Sokan vannak, akik kávéval indítják a reggelt, és napközben is elfogyasztanak egy, kettő, három, vagy akár több csészényi presszót, vagy valamilyen tejes változatot. Ennek oka részben az, hogy a kávé élénkít, és fokozza a teljesítményt, másrészt fogyasztása egy olyan rituáléval jár, ami fontos lehet a mindennapokban. Ezt a szokást egészségünk is meghálálja, túlzásokba viszont nem szabad esni. Jó hír, hogy már tudjuk, mi az a kávémennyiség, amelynek elfogyasztása előnyös, és még nincs hátulütője.
– A kávéban rengeteg olyan vegyület van, amely befolyásolja az élettani hatásokat és az ízt, de biztonságossági szempontból a koffeintartalmat kell nézni. Ebből az élénkítőanyagból naponta maximum 400 milligrammot – várandósságnál feleennyit – fogyaszthatunk el, ezt a mennyiséget tartja biztonságosnak az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság. Ha abból indulunk ki, hogy egy kávéban nagy átlagban 100 milligramm koffein van, akkor azt mondhatjuk, hogy a biztonsági határ erősségtől függően napi három-öt csészényit jelent. Várandósságnál a fokozott figyelem miatt inkább napi egy-két kávénál kell meghúzni ezt a határt – mondja dr. Csupor-Löffler Boglárka PhD fitoterápia- szakgyógyszerész, okleveles táplálkozástudományi szakember.
Alaptalan félelmek
Sokan a vízhajtó hatás miatt óvakodnak a kávétól, de ez a félelem nem megalapozott. Egyrészt a szervezet idomul a koffein ilyen jellegű hatásához, és aki rendszeresen kávézik, annál mindez nem, vagy csak alig lesz érezhető. Másrészt ha a kávé típusát jól választjuk meg – például hosszú kávét iszunk –, akkor könnyen visszapótolhatjuk a koffein miatt elvesztett vízmennyiséget. Ha elkortyolunk mellé egy pohár vizet, akkor az sem gond, ha az eszpresszót részesítjük előnyben. Gyakori – és felesleges – félelem az is, hogy a kávé magas vérnyomást okoz.
– Ugyan a kávé rövid távon megemeli a vérnyomást, de hosszabb távon nincs ilyen hatása, és nem emeli a magasvérnyomás-betegség rizikóját sem. Tehát nem kell attól tartani, hogy valakinek a kávézás miatt lesz hipertóniája. Azt is érdemes tudni, hogy a kávézás a magasvérnyomás-betegséget hosszabb távon sem rontja, de ilyen esetekben – a rövid távú vérnyomásemelő hatás miatt – jelenthet kisebb-nagyobb kockázatot. Emiatt érdemes szakorvossal egyeztetniük az érintetteknek arról, hogy esetükben vállalható-e a kávé miatti átmeneti, minimális vérnyomás-emelkedés. A magasvérnyomás-betegséget azoknak is fontos kizárniuk, akik azt érzékelik, hogy időnként – például stresszhelyzetben – magasabb a vérnyomásuk a normálisnál – mondja szakértőnk.
A kávéban lévő koffein nemcsak a vérnyomásra gyakorol hatást, hanem a szívritmusra, azaz a pulzusra is. Érdekes, de ennek hosszú távú hatása nem ugyanolyan a férfiaknál, mint a nőknél. A szívelégtelenség rizikója például mindkét nemnél csökken, de a szívkoszorúér-betegségek kockázata csak a nőknél csökken valamelyest a kávézás miatt, a férfiaknál minimálisan növekszik. Ennek magyarázata vélhetően az, hogy a nők és a férfiak szervezete nem ugyanúgy működik. Ezek a különbségek sajnos csak napjainkban kezdenek kiderülni, mert korábban a nők a klinikai vizsgálatokban is hátrányban voltak, a kutatók többségükben férfiakat vontak be a vizsgálatokba.
Előnyök sora
Akinek nincs magas vérnyomása, és szereti a kávét, annak érdemes abból napi három csészényit elfogyasztania. Itt a három csészét azért emeljük ki külön, mert ez az a mennyiség, aminél a koffeintartalom még biztosan nem jelent kockázatot, és amelynél már kimutatták az egészségvédő hatást
a kutatások.
– Az élénkítő hatás miatt régóta tudjuk, hogy a kávé stimulálja a központi idegrendszert és fokozza a szellemi teljesítőképességet, és ma már az is ismert, hogy hosszú távú fogyasztása segíti az olyan neurodegeneratív kórképek megelőzését is, mint az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór. Nem egyértelmű, hogy ez minek köszönhető, de vélhetően szerepet játszik benne, hogy a kávébab sok antioxidánst is tartalmaz. Az is valószínűsíthető – ez a növényi anyagoknál jellemzően így van –, hogy az összhatást több összetevő együttes jelenléte magyarázza. Vizsgálták már azt is, hogy a kávé milyen hatással van a bélflórára. Az eredmények szerint a benne lévő anyagok sok olyan baktériumtörzs szaporodását segítik, amelyek védenek bizonyos krónikus betegségektől, vagy amelyeknek szerepük van a testsúlykontrollban. A kávéfogyasztás segíti a cukorbetegség és a depresszió megelőzését is – mondja dr. Csupor-Löffler Boglárka.
Ma már ismert, hogy a kávézás egyes ráktípusok esetében visszaveti a rizikót: ezt a máj-, emlő- és méhnyálkahártya-daganatoknál támasztják alá a kutatási eredmények. Jó hír, hogy olyan ráktípus nincs – erre egyetlen epidemiológiai kutatás sem utal –, amelynél a kávézás növelné a kockázatot. Ennek gyanúja (a kávé akrilamidtartalma miatt) korábban többször felmerült, de mára cáfolták az összes ilyet.
