- Egy brit édesanya 2021 óta nem képes magától vizelni, ezért naponta többször katétereznie kell magát.
- Az orvosok öt év alatt sem találtak biztos magyarázatot a panaszaira, de felmerült egy ritka betegség lehetősége.
- Története arra is rávilágít, milyen nehézségekkel járhat egy kívülről láthatatlan egészségügyi probléma.
Egy migrénes fejfájással kezdődött minden. A nottinghami Kirstie Scothern 2021 áprilisában sok folyadékot ivott, ám egy idő után feltűnt neki, hogy előző este óta egyáltalán nem tudott vizelni. Hiába próbálkozott újra és újra, még a folyó víz hangja sem segített. Közben a hasa egyre jobban felpuffadt, ezért férje végül mentőt hívott.
A kórházban hamar kiderült, miért feszül a hasa: rendkívül nagy mennyiségű vizelet gyűlt össze a hólyagjában.
Az orvosok katéter segítségével 2,5 liter vizeletet engedtek le a hólyagjából. Az ezt követő vizsgálatok azonban nem adtak egyértelmű választ arra, mi állhat a háttérben. Kirstie katéterrel térhetett haza, abban bízva, hogy a probléma átmeneti. Két héttel később eltávolították a katétert, de továbbra sem tudott magától vizelni.
Öt éve nem tud magától pisilni
Az elmúlt években számos vizsgálaton és kezelésen esett át. Az orvosok egy ideig arra gyanakodtak, hogy a migrénjére szedett gyógyszer okozhatja a problémát, de a készítmény elhagyása sem javított az állapotán. Botoxkezelést is kapott az izmok ellazítására, ám ez sem hozott eredményt.
Te is a biztonsági pisilés rabja vagy? Akkor ez a cikk neked szól!
A brit sajtónak elmondta: a legnehezebb számára a bizonytalanság. Öt év telt el az első tünetek óta, mégsem tudja pontosan, miért nem képes természetes úton kiüríteni a hólyagját.
Saját feltételezése szerint egy ritka állapot, a Fowler-szindróma állhat a háttérben, ezt azonban az orvosai egyelőre nem erősítették meg.
Mi az a Fowler-szindróma?
A Fowler-szindróma ritka vizeletürítési zavar, amely elsősorban fiatal nőknél fordul elő. Lényege, hogy a húgycső záróizma nem lazul el megfelelően vizelés közben, így a vizelet nem tud normálisan távozni. Az érintetteknél a hólyag teltségérzékelése is zavart szenvedhet, ezért előfordulhat, hogy a húgyhólyag szokatlanul nagy mennyiségű vizeletet tárol anélkül, hogy erős vizelési inger jelentkezne.
A diagnózis felállítása nem egyszerű, mert az orvosoknak számos más lehetséges okot is ki kell zárniuk. Fontos hangsúlyozni, hogy Kirstie esetében a Fowler-szindróma jelenleg csupán feltételezés, nem igazolt diagnózis.
A szakemberek a vizelet-visszatartásnak, más néven vizeletretenciónak több formáját is ismerik. Az állapot tünetei közé tartozhat a vizelés nehézsége, a gyenge vizeletsugár, az alhasi feszülés vagy akár a teljes vizelési képtelenség. Hirtelen kialakuló esetben sürgős orvosi ellátás szükséges.
A szakemberek a vizelet-visszatartásnak, más néven vizeletretenciónak több formáját is ismerik (Forrás: Getty Images)
Négyóránként megszólal a telefonja
Kirstie számára a betegség nemcsak egészségügyi problémát jelent, hanem a mindennapjait is átalakította. Mivel nem képes természetes úton kiüríteni a hólyagját, rendszeresen önkatéterezést végez. Elmondása szerint kezdetben fájdalmas és nehezen megtanulható folyamat volt, mára azonban a napirendje részévé vált.
Telefonján négyóránként emlékeztető szólal meg, hogy ne feledkezzen meg a katéterezésről. Erre azért van szüksége, mert csak akkor érzi a vizelési ingert, amikor a hólyagja már nagyon megtelt.
Kapcsolódó: Pisilési problémák – Egy kérdésből ki tudja deríteni az urológus, mi lehet a baj
A kétgyermekes anya szerint a spontán programok is nehezebbé váltak. Minden indulás előtt át kell gondolnia, hol lesz lehetősége szükség esetén elvégezni a katéterezést.
Gyakran találkozik értetlenséggel is, mert kívülről semmi sem utal arra, hogy egészségügyi problémával él. Előfordult már, hogy nem értették, miért van sürgősen szüksége a mosdóra, vagy miért használ akadálymentes vécét.
Kezelhető a Fowler-szindróma?
A kezelés mindig a tünetek súlyosságától és a kiváltó októl függ. Sok esetben az időszakos önkatéterezés jelenti a legfontosabb megoldást, de bizonyos betegeknél más kezelések is szóba jöhetnek. Ilyen például az úgynevezett hólyagpacemakerként ismert szakrális neuromoduláció, amely elektromos impulzusokkal befolyásolja a hólyag működésében szerepet játszó idegek aktivitását.
Egyes esetekben botulinumtoxin-kezelést is alkalmazhatnak, bár annak eredményessége nem mindenkinél azonos. Kirstie esetében egyik kezelés sem hozott áttörést. Kirstie ma már megtanult együtt élni az állapotával, de továbbra is reménykedik abban, hogy egyszer pontos választ kap a panaszai okára.
Kapcsolódó: Kiderült, hányszor kellene pisilnünk egy nap – sokakat meglep a válasz
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!