- Ne dőljünk be mindig a „természetes” vagy „organikus” feliratnak!
- Olvassuk el figyelmesen a címkéket, és kerüljük a parabéneket, a ftalátokat vagy a PFAS-vegyületek.
- Válasszunk egyszerű összetételű, átlátható forrásból származó termékeket.
A szépségápolási és kozmetikai termékek összetevőlistái sokszor olyanok, mintha egy kémiatankönyvet olvasnánk. Nehéz kiigazodni rajtuk, így sokszor nekünk kell kitalálnunk, mi is van pontosan a kedvenc hidratálónkban, rúzsunkban vagy samponunkban.
A legtöbb kozmetikum összetevője ártalmatlan, de van néhány, amelyeket összefüggésbe hoztak bizonyos hormonális zavarokkal, illetve termékenységi problémákkal. Megmutatjuk, hogyan ismerhetjük fel a káros összetevőket, és hogyan válthatunk fokozatosan biztonságosabb, tisztább termékekre.
A legnagyobb red flagek
A per- és polifluor-alkil anyagok, a ftalátok és a parabének gyakori összetevői a szempillaspiráloknak, alapozóknak és folyékony rúzsoknak, mivel olyan hatékonyságnövelő tulajdonságokat biztosítanak, amelyeket nehéz mással elérni. Ezek az anyagok segítenek, hogy a vízálló szempillaspirál és a hosszan tartó rúzs ne kenődjön el. A ftalátokat leggyakrabban az illatokban használják.
Ezek gondoskodnak arról, hogy a parfüm vagy a testápoló még órákkal később is érezhető legyen.
A parabének olyan tartósítószerek, amelyek megakadályozzák, hogy elszaporodjanak a mikrobák a krémekben és a samponokban. Minél tartósabb vagy illatosabb egy termék, annál nagyobb az esély rá, hogy ezekből a vitatott összetevőkből is jó adag került bele.
Kapcsolódó: Sminkrutin újratervezve – Mit lehet és mit nem 40 felett?
A rúzsok összetevőit is mindig alaposan olvassuk el! (Fotó: Getty Images)
Hogyan azonosíthatjuk a mérgező anyagokat?
Bőrgyógyászok szerint négy fő anyagcsoport van, amelyekre különösen érdemes figyelni: PFAS, formaldehid-leadó anyagok, ciklikus szilikonok és BHT.
- A PFAS-vegyületek tartósan megmaradnak a szervezetünkben és összefüggésbe hozták őket hormonális zavarokkal, májproblémákkal, sőt, daganatos betegségekkel is.
- Ha olyan szavakat látunk a címkén, mint PTFE, perfluoroktánsav vagy bármi, ami „perfluoro-” vagy „polyfluoro-” előtaggal kezdődik, jobb, ha gyanakszunk.
- A formaldehid-leadó tartósítók olyan anyagokat bocsátanak ki, amelyek rákkeltők lehetnek, valamint irritálhatja a bőrt vagy a légutakat.
- Sok alapozó és primer tartalmaz szilikonokat, mivel könnyű állagot adnak a terméknek, de szintén felhalmozódhatnak a szervezetünkben, és megzavarhatják a hormonrendszert. A BHT egy antioxidáns, amit a hosszabb eltarthatóság érdekében használnak, viszont gyanúsnak számít hormonális és idegrendszeri hatásai miatt.
Ne dőljünk be a hangzatos ígéreteknek!
Nemcsak az összetevők listáját kell figyelnünk, hanem a marketingtrükköket is. Az egyik leggyakoribb csapda az illatanyag. Ha csak annyit látunk a címkén, hogy illatanyag , de nincs feltüntetve pontosan mi van benne, az intő jel lehet.
A „természetes” vagy „organikus” felirat sem mindig garancia a biztonságra.
Ezek a termékek is tartalmazhatnak allergén anyagokat, például illóolajokat vagy természetes tartósítószereket.
Ezeket cseréljük le először
Nem kell mindent azonnal lecserélnünk. Kezdjük azokkal a termékekkel, amelyeket naponta használunk: arckrémekkel, fényvédőkkel, alapozókkal, mivel az arcunk van leginkább kitéve a környezeti hatásoknak és a kozmetikumok összetevőinek is.
Ezután érdemes ellenőrizni az ajakápolókat, rúzsokat és szájfényeket. A szemkörnyék is érzékeny terület, ezért figyeljünk oda a szemkrémekre, szemhéjpúderekre, ceruzákra, illetve korrektorokra is. Végül pedig jöhetnek azok a termékek, amelyeket nagyobb felületen használunk, vagyis a testápolók és a naptejek.
