A modern ember szinte mindent elkövet saját jóléte ellen: a napot csak az iroda ablakán keresztül látja, ebédre azt kapja be, ami éppen a keze ügyébe kerül, barátaival leginkább rövid, szöveges üzenetek formájában társalog, szorongásban él.
A tudósok szerint, ha képesek vagyunk változtatni ezen, és rossz szokásainkat hátrahagyva ellesni néhány trükköt a kék zónák lakóitól, akár tíz jó évvel meghosszabbíthatjuk életünket.
Japán: Először reggeli, utána ima
Kamada Nakazato a türkizkék óceánnal és fehér homokos tengerpartjával ölelt Okinava-szigeteken, Japán kék zónájában él. A National Geographic-kutató Dan Buettner látogatása idején százkét éves asszonnyal az író A hosszú élet titkai című könyvében ismerkedhetünk meg. Kamada viszontagságos élete során túlélte a második világháború ínséges éveit és az ország határain túl munkát kereső férje távollétében egyedül nevelte fel hat gyermekét. Napjai idős korában sem telnek tétlenül. Hajnalban kel, reggelire miszólevest készít, majd a közeli erdőben található szentély felé veszi az irányt, hogy imádkozzon. Délben a maga termesztette zöldségekből készíti el tápláló ebédjét, amely alkalmanként tofut vagy halat is tartalmaz. Az okinavai idősek étkezési kultúrájának egyik fontos alapköve a hara hacsi bu, ami annyit tesz: „csak annyit egyél, hogy 80%-ban jóllakj”. Kamada minden étkezés előtt elmormolja a konfuciánus mondást, arra ösztönözve magát, hogy kevesebbet egyen, anyagcseréje ezáltal lelassul, szervezete pedig kevesebb káros oxidánst termel. Az asszony és száz éven túli társai ösztönösen az életüket meghosszabbító diétát folytatnak: kalóriaszegény, mégis tápláló, magas antioxidáns-tartalmú ételeket fogyasztanak, amelyek csökkentik többek között a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét.
– Zöldséget kell enni, vidáman szemlélni a világot, a többiekkel kedvesen viselkedni, és mosolyogni – árulja el a titkát Kamada.
Olaszország: Dolce vita
A templomtorony tövében idős férfiak gyűltek össze. Egymás mellett ülnek, akár a verebek, és fülig érő mosollyal beszélgetnek, pletykálkodnak, ugratják egymást. Az On The Spot csapata Buettner könyve alapján a hosszú élet titkainak nyomába eredt. A dokumentumfilm-sorozat tizedik évadának egyik helyszíne Szardínia, ahol a nyolcvanas-kilencvenes éveiket taposó, helyi nyugdíjasok szívesen járnak össze, de ahogy mondják, a faluban mindenki barátja a másiknak. A csendes Bauneiben senki sem rohan sehová, ők sem. Idejük, akár a tenger, hiszen kék zóna-lakókként nagy eséllyel megérik a századik életévüket is. Az itt élők két csodaszerre esküsznek: a magas flavonoidtartalmú, Cannonau szőlőfajtából készült borra, amely ellenállóbbá teszi a szervezetet a szív- és bizonyos rákbetegségekkel szemben és a kalciumot, káliumot, nikotinsavat, B6- és A-vitamint tartalmazó kecsketejre, amely olyan öregkori megbetegedések ellen nyújthat védelmet, mint az érelmeszesedés vagy az Alzheimer-kór. Persze a sziget nyújtotta, nyugodt élet és a mediterrán étrend sem káros az egészségre.
Costa Rica: Plan de vida
Cseke Eszter és S. Takács András sorozatának egyik legmeghatóbb jelenetében a száznyolc éves Rosa Amalia Villarreal Cortez – aki a forgatás idején a Costa Rica-i kék zóna legidősebb embere volt – unokája nyakát átkarolva óvatos lépéseket tesz jobbra, majd balra: táncol. Gyerekek, unokák, dédunokák, ükunokák nyüzsögnek körülöttük. A család születésnapra készül, egyre-másra érkeznek a látogatók, az udvaron fő az ünnepi ebéd, de egy pillanatra sem feledkeznek meg legidősebb rokonukról, beszélgetnek, énekelnek vele. Amalia segítség nélkül eszi meg az ebédjét, és az életéről mesél, felidézi, hogy fiatalon mennyire szeretett táncolni, cimbalmon játszani, ráadásul a humorát sem veszítette el.
