Míg trombózis alatt laikusként jellemzően egyféle problémát értünk, és akkor gondolunk rá, ha a láb dagadni és fájni kezd, addig orvosi értelemben ez a betegség kétféle lehet. Az egyik típus az artériás, más néven ütőeres trombózis, a másik pedig a visszeres. Előbbi az infarktust és a stroke-ot, valamint az alsó végtagot érintő érszűkületet takarja.
– A gondot mindhárom esetben az okozza, hogy az artériát vérrög zárja el. Ilyenkor a trombusok helyben képződnek, méghozzá érelmeszesedés talaján. Utóbbi az érfalat sérülékennyé teszi, ha pedig tényleges sérülés – például kisebb repedés – történik, akkor az érfalból jelentős mennyiségű véralvadási faktor szabadul fel, és a sérülés helyén a vérlemezkék összetapadnak, akadályt képeznek. Ez okozza az artériás trombózist. Ennek a betegségnek a rizikói jól ismertek, ilyen például a dohányzás, a magas vérnyomás és a magas vérzsírszint, a cukorbetegség, a túlsúly, a családi hajlam, a mozgásszegény életmód, a minimális zöldségfogyasztás és a stressz – mondja dr. Kiss Róbert Gábor kardiológus és belgyógyász főorvos, címzetes egyetemi tanár.
Hármas rizikó
A visszeres trombózisnál a helyzet más, ott az érszűkület nem mindig elsődleges. Esetében a vér áramlásának lassulása és a vér összetételének megváltozása legalább olyan fontos, mint az érfal elváltozása. Ezt a hármas egységet Virchow-triásznak nevezik Rudolf Virchow német patológus után, aki már az 1800-as években felfigyelt rá. Mivel ennél a típusnál a rizikótényezők döntően nem életmódbeliek, ilyenfajta trombózis még egy teljesen egészséges embernél is ki tud alakulni olyan esetben, ha például begipszelik a lábát több hétre vagy hónapra. Ilyenkor a vér nagyon lassan folyik és pangani kezd, így van esély arra, hogy alvadás induljon be. Emiatt szoktak gipszek és végtagrögzítők felhelyezésekor véralvadásgátló gyógyszereket is felírni a betegeknek. Az inaktivitás miatti pangásnál gyakoribb oka a trombózisnak az, hogy a vér összetétele valamilyen ok miatt megváltozik.
– Ez megtörténhet például fogamzásgátlók szedése miatt, ezért szerepel ez a rizikó az ilyen gyógyszerek betegtájékoztatójában is. A kockázatot a dohányzás tovább fokozhatja, például aki ilyen gyógyszerek alkalmazása mellett cigarettázik is, annál a visszeres trombózis rizikója negyvenszeresére nő. Vannak örökletes faktorok is, amelyeknek szintén kockázatnövelő hatásuk van. Ilyen például a Leiden-mutáció, amelynél spontán trombózis akkor is kialakulhat, ha valakinek nincs begipszelve a lába, nem műtötték meg, nem fekszik az ágyban napok óta. Ilyenkor egyszerűen olyan a vér összetétele, hogy az kedvez a trombózis kialakulásának. Ez jellemzően az alsó végtag vénáiban történik meg, ahonnan aztán a levált vérrög a tüdőbe kerül és tüdőembóliát okoz. Tehát a különbség az, hogy itt a vérrögöt a vér sodorja végig a testen és a szíven, hogy aztán a tüdő előtt elzárja az eret. Sokan nem tudják, de ez az állapot – a tüdőerek embóliás elzáródása – és a visszeres trombózis ugyanaz a betegség, csak két helyen: az egyik a lábban, a másik a tüdőben. Ritka, hogy csak az egyik helyen alakuljon ki ilyen probléma – mondja a szakértő.
Szűrni, ami szűrhető
A tüdőembólia és a visszeres trombózis kettősének hivatalos neve tromboembólia, a rá való hajlam szűrésére pedig nyílhat mód. Ez laboratóriumi vérvizsgálattal történhet, amivel ki lehet mutatni, van-e olyan örökletes vagy szerzett véralvadási zavar – például trombofília –, ami hajlamosít a vérrögképződésre. Emellett lehet szűrést végezni ultrahanggal, ami olyankor történik, ha valakinek trombózisra utaló panaszai vannak. Például ha az egyik láb megdagad és fáj, akkor a vénát meg lehet ily módon vizsgálni, és ki lehet deríteni, van-e benne vérrög. A tüdőembóliát leginkább CT-vel lehet azonosítani, azzal lehet a legkönnyebben megtalálni.
– Örökletes vagy szerzett trombofíliára akkor gyanakszunk, ha a trombózis különösebb kiváltó ok nélkül jelentkezik, és utána még egyszer megismétlődik. Az örökletes trombofíliára az a jellemző, hogy az első esemény a negyvenötödik életév előtt következik be. Akinek a családjában volt ilyenre példa, annak érdemes lehet szűrést végeztetnie, pláne, hogy a hozzátartozónál ismert a trombofília. Ennek hátterében a Leiden-mutáció mellett – ami a magyar lakosság hét százalékát érinti – állhatnak ritkább okok is, például antithrombin-III hiány, protein-S- és protein-C-hiány. Ma már sok ilyet ismer a tudomány, mindegyik emeli a vérrögképződés rizikóját. Az örökletes trombózishajlam mellett létezik szerzett is, ami elsősorban autoimmun betegségekhez társul. Vérvizsgálattal ezt is ki lehet mutatni, viszont ez nem öröklődik – mondja dr. Kiss Róbert Gábor.
