A zokni felvétele, a betakarózás, az érintés vagy a kézfogás alapesetben nem okoz olyan fájdalmat, ami nehezen viselhető el, ok nélkül pedig végképp nem alakul ki testszerte jelentkező fájdalom. Azok az emberek, akik a fibromialgia nevű betegségben szenvednek, másképp vannak ezzel, nekik az ilyen jellegű fájdalmak súlyossági szinttől függően ellehetetleníthetik a mindennapjaikat.
– A fibromialgia az úgynevezett krónikus, primér fájdalomállapotok családjába tartozik. Ide azokat sorolják, amelyek legalább három hónapig fennállnak, és nincs kézzelfogható okuk. Ebbe a körbe tartozik a krónikus derékfájás is, ha annak a hátterében nincs például porckorongsérv vagy ideggyöki nyomás. Ilyenkor a közvetlen ok a gerinc melletti izomzat tónusfokozódása, ami pszichés okokra vezethető vissza. Valószínűsíthető, hogy a fibromialgia hátterében is krónikus stresszhatások állnak, amelyek a stresszfeldolgozás és a stresszadaptáció zavara miatt központi idegrendszeri változásokat indítanak be. Ennek végeredménye az a fájdalomszindróma, ami erre a betegségre jellemző. Magát a jelenséget az magyarázhatja, hogy az agyban a stresszfeldolgozó, hangulatszabályozó és fájdalomérzékelő régiók 70-75 százalékban átfedésben vannak, és ha ennek a komplex hálózatnak a működése zavart szenved, akkor az az egyensúly megbomlásához vezethet – mondja prof. dr. Helyes Zsuzsanna farmakológus, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára.
Az akadémikus fájdalomszindrómákkal foglalkozó csoportjának összetett klinikai és preklinikai kutatásait a Nemzeti Agykutatási Program, a Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat is támogatja.
Keresni az okokat
A kutatócsoport nemcsak a betegeket vizsgálja sokféle módszerrel, hanem a kórélettani folyamatokat állatmodelleken is tanulmányozza, ami szintén segítheti a patomechanizmus (egy betegség kialakulásának folyamata – a szerk.) megértését.
– A stressznek kitett egerekben két hét alatt reprodukálni tudjuk a hőmérsékletre és érintésre való túlérzékenységet, ami ugyan nem jelenti azt, hogy fibromialgiásak lesznek, de azt igen, hogy bennük is hasonló mechanizmusok zajlanak le, mint az emberekben – mondja dr. Király Ágnes, aki a Pécsi Tudományegyetem Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének PhD-hallgatójaként a betegség hátterét igyekszik feltárni.
Korábbi kutatások alapján már az is valószínűsíthető, hogy a fibromialgia kialakulásában autoimmun komponensek is szerepet játszanak. Liverpooli kutatók, akikkel a hazai kutatócsoport is kooperál, például kimutatták, hogy az érintettek véréből származó immunglobulinokkal – ha azokat beadják nekik – hasonló tüneteket lehet kiváltani egerekben. Ez is jelzi, hogy a fibromialgiánál valószínűleg az immunrendszer és a központi idegrendszer kapcsolatrendszere károsodik. Nemzetközi irodalmi adatok arra is utalnak, hogy az érintett emberek családjában gyakrabban fordulnak elő krónikus fájdalomállapotok – nem feltétlenül fibromialgia, hanem például krónikus derékfájás. Emiatt vannak olyan vélemények, hogy a betegségnek lehet genetikai összetevője is. Már a pécsi kutatócsoport is több olyan génaktivitás-eltérést talált, ami a fibromialgiánál viszonylag gyakran előfordul – köztük olyat, amit korábban például autizmusban is leírtak. Ez szintén arra utal, hogy egyfajta veleszületett hajlamról lehet szó, amit stresszhatások aktiválhatnak. Olyan elmélet is létezik, amely szerint fertőzések is beindíthatnak fibromialgiához vezető autoimmun folyamatokat. Ezt támasztja alá például az, hogy sokaknál koronavírus-fertőzést követően alakult ki ez a probléma, a poszt-Covid-szindróma részeként.
Kell a diagnózis
Noha a fibromialgia földrajzi régióktól függően az emberek legalább 2-7 százalékát érinti – a döntő többségük középkorú nő –, a betegség sok országban aluldiagnosztizált. Ennek oka, hogy kórmeghatározása úgynevezett kizárásos diagnózis, aminek felállítása mérhető paraméterek hiányában nehézséget okozhat mind a háziorvosoknak, mind a reumatológiai szakellátásban dolgozó orvosoknak.
– Ezt a kórképet csak nagyon alapos fizikális vizsgálattal – aminek jól meghatározott, pontozásos kritériumrendszere van – lehet diagnosztizálni. Feltétel például, hogy az öt testrégió – a négy végtag és a törzs – közül legalább négyen jelentkezzen fájdalom, és ezeken a területeken is megfelelő számban érintse azokat a pontokat, amelyek ennél a betegségnél jellemzően fájdalmasak. Mivel a fibromialgiához sokszor társul depresszió, alvászavar és memóriazavar, az orvosoknak ezeket is külön fel kell térképezniük kérdőív segítségével. Ugyanez a helyzet az irritábilisbél-szindrómát idéző alhasi görccsel, hasmenéssel és székrekedéssel, vagy éppen a krónikus fejfájással, amiket a diagnózis felállításakor szintén figyelembe kell venni. Itt tehát nem elég, ha az orvosok csak a laborparamétereket és a vérvételi eredményeket, képalkotó vizsgálatokat nézik. Aki ezt teszi, az eltérések híján könnyen azt gondolhatja, hogy a beteg túloz, és valójában nincs semmi baj. Érdemes tudni azt is, hogy a reumatológiai betegségekhez, így például a sokízületi gyulladáshoz nagyon gyakran – az esetek 30-40 százalékában – társul fibromialgia. Ez különösen jellemző olyan esetekben, amikor az érintettet valamilyen komoly stresszhatás vagy trauma – például meghal egy családtagja – éri. Ilyenkor az alapbetegség terápiája nem enyhíti a tüneteket, így az orvos azon hiába változtat, és a beteg is hiába szed plusz fájdalomcsillapítót. Tehát a fibromialgiát ilyenkor is fel kell ismerni, és a terápiás terv elkészítésekor figyelembe venni – mondja dr. Gunkl-Tóth Lilla, aki a Pécsi Tudományegyetem Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének, valamint a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának PhD-hallgatójaként kapcsolódott be a betegség kutatásába.