– Öregebb vagyok, mint az országút – mosolyog, amikor szóba kerül az életkora. A sok törődésen túl, amit kap, családja odafigyel, hogy bizonyos feladatokat önállóan végezzen el.
– Fontos, hogy hasznosnak érezze magát, ne gondolja, hogy ki van szolgáltatva – magyarázza az unokája, aki jól tudja, hogy a Nicoya-félszigeten élő száz év felettiek életében a támogató, jelen lévő családon túl a napi kisebb-nagyobb célok, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a plan de vida is hozzájárul ahhoz, hogy hosszú, minőségi életük legyen.
USA: Ép testben ép lélek
A Los Angelestől kilencvenöt kilométerre, Loma Lindában élő adventista közösség vallása szigorú szabályainak köszönheti centenáriumukat megélt tagjait. Mivel hitük szerint bárki, aki tetteivel vagy gondolataival kárt tesz az egészségében, Isten ellen vétkez, szokásaik a betegségek megelőzésére helyezik a hangsúlyt. Elutasítják a dohányzást, az alkohol, a koffeintartalmú italok és a sertéshús fogyasztását, emellett rendszeresen mozognak. A Buettner kutatása idején százhat éves Marge Jetton a reggeli imádkozás után minden napját intenzív gyaloglással kezdi, valamivel később szobabiciklire ül, és tempósan leteker tíz kilométert, délután a kertjében tevékenykedik, saját búzatábláját, virágait és zöldségeit gondozza, amelyekből magára főz – ötven éve kizárólag húsmentes fogásokat. A szigorú rutint csak a szombat töri meg, ezen a napon a közösség tagjai összegyűlnek a mise után, közösen esznek és beszélgetnek. Marge és az adventisták életmódja minden szempontból a hosszú életet támogatja. Kutatások szerint a kiegyensúlyozott vegetáriánus táplálkozás két pluszévet adhat életünkhöz, ahogyan a dohányzás kerülése és a testmozgás is minőségi évekkel ajándékozhat meg bennünket. A százévesek egészségi állapotát kutató Dr. Gianni Pes szerint – akitől egyébként a kék zóna elnevezés is származik – a vallásnak szintén fontos szerepe lehet a hosszú életben, a felsőbb erőben való hit ugyanis segít átvészelni a nehézségeket és könnyebben kezelni a stresszt.
Görögország: Az ikariai csoda
Nemcsak a család, hanem a minket körülvevő közösség is lehet a hosszú élet egyik alappillére. Jó példa erre a görög származású Stamatis Moraitis, aki a második világháború után emigrált Amerikába. Hatvanas éveiben tüdőrákot diagnosztizáltak nála, hat-kilenc hónapot jósoltak neki az orvosok, ezért úgy döntött, hazautazik szülőfalujába, hogy azon a tengerre néző hegyoldalon temethessék el, ahol ősei nyugszanak. A férfi napról napra egyre erősebbnek érezte magát, ahogy visszatért egykori szokásaihoz Ikarián, templomba járt, gondozta szülei kertjét, esténként pedig a helyi tavernában dominózott a régi barátaival. Lassan letelt a hat hónap, és Stamatisnak elmúltak a panaszai. A rák eltűnt a szervezetéből, mi több, megérte a százéves kort. Buettner szerint Stamatis csodás gyógyulása nem egyetlen tényezőnek köszönhető:
– Gyógyulása ugyanazon tényezők együttes fellépésének következménye lehet, amelyek magyarázattal szolgálnak arra is, hogy a sziget lakói miért is élnek sokkal tovább a világ más tájain lakó társaiknál.
A kék zónákat kutatva arra a meglátásra jutott, hogy a hosszú, minőségi életnek nem egy, hanem összesen kilenc titka van, amelyek egymást erősítve hatnak ránk: mozogjunk rendszeresen, támogassuk egészséges ételekkel a szervezetünket, kerüljük a húst és a feldolgozott élelmiszereket, fogyasszunk mértékkel jó minőségű vörösbort, tűzzünk ki életcélokat, szánjunk időt a lelassulásra, a feltöltődésre, törődjünk a családunkkal és alakítsunk ki támogató kapcsolatokat. Ha ezekre odafigyelünk, megteremthetjük saját kék zónánkat.
Fotó: Getty Images, On the spot