező erdőkben és hegyoldalakban turistautakat, kilátópontokat, pihenőhelyeket hoztak létre. Sőt, még egy vízesést is idevarázsoltak: húszméteres magasságával a lillafüredi az ország legmagasabb zuhataga. A Palotaszálló építésekor alakították át a meredek hegyoldalt, a patakot zuhanásra kényszerítő sziklalépcsőket.
Meseautó a Palotában
A tóban tükröződő, tornyos mesepalotát Bethlen István miniszterelnök álmodta meg az 1920-as években, és kormányüdülőnek szánta. Lux Kálmán építész a Mátyás korabeli paloták hangulatát felidézve, az 1400-as évek stílusában, színpompás ólomüveg ablakokkal tervezte meg a hotelt. A pazarló költségvetést sokan bírálták, mivel a szálló a világgazdasági válság környékén épült – igaz, az építkezés nagyon sok embernek adott munkát.
1945-ig a vendégek elsősorban a korabeli elit köreiből kerültek ki, konferenciákat rendeztek, hírességeket fogadtak itt. 1933-ban az írókongresszusra érkező József Attilát a táj, no meg egy hölgy ihlette az egyik legszebb magyar szerelmes vers, az Óda megírására.
Lillafüredre érkeztek az 1934-ben bemutatott Meseautó hősei is, a szálloda bejáratához kanyarodó luxusautóval. A film egy részét itt vették fel, így néhány napig sztároktól hemzsegett a hotel: Perczel Zita, Kabos Gyula, Gombaszögi Ella és Törzs Jenő is itt lakott.
Ekkoriban a kilenc méter mély Hámori-tavon strandfürdő is várta a csobbanni vágyókat, bár a víz nyáron is csak 20-22 fokra melegedett föl. Nyáron vitorláztak, vízilabdáztak is a tavon, télen pedig hokiztak, korcsolyáztak a jegén. A víztározónak minősülő tavon ma sajnos csak a csónakázás engedélyezett, ami egyébként igen kellemes, békés szórakozás. A meghitt látványt egyetlen csúf betonépület zavarja meg, a harminc éve bezárt egykori katonai objektum…
A főtitkár sétálni ment
A második világháborúban hadikórházat rendeztek be a szállóban a sebesült orosz katonáknak, és bár az épület nem rongálódott meg jelentősen, a kórházi működés helyrehozhatatlan károkat okozott a berendezésben. A háború után a Bükki Gyógyfürdők, majd a Szakszervezetek Országos Tanácsa üzemeltette a hotelt. A SZOT-üdülőben negyven éven át szerencsés beutaltak üdülhettek – el lehet képzelni, mekkora élmény lehetett a dolgozóknak két hét főúri körülmények közt. A Képeslapok a palotából című, jubileumi kiadványban Joó Tímea írja, hogy híres emberek is megszálltak néha náluk, 1964 áprilisában például Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkára. A személyzetet hazaküldték, a bentlakók a szobájukból sem jöhettek ki, a beutaltak eltűntek. A főtitkárnak a pesti Gundel étterem szakácsa főzött, a felszolgálókat, de még az evőeszközöket is ők hozták. A Nagy Lajos teremben terítettek meg a fontos vendégnek, aki az első emeleti lakosztályban hajtotta álomra a fejét. Hajnalban Hruscsov – állítólag – kiszökött a tó partjára sétálni, amiből nagy ijedelem támadt.
Az Anyóstorok nyomában
Hát még, ha bekukkantott volna valamelyik barlangba, amiből több is akad ezen a környéken… Közvetlenül a Lillafüredi-vízesés mellett található az 1982 óta fokozottan védett Anna-barlang, ami Magyarországon egyedülálló, és a világon is mindössze öt ilyen létezik. Különlegessége, hogy nem a Szinva-patak vájta ki a barlangot a sziklából, hanem a vízben lerakódott mésztufából fokozatosan épült fel. Mivel a vízben oldott mész a környező növényekre is rárakódott, az egykori gyökereknek, valamint a fák lombkoronájának megkövesedett alakja a mai napig felismerhető. Hőmérséklete egész évben kellemesen hűvös, 10 fok körüli, járatainak hossza 570 méter, melyből a harmincperces séta során 208 métert láthatunk.
A környék másik híressége a szintén fokozottan védett Szent István-barlang, aminek a bejárata a Palotaszállótól 500 méterre, az Erzsébet sétányon található. Első tudományos leírása és elnevezése Kadić Ottokár nevéhez fűződik, aki 1913-ban kötélhágcsóval ereszkedett le a barlangba. E hagyományos, 1514 méter hosszú cseppkőbarlangot 1931-ben nyitották meg a nagyközönség előtt, a szintén harmincperces séta során 170 métert járhatunk be. Álló és függő cseppköveket, cseppkőoszlopokat, valamint látványos oldásformákat csodálhatunk meg, például a Mamut-fogsor vagy az Anyóstorok nevezetűt. A barlangot a denevérek is kedvelik, de többnyire a látogatóktól elzárt részeken pihennek.
Kevesen tudják, hogy a barlang gyógyhatású, a levegője ugyanis mikrobiológiai szempontból csaknem steril: por-, csíra- és allergénmentes. Kedvező az állandó, 10 fok körüli hőmérséklet, a közel 100 százalékos páratartalom, és nem mellékesen a barlangi környezet idegrendszerre gyakorolt jótékony hatása.
Ha a palota teraszán reggelizünk, éppen rálátunk a nemrég felújított Zsófia-kilátóra. Az eredeti, 1900-ban átadott lillafüredi kilátó megépítésének tetemes költségét a Borsodi Bükk Egylet finanszírozta. A Zsófia nevet gróf Teleki Zsófia után kapta, aki az egylet alapítójának a felesége volt. A kőalapú, vörösfenyő gerendákból összeállított kilátóból tágas panoráma nyílik.
Ha gyerekkel jövünk (és ha nem), az egyik legkellemesebb program a kisvasutazás. A közel százéves Lillafüredi Állami Erdei Vasút Magyarország talán legszebb vonalvezetésű kisvasútja, valódi hegyi pálya; meredek hegyoldalakban, különleges völgyhidakon, alagutakon vezet keresztül. Élmény, valóban.
Libegőn a hegyre
A Lillafüred és a Jávorhegy között közlekedő Libegő egy kilométer hosszan szállítja az utasokat a Bükki Nemzeti Parkban a hegyi állomásra. A közelben egy Rollerösvényt, valamint egy Oxigén túraútvonalat is kialakítottak.
Herman Ottó háza
A természettudós élete végén gyakran időzött gyermekkora színhelyén, az akkori Alsóhámorban, Pele-lak nevű üdülője ma emlékház. Két szobában mutatják be a múzeum névadójának életét, személyes tárgyait, leveleit, tudományos munkásságát.
Fotó: Hello Miskolc, GLIX, Wikimedia Commons, Szallas.hu
