Mindenkivel megesik, hogy egyszer-egyszer rosszul alszik, többször felébred éjszaka, ám az már komoly bajra is utalhat, ha ez rendszeres. Mi okozhat alvászavart, és miért fontos foglalkozni az ilyen problémákkal?

Az alvászavarok korábban is sok embert érintettek, de az elmúlt egy-másfél évben lényegesen gyakoribbá vált ez a probléma. A jelenség oka sokrétű, de az biztos, hogy hátterében bizonyos szinten a járványhelyzet áll. Az alvászavarokat ugyanis legtöbbször a stressz és a nem megfelelő életmód, a felborult napirend okozza. Ezekből pedig, valljuk be, nincs hiány a pandémia kezdete óta. Sokan a kanapén, a gyerek mellett vagy éppen ágyban heverve dolgoznak, teljesen összevissza időbeosztással. Ebből a szempontból a home office – ami sok helyen legalább részben máig megmaradt – a több műszakos munkához hasonlítható, ami bizonyítottan felborítja a bioritmust. Gond az is, hogy manapság fényárban élünk, és emiatt megszűnik az az inger, amit régen a sötétedés okozott. Az alvásritmust ugyanis a központi idegrendszer a melatonin nevű hormon segítségével szabályozza, ami az agyban lévő tobozmirigyben termelődik annak hatására, hogy csökken a retinán keresztül bejutó fény mennyisége. Viszont ha állandóan világos van, ez a folyamat sérül. Az alvászavarokat a mozgáshiány és a túlsúly is erősíti, ezek rizikója szintén nőtt a járvány időszakában.

A Covid nyomában

Alvászavart nemcsak a felborult napirend és a folyamatos stressz okozhat, hanem maga a koronavírus is. De hogy hogyan, azt egyelőre nem tudják a kutatók.

– Egyedül az egyértelmű, hogy a koronavírus az orron át, a szaglóhámon keresztül bejut az agyba, ezt viszonylag hamar felfedezték. A vírus ugyanakkor csak kis számban teszi ezt, nagy mennyiségben nem tudták kimutatni az agyban. Emiatt merül föl a kérdés, hogy a gyakori, és lényegében az egész agyműködést érintő tüneteket okozhatja-e maga az átjutás. Egyes vélemények szerint részben igen, ugyanis a vírus közvetlenül érintheti az agy mélyén lévő hipotalamikus területeket, amelyek az alvásban fontos szerepet töltenek be. Mások úgy gondolják, hogy a Covid nem közvetlenül, hanem az általa beindított gyulladásos folyamatokon, illetve keringési zavarokon keresztül okoz agyi tüneteket. Ez lehet például a kiserek olyan elváltozása vagy szabályozási zavara, ami miatt romlik az agyi keringés. Állhat a háttérben olyan általános funkciózavar is, ami az agy immunfelügyeletét ellátó sejteket, a mikrogliáit érinti – mondja dr. Hangya Balázs PhD agykutató.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .