- A konyhapult letörlése, a mosatlan elpakolása és a ruhák összehajtogatása nem épp azon feladatok sorát erősítik, amelyekre a szabadidőnkben vágyunk.
- Mégis van valami furcsán kielégítő ezekben az apró, ismétlődő tevékenységekben. Neked is feltűnt?
- A zen buddhista szerzetesektől kezdve a TikTok-influenszereken át egészen a modern pszichológusokig egyre többen beszélnek arról, hogy az egyszerű házimunkák tehermentesítő hatással bírnak mentálisan.
Holly Schiff connecticuti klinikai szakpszichológus szerint az ismétlődő fizikai tevékenységek különösen jótékonyan hatnak az idegrendszerre, hiszen a monoton mozdulatok hatására a figyelem fokozatosan elmozdul a zavaró gondolatokról a test ritmusa felé, egyfajta meditatív állapotot idézve elő. Az otthoni téblábolás lefoglalja az elmét, így kevesebb energiát fordítunk a frusztrációt kiváltó gondolatainkra.
Még ha nehezen is birkózunk meg például a meditáció különböző formáival, a háztartási feladatokkal azonban könnyedén lehorgonyozhatunk az itt és mostban. A portörlés, a mosogatás, a porszívózás és a felmosás mozdulatai kiszámíthatók, strukturáltak, ráadásul egyértelmű lezárást és azonnali eredményt kínálnak – ez pedig tényleg ritka élménynek számít a mindennapokon.
Annak ellenére, hogy olykor nehéz és bosszantó elkezdeni, részben ezért is érezhetünk kellemes elégedettséget egy kiadós és fárasztó takarítás végén. Míg a munkánk során nem minden esetben érzékeljük rövid időn belül az előrehaladást, addig a tiszta konyhapult és a felmosott padló azonnali sikerélményt nyújt, ami kontrollérzetet és stabilitást teremthet a túlterhelt időszakokban.
Házimunka a spirituális gyakorlatban
A zen tanítványok idejük nagy részét takarítással és rendrakással töltik – nem véletlenül. Shoukei Matsumoto japán buddhista szerzetes szerint a takarítás valójában az elme rendezésének egyik formája – nem a tökéletes tisztaság a cél, hanem maga a folyamat, amit a kolostorokban a spirituális gyakorlatok részeként is alkalmaznak.
Egy szerzetes tisztítja a kőlépcsőket a sanghaji Longhua templom csarnoka előtt. (Forrás: Zhang Peng/LightRocket via Getty Images)
„Port söprünk, hogy elűzzük a világi vágyakat. Piszkot súrolunk, hogy megszabaduljunk a felesleges ragaszkodásoktól”
– írja Matsumoto az Egy szerzetes útmutatója a tiszta házhoz és elméhez című, 2018-ban megjelent könyvében.
Kapcsolódó: Tiszta otthon, tiszta lélek – Így takaríts a fengsuj szerint
A zen szemlélet szerint, amikor rendet teszünk magunk körül, egyúttal saját belső tisztaságunkról is gondoskodunk. Ha tehát így próbálunk tekinteni az otthoni teendőkre, a kényszerű házimunkából tudatos jelenlétgyakorlatot varázsolhatunk. Nem kell hozzá semmi, csak a szokásos eszközök a takarításhoz – no és persze némi zene, hogy megalapozzuk a hangulatot.
A szakértők szerint sokan azért érezzük nyomasztónak a házimunkát, mert a folyamatos időhiányra és az önmagunkkal szembeni elvárásokra emlékeztet bennünket. Ilyenkor segíthet, ha nem az egész lakást próbáljuk egyszerre fejben tartani. Schiff például azt javasolja, hogy gondolatban bontsuk jól körülhatárolható lépésekre a feladatot – egyetlen polcra, asztalra, csak a konyhára vagy a nappalira. Így elkerülhetjük, hogy a túlterheltség érzése úrrá legyen rajtunk.
És ha a figyelmünket mindeközben a mozdulatokra és az érzékszervi tapasztalatokra irányítjuk, máris birtokában vagyunk egy ingyenes, egyszerű és hatásos mindfulness-gyakorlatnak. Érdemes mindezt a zen filozófia gondolatiságával is kiegészíteni, miszerint nem a hibátlan végeredmény a cél. A nyugalom nem az élére vasalt, túlzottan tökéletes lakótérben keresendő, hanem egy olyan környezetben, ahol újra és újra gondoskodni tudunk önmagunkról és az otthonunkról.
Ez is érdekelhet: Terápia a konyhában – ezért nyugtató hatású a mosogatás
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!