Lányos apa. Grecsó Krisztián rovata a Nők Lapja 2021/20. számából.

A rideg külvilágnak meg a szomorú embereknek a csecsemő egy illatos, apró kis állat, aki enni tud, üríteni és zokogni. De az anyák és az apák különös kegyelemben részesülnek az első hetekben. Szerintem még azok is meginognak, akiknek az anyag mozgatja a világot, és úgy hiszik, nincsen ezen a meztelen életen túl semmi. Még ők is megérezhetik, hogy az újszülött „máshonnan” jön, és még ott vannak rajta a „nyomok”. Mintha a lélek, aki új testet kapott, még ficánkolna, még szokná, hogy újra idekerült a földre. Gyakran szerettem volna erős hitet találni valamiben, bizonyosságot, de bevallom, sosem leltem kapaszkodót: mindig csak magamban kereshetem. A lányom mellett éreztem azt először, hogy a Jóisten (a sors, az univerzum, kinek hogy tetszik) mégsem tudta tökéletesen eltakarni magát, mégsem volt képes teljesen elrejtőzni a hétköznapi matéria mögé.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Vajon hogyan végződik a történet?
Próbáld ki most kedvezményesen!