- A lassabb, alaposabb rágás nemcsak az emésztést segíti, az agyműködésre is meglepően jó hatással van.
- Egyre több kutatás vizsgálja az úgynevezett harapás-agy tengelyt, vagyis azt, hogyan függ össze a fogazat állapota az agy egészségével.
- A szakértők szerint a rendszeres rágás még a stressz és a szorongás csökkentésében is szerepet játszhat.
Végiggondoltuk már valaha, hogyan eszünk? Bekapunk egy falatot két megbeszélés közben, sorozatnézés alatt vacsorázunk, csak egy gyors szendvicset harapunk egész nap. Tehát az evés egy kipipálandó feladat számunkra, vagy épp ellenkezőleg! Mindig megadjuk a módját, ráérősen eszünk. Nem telefonozunk közben, ülünk az asztalnál és valóban arra figyelünk, amit eszünk.
Ha előbbiek közé tartozunk, van egy rossz hírünk. Egy friss kutatás szerint sokkal jobban függ a testünk (és az agyunk!) a rágástól, mint eddig gondolták. A vizsgálat szerint ugyanis az alaposabb rágás nemcsak az emésztést segíti, hanem hatással lehet a memóriára, a figyelemre, a stressz-szintre, sőt még a demenciára is.
Az ember régen sokkal többet rágott
Ma nagyjából napi 35 percet töltünk rágással. Ez elsőre soknak tűnhet, de evolúciós szempontból valójában meglepően kevés. A kutatók szerint a csimpánzok és bonobók napi négy és fél órát rágnak, az orángutánok és gorillák pedig még ennél is többet.
Az emberi állkapocs és fogazat évmilliók alatt alkalmazkodott ahhoz, hogy keményebb, rostosabb ételeket dolgozzon fel. A modern étkezés azonban sokkal puhább lett. Főzünk, sütünk, párolunk, és emiatt ma már jóval kevesebb munkát adunk az állkapcsunknak és az agyunknak is.
Pedig a rágás korántsem csak gépies mozdulat!
Hány ponton hat az egészségünkre a rágás?
Az emésztés első lépése
Amikor alaposan megrágjuk az ételt, a szervezet már jóval a nyelés előtt elkezd készülni az emésztésre. Több nyál termelődik, aktiválódnak az emésztőenzimek, és a gyomor-bélrendszer is felébred.
A kutatók szerint a kisebb ételdarabok azért is fontosak, mert így az emésztőnedvek sokkal hatékonyabban tudják lebontani a tápanyagokat. Ha viszont túl gyorsan eszünk, nagyobb darabok jutnak a bélrendszerbe, amelyek lassabban emésztődnek, és könnyebben okozhatnak puffadást vagy kellemetlen teltségérzetet.
De itt jön az igazán érdekes rész: a rágás nemcsak a gyomorra, hanem az agyra is hatással van.
A fogak egészsége, a rágás, összefügg a demencia megelőzésével és a jó vérkeringéssel
Az agyunk szó szerint jobban működik a rágástól
A kutatók egyre gyakrabban beszélnek az úgynevezett harapás-agy tengelyről. Ez arra utal, hogy a rágás, a fogazat állapota és az agyműködés között sokkal szorosabb kapcsolat van, mint korábban hittük.
Egy több mint 28 ezer embert vizsgáló kutatás például azt találta, hogy az idősebb, jó rágóképességgel rendelkező résztvevők jobban teljesítettek memória- és koncentrációs teszteken. Tehát a demencia lassabban alakult ki náluk, a szellemi képességeiket tovább őrizték meg.
Más vizsgálatok szerint azoknál az embereknél, akik több saját fogukat őrizték meg időskorra, jobb volt a hosszú távú memória és a szókincshez kapcsolódó emlékezeti működés is.
A magyarázat részben az lehet, hogy a rágás fokozza az agy vérellátását. Egyes japán kutatók szerint a rágómozgás szinte pumpaként működik: fokozza a vérkeringést az agyban, ezáltal élénkebbé és éberebbé teheti a gondolkodást.
Az Alzheimer-kór és a rágás
A tudósok egyre komolyabban vizsgálják azt is, milyen kapcsolat van a fogvesztés és az időskori demencia között. Az Alzheimer-kór egyik elsőként érintett agyterülete a hippokampusz, amely a memória kialakításában játszik kulcsszerepet. A kutatók szerint a rágásért felelős idegi hálózatok szoros kapcsolatban állhatnak ezzel a területtel.
Jelenleg is zajlanak olyan vizsgálatok, amelyek azt kutatják, javulhat-e az idősebb emberek agyműködése akkor, ha pótolják a hiányzó fogaikat vagy helyreállítják a megfelelő rágóképességet.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a rágás önmagában megvédene a demenciától. A szakértők azonban úgy gondolják, hogy a fogazat állapota és az agy egészsége között valóban lehet összefüggés.
A stresszre is hatással lehet
Nem véletlen, hogy sokan stresszes helyzetben automatikusan rágózni kezdenek. Több kutatás szerint a rágás csökkentheti a szorongást és a stresszhormonként ismert kortizol szintjét. Egy vizsgálatban például azok az egyetemisták, akik vizsgaidőszakban rendszeresen rágóztak, kevesebb stresszről és szorongásról számoltak be.
Más kutatások szerint a rágás rövid távon javíthatja az éberséget és a koncentrációt is.
Bár a hatás általában csak 15-20 percig tart, a tudósok szerint ez is azt mutatja, hogy a rágómozgás aktívan stimulálja az agyat.
Nem kell 700-szor megrágni az ételt
A 20. század elején volt egy táplálkozási guru, Horace Fletcher, aki azt állította, minden falatot addig kell rágni, amíg szinte folyékonnyá válik. Ő maga állítólag egyetlen hagymát több mint 700-szor rágott meg.
A mai szakértők szerint erre természetesen semmi szükség. A lényeg sokkal inkább az, hogy ne rohanjunk evés közben. Adjunk időt a testünknek arra, hogy érzékelje a jóllakottságot, és hagyjuk, hogy az emésztés valóban elkezdődhessen már a szánkban.
Ez is érdekelhet: Ez a 4 fűszer élesíti az elmét – vesd be őket demencia ellen!
Fotó: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!