Dr. Davide Cappon, a Tufts Medical Center neuropszichológiai igazgatója a HuffPostnak arról beszélt, ugyanúgy kellene gondolkodnunk az agy egészségéről, mint a szívünk védelméről. Szerinte a rendszeres orvosi vizsgálatok során nemcsak a laboreredményekről, hanem a memóriáról, a figyelemről és a gondolkodásról is érdemes lenne beszélni, különösen idősebb korban.
A szakember arra biztat, hogy figyeljük meg a memóriánkban, koncentrációnkban vagy gondolkodásunkban bekövetkező változásokat, és szükség esetén beszéljünk ezekről orvosunkkal. Ennek azért is lehet jelentősége, mert egyes neurodegeneratív betegségek esetén a korai felismerés több lehetőséget ad a kezelésre és a folyamat lassítására.
Capponhoz hasonlóan vélekedik dr. Majid Fotuhi neurológus, a Johns Hopkins University idegtudományi tanszékének adjunktusa is. A szakember szerint a demenciaesetek mintegy 45 százaléka potenciálisan megelőzhető vagy késleltethető lenne a kockázati tényezők kezelésével.
Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
Az agyunk bizonyos értelemben úgy működik, mint egy izom: reagál arra, hogyan bánunk vele, és bármely életkorban képes alkalmazkodni, ezért egész életünkben számít, hogyan gondoskodunk róla.
(Forrás: Getty Images)
Dr. Majid Fotuhi az agy egészségének öt alappillérét emelte ki: a mozgást, az alvást, a táplálkozást, a stresszkezelést és az agy rendszeres edzését.
1. Agyserkentő étrend
Az agy az egyik legnagyobb energiaigényű szervünk, amely széles körű tápanyag-ellátottságot igényel. A kutatások egyértelmű üzenete: a kiegyensúlyozott étrend, a megfelelő mikrotápanyagok bevitele, a rostban gazdag táplálkozás és a szélsőséges diéták elkerülése mind-mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy szellemileg frissek és mentálisan egészségesek maradjunk – nemcsak most, hanem idős korunkban is. Ebben a cikkben mutatunk három, tudományosan is alátámasztott aranyszabályt.
2. Így tartsuk mozgásban az elménket – és a testünket
Az egyik legfontosabb védőfaktor az úgynevezett kognitív tartalék, vagyis az agy azon képessége, amely segíthet az öregedés és bizonyos betegségek hatásainak ellensúlyozásában. Cappon szerint ehhez érdemes időről időre kilépnünk az „autopilóta üzemmódból”.
Kapcsolódó: Nemcsak kikapcsol, az agyunknak is jót tehet, ha madarakat figyelünk – mondják a kutatók
Legyen szó egy új nyelv elsajátításáról, tánctanulásról, kreatív hobbiról, memóriagyakorlatokról vagy bármilyen addig ismeretlen készségről, minden új kihívás arra ösztönzi az agyat, hogy alkalmazkodjon és új kapcsolódásokat hozzon létre. A lényeg, hogy kíváncsiak maradjunk, és ne hagyjunk fel a tanulással – és a testmozgással.
Nem véletlen, hogy a rendszeres fizikai aktivitás szinte minden, egészséges öregedéssel foglalkozó ajánlásban szerepel: növeli az agy vérellátását, és támogathatja az idegsejtek közötti kapcsolatokat is, amit hosszú távon a kognitív teljesítményünk is meghálálhat. Felnőttek számára hetente legalább 150-300 perc közepes intenzitású aerob mozgás vagy 75-150 perc nagy intenzitású aerob aktivitás, illetve ezek megfelelő kombinációja ajánlott – javasolta korábbi cikkünkben dr. Marton Fruzsina háziorvos.
3. Társas kapcsolatokban az erő
A fenti tevékenységek hatása pedig még erősebb lehet, ha nem egyedül, hanem közösségben, másokkal együtt végezzük őket, ami kutatások szerint az egészséges öregedéssel is összefüggésben állhat. A rendszeres beszélgetések, közös programok és közösségi tevékenységek munkára fogják az agyat, szellemileg frissen tartanak, csökkentik a magány érzését és érzelmi biztonságot nyújtanak.
4. Az alvás nem elvesztegetett idő
Az agy egészsége szempontjából az sem mindegy, mennyit és hogyan alszunk. Bár hajlamosak vagyunk az alvást passzív állapotnak tekinteni, ekkor zajlanak az anyagcseretermékek eltávolítását segítő folyamatok, és ekkor rögzülnek az emlékek és tanult információk is. A tartós alváshiány a hangulatunkra, a koncentrációnkra és hosszú távon a kognitív teljesítményünkre is hatással lehet. Hogy mennyi pihenés az ideális az egyes életkorokban, és honnan tudhatjuk, hogy eleget alszunk-e, arról ebben a cikkben írtunk részletesen.
5. Találjuk meg a saját stresszoldó módszerünket!
A túl sok stressz hamar túlterheltséghez vezethet, ami jelentősen rontja a fizikai és mentális egészséget. A legfontosabb lépés, hogy megismerjük a saját működésünket, hogy tudjunk, mi segít igazán, hiszen a stresszcsökkentésre nincs univerzális recept – a rendszeres mozgás, a relaxáció, a hobbi vagy a társas kapcsolatok ápolása egyaránt hatékony lehet.
Ez is érdekelhet: Erős lábak demencia ellen? Így támogatja az alsótest edzése az agy egészségét
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!