Egy ideje már sejtjük, hogy a bélrendszerünk milyen intelligens, és minél többet tudunk róla, annál jobban le vagyunk nyűgözve. Saját idegrendszere van. Nélküle nem működne az immunrendszerünk. És még azt is befolyásolhatja, milyen a hangulatunk.

Amíg 2011-ben ezernyolcszáz tudományos cikk jelent meg ebben a témában a PubMeden – az orvostudományi témájú publikációk gyűjtőhelyén –, addig tavaly több mint húszezer. És a kutatások tovább folynak, mert emésztő szervrendszerünk minden bizonnyal tartogat még meglepetéseket számunkra.

Abban, hogy a bélrendszer az átlagember szemében is „trendi és szexi” lett, nagy szerepet játszott Giulia Enders – akkor még – orvostanhallgató, aki Bájos beleink című előadásával 2012-ben felrobbantotta az internetet, majd könyvét negyven országban négymillió példányban adták el. Mint dr. Csontos Ágnes Anna, a Semmelweis Egyetem I. Számú Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinikájának belgyógyász szakorvosa mondja, a téma azért is került sokak figyelmének fókuszába, mert az utóbbi időben jelentősen megnövekedett a bélbetegséggel küzdők száma. A gyulladásos bélbetegségek a huszadik század elején jórészt ismeretlenek voltak, ma pedig a gazdaságilag fejlett országok lakosságának háromtized százalékát érintik. Az irritábilis bél szindróma – vagyis az IBS, ami a gyomor-bél rendszer funkcionális zavara, tehát nem vezethető vissza szervi elváltozásra – kutatások szerint a népesség négy-tíz százalékában fordul elő.