Lányos apa. Grecsó Krisztián rovata a Nők Lapja 2021/22. számából.

Mindig csodáltam azt az éteri örömet, amit a jóízűen evett étel okozott a szeretteimnek, főleg persze az édesanyámnak, meg a nagymamámnak. Juszti mamának még a szája is járt velem, ha faltam a rengben sült (a sparhelt sütője) kristálycukros kalácsot, és csak csodált, ahogy eszem. Teréz dédi keveset mosolygott, de emlékszem a szétfutó széles mosolyára, ahogy nyolcévesen elpusztítottam egy zománcos vájling csörgemetéltet (csörögefánkot). Amíg csak én voltam más gyereke, ámultam ezen a megmagyarázhatatlan elragadtatáson, de igazán nem értettem. Persze, a meleg étel fontos, gondoskodás, édesanyám galamblevesét nem lehet eleget dicsérni, de mégis: miért kell ettől transzba esni?

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Vajon hogyan végződik a történet?
Próbáld ki most kedvezményesen!