Az alvászavarok korábban is sok embert érintettek, de az elmúlt egy-másfél évben lényegesen gyakoribbá vált ez a probléma. A jelenség oka sokrétű, de az biztos, hogy hátterében bizonyos szinten a járványhelyzet áll. Az alvászavarokat ugyanis legtöbbször a stressz és a nem megfelelő életmód, a felborult napirend okozza. Ezekből pedig, valljuk be, nincs hiány a pandémia kezdete óta. Sokan a kanapén, a gyerek mellett vagy éppen ágyban heverve dolgoznak, teljesen összevissza időbeosztással. Ebből a szempontból a home office – ami sok helyen legalább részben máig megmaradt – a több műszakos munkához hasonlítható, ami bizonyítottan felborítja a bioritmust. Gond az is, hogy manapság fényárban élünk, és emiatt megszűnik az az inger, amit régen a sötétedés okozott. Az alvásritmust ugyanis a központi idegrendszer a melatonin nevű hormon segítségével szabályozza, ami az agyban lévő tobozmirigyben termelődik annak hatására, hogy csökken a retinán keresztül bejutó fény mennyisége. Viszont ha állandóan világos van, ez a folyamat sérül. Az alvászavarokat a mozgáshiány és a túlsúly is erősíti, ezek rizikója szintén nőtt a járvány időszakában.

A Covid nyomában

Alvászavart nemcsak a felborult napirend és a folyamatos stressz okozhat, hanem maga a koronavírus is. De hogy hogyan, azt egyelőre nem tudják a kutatók.

– Egyedül az egyértelmű, hogy a koronavírus az orron át, a szaglóhámon keresztül bejut az agyba, ezt viszonylag hamar felfedezték. A vírus ugyanakkor csak kis számban teszi ezt, nagy mennyiségben nem tudták kimutatni az agyban. Emiatt merül föl a kérdés, hogy a gyakori, és lényegében az egész agyműködést érintő tüneteket okozhatja-e maga az átjutás. Egyes vélemények szerint részben igen, ugyanis a vírus közvetlenül érintheti az agy mélyén lévő hipotalamikus területeket, amelyek az alvásban fontos szerepet töltenek be. Mások úgy gondolják, hogy a Covid nem közvetlenül, hanem az általa beindított gyulladásos folyamatokon, illetve keringési zavarokon keresztül okoz agyi tüneteket. Ez lehet például a kiserek olyan elváltozása vagy szabályozási zavara, ami miatt romlik az agyi keringés. Állhat a háttérben olyan általános funkciózavar is, ami az agy immunfelügyeletét ellátó sejteket, a mikrogliáit érinti – mondja dr. Hangya Balázs PhD agykutató.