Így élhetnénk tovább. A Nők Lapja 2020/46. számának Egészség rovata.

Oszumi Josinori, a Tokiói Műszaki Egyetem molekuláris sejtbiológiával foglalkozó professzora az autofágia területén elért eredményeiért érdemelte ki az orvosi-élettani Nobel-díjat 2016-ban. Első hallásra egy kicsit borzongató a görög eredetű szóösszetétel, ami sejtes önemésztést jelent. Tényleg ezen múlhat az egészségünk?

Ajapán professzor az autofágia folyamatának kutatása során egy molekuláris körforgás működését tárta fel, ami a sejtek szintjén az elöregedés, az elhasználódás miatt keletkező hibák kijavítását, korrekcióját jelenti.

Fókuszban a gének 

Az autofágiát megalapozó elméletet az 1960-as években már megfogalmazták kutatók, akik megfigyelték, hogy a sejtek képesek lebontani saját alkotórészeiket. Oszumi Josinori és munkatársai e folyamat működését, valamint élettani jelentőségét írták le. Sütőélesztőben azonosították az autofágiáért felelős alapvető géneket, valamint bizonyították, hogy az emberi sejtekben is hasonló folyamatok mennek végbe. Ez a felfedezés hozzájárult a természetes sejtpusztulás folyamatának megértéséhez. Amikor a sejt egyes összetevői, főleg a fehérjék elhasználódnak, és már nem képesek ellátni normális funkciójukat, ezeket a károsodott struktúrákat a sejt „takarítóbrigádként” lebontja, alkotóelemeire szedi szét, majd ezekből az újrahasznosítható molekulákból új komponenseket állít elő.
Az autofágia folyamata nagyon fontos bizonyos betegségek, így a rák vagy neurológiai problémák, például az Alzheimer-kór gyógyításánál, de az autofágiáért felelős génekben fellépő hibák is betegségeket okozhatnak. Ezért nagyon fontos, hogy a „vezérlés” jól azonosítsa az elpusztítandó alkotóelemet, és megfelelőképpen végezze a műveletet.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Hogyan tartható az autofágia?
Friss, feldogozatlan ételek és növényi alapú étrend a kulcs?
Próbáld ki most kedvezményesen!