- Több mint egymilliárd ember küzd világszerte túlsúllyal.
- Az időszakos, kalóriacsökkentett étrend nemcsak súlycsökkenést eredményezett, hanem változásokat idézett elő az agy olyan területein, amelyek az étvágyat és a függőségek szabályozását végzik.
- A kutatás szerint a bélbaktériumok és az agy között folyamatos, kétirányú kommunikáció zajlik.
A világméretű elhízás visszaszorításán dolgozó kutatók fontos áttörést értek el: kiderült, hogy a kalóriamegvonáson alapuló időszakos böjt nemcsak a testsúlyra van hatással, hanem jelentős változásokat indít el az agyban és a bélrendszerben is. Ez a felfedezés új lehetőségeket nyithat meg az egészséges testsúly hosszú távú megtartásában.
Az agy is reagál a böjtre
Kínai kutatók 25 elhízott önkéntest vizsgáltak egy 62 napos periódus során. A résztvevők ezalatt kalóriacsökkentett időszakos böjtöt folytattak, amely bizonyos napokon részleges böjtöt, azaz szigorúan korlátozott kalóriabevitelt jelentett. A program végére a résztvevők átlagosan 7,6 kilogrammot – testtömegük 7,8 százalékát – fogytak.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy változások történtek az elhízással összefüggésbe hozott agyterületek működésében, valamint a bélflóra összetételében is. Arra a következtetésre jutottak, hogy a kalóriacsökkentett, időszakos böjt megváltoztatja az agy–bél–mikrobióta tengelyt a szervezetben.
Az agy–bél tengely egy kétirányú kommunikációs rendszer, amelyben az agy és a bélrendszer folyamatosan hatnak egymás működésére
(Fotó: Getty Images)
Fogyás közben átalakul az agy és a bélrendszer működése
„A fogyás alatt és után is folyamatosan és jelentősen változik a bélflóra összetétele, valamint az agy azon területeinek működése, amelyek a függőségekhez kapcsolhatók” – magyarázták a kutatók. Egyelőre nem egyértelmű, hogy pontosan mi váltja ki a változásokat, és hogy a bél befolyásolja-e az agyat, vagy épp fordítva. Az viszont bizonyított, hogy a bél és az agy szoros kapcsolatban áll egymással.
Ezért is tűnik ígéretesnek az agy bizonyos területeinek célzott kezelése az étkezési szokások szabályozására. A funkcionális MRI vizsgálatok az agyi aktivitás változásait olyan területeken mutatták ki, amelyek kulcsszerepet játszanak az étvágy és a függőségek szabályozásában.
Kapcsolódó: Tovább is élhetünk az időszakos böjtöléstől?
A bélbaktériumok befolyásolják az önkontrollt
A kutatók széklet- és vérminták segítségével elemezték a bélbaktériumok összetételét, és ezeket összevetették az agy bizonyos területeinek működésével. Azt találták, hogy ha kétféle baktérium – a Coprococcus comes és az Eubacterium hallii – kisebb mennyiségben van jelen a bélben, akkor gyengébben működik az agy egy olyan területe, amely az önuralmat és az evési döntéseket irányítja. „Azt feltételezzük, hogy a bélmikrobióta és az agy között összetett, kétirányú kommunikáció zajlik” – magyarázták a kutatók.
A kutatás azért is számít jelentős áttörésnek, mert világszerte több mint egymilliárd ember küzd elhízással, ami jelentősen növeli a különféle betegségek – például daganatok, szív- és érrendszeri problémák – kialakulásának kockázatát. Ha jobban megértjük, hogyan hat egymásra az agy és a bélrendszer, az kulcsfontosságú lehet az elhízás hatékonyabb megelőzésében és kezelésében.
Ez lehet a tartós fogyás kulcsa
„A következő nagy kérdés az, hogy pontosan milyen mechanizmusok mentén zajlik a kommunikáció a bélmikrobióta és az agy között az elhízott embereknél, különösen a fogyás időszakában” – mondta a Kínai Tudományos Akadémia kutatója. A kutatást azzal folytatják, hogy kiderítsék, mely bélbaktériumok és agyterületek játszanak döntő szerepet a sikeres fogyásban és az egészséges testsúly hosszú távú fenntartásában.
Kapcsolódó: Kiderült, mikor a leghatékonyabb az időszakos böjt
Kiemelt kép: Canva
