Idős, fejkendős asszony járókerettel egy virágokkal és cserepes növényekkel teli szardíniai teraszon.

Új kék zóna lehet Szardínián – a kutatók a nők hosszú életének titkát keresik

Egy apró szardíniai faluban a nők közül feltűnően sokan érik meg a századik születésnapjukat. A kutatók most azt vizsgálják, mi állhat a rendkívüli hosszú élet hátterében. Sokan nem tudják, de Magyarországon is zajlik egy hasonló életmódprogram.

A hosszú élet titkát kutatók évtizedek óta különös figyelmet fordítanak Szardíniára, ahol egyes hegyvidéki településeken feltűnően sokan érik meg a századik születésnapjukat. Az eddig ismert szardíniai kék zóna elsősorban a férfiak rendkívüli hosszú életéről vált híressé, most azonban egy újabb falura figyeltek fel a kutatók, ahol éppen a nők élnek szokatlanul sokáig.

A longevity, vagyis a hosszú és egészségben eltöltött élet iránti érdeklődés korában különösen izgalmas kérdés, hogy mi állhat a jelenség hátterében. A Szardínia hegyvidékén fekvő, alig 2300 lakosú Bolotanában a 70 éves nők becsült esélye arra, hogy megérjék a századik születésnapjukat, közel négyszerese az olaszországi átlagnak.

A National Geographic október elején számolt be a felfedezésről, amelynek tudományos eredményeit a Frontiers in Aging folyóiratban publikálták. Bolotana akár a világ újabb kék zónája is lehet, a kutatók azonban egyelőre nem tudják pontosan, miért élnek itt ilyen sokáig a nők.

Mik azok a kék zónák, és hol találhatók?

A kék zónák (Blue Zones) olyan földrajzi területek, ahol az átlagosnál jóval magasabb a rendkívül hosszú életet élők aránya. A fogalom a szardíniai hosszúélet-kutatásokból származik, és Dan Buettner kutató, író munkássága révén vált világszerte ismertté. Az öt legismertebb kék zóna:

  1. Okinava, Japán: hagyományos növényi alapú étrendjéről és hosszú életű lakóiról ismert.
  2. Szardínia, Olaszország: különösen a hegyvidéki településeken él sok százéves ember.
  3. Ikaria, Görögország: a mediterrán életmódjáról és hosszú életű időseiről ismert sziget.
  4. Nicoya-félsziget, Costa Rica: a hagyományos életmód és az erős családi kapcsolatok jellemzik.
  5. Loma Linda, Kalifornia: a hetednapi adventista közösség életmódja régóta foglalkoztatja a kutatókat.

Fontos, hogy ezek nem mind azonos módszerrel igazolt demográfiai kék zónák, a tudományos vizsgálatok pedig újabb területeket, például Martinique szigetét is azonosították.

A nők háromszor akkora eséllyel érik meg a századik születésnapjukat

Bolotana különlegessége nem egyszerűen az, hogy sokan élnek itt száz évig, hanem az, hogy a nők eredményei még más, hosszú életű népességekhez képest is kiemelkedők. A 2021 és 2025 közötti adatok alapján a faluban élő, 70 éves kort elért nők becsült esélye arra, hogy megérjék a századik születésnapjukat, 13,83 százalék. Olaszország egészében ugyanez az arány 3,54 százalék, az Egyesült Államokban pedig kevesebb mint harmada a bolotanai értéknek.

A férfiaknál jóval alacsonyabb, 4,92 százalékos valószínűséget számítottak. A kutatás szerint az 1900 és 1925 között Bolotanában született 3060 ember közül 38-an érték meg a százéves kort, ez pedig 57 százalékkal magasabb arány az olaszországi átlagnál. A településen jelenleg hat százéves vagy annál idősebb ember él, mindannyian nők.

A helyi adatok szerint 2025-ben még tizenkét százéves lakosa volt a falunak. A kutatók anyakönyvi, keresztelési és házassági dokumentumok segítségével ellenőrizték a lakosok életkorát, hogy kizárják a rendkívül magas életkorok vizsgálatánál előforduló tévedéseket. A nők hosszú életének arányát tekintve Bolotana a vizsgált nemzetközi összehasonlításban csak Hongkong mögött maradt el.

Mi lehet a szardíniai nők hosszú életének titka?

Férfikéz zöld olajbogyókat tart egy olajfa ágán, sűrű, ezüstös-zöld levelek között.

Az olívaolaj a hagyományos szardíniai étrend egyik alapvető összetevője. A kutatók szerint a túlnyomórészt növényi alapú táplálkozás is hozzájárulhat a sziget lakóinak hosszú életéhez (Forrás: francescomoufotografo / Getty Images)

A kutatók több lehetséges magyarázatot is vizsgálnak, és ezek közül néhány meglepően hétköznapi. Bolotana lakóinak hagyományos étrendje mintegy 90 százalékban növényi alapú volt. Babot, burgonyát, tésztát, saját termesztésű zöldségeket és olívaolajat fogyasztottak, húst pedig korábban átlagosan mindössze havi öt alkalommal ettek.

A mozgás sem külön edzésprogramot jelent számukra: a meredek utcákon való gyaloglás, a kertészkedés és a fizikai munka természetes része a mindennapoknak. (A faluban még edzőterem sincs.) Az nlc.hu beszámolója szerint Francesco Manconi, Bolotana polgármestere is a természetes mozgás jelentőségét hangsúlyozza. A település idősebb lakói ma is sokat gyalogolnak, különösen a nők, akik korábban akár húsz kilométert is megtettek gyalog, hogy eljussanak a földekre dolgozni.

A Nők Lapjának korábban dr. Pácz Alexandra belgyógyász, kardiológus is beszélt arról, milyen közös életmódbeli sajátosságok figyelhetők meg a kék zónák lakóinál. „Egész életüket áthatja a mozgás, és ezt nem edzőtermi sportolás formájában kell elképzelnünk, sokkal inkább hétköznapi tevékenységként.” A szakember szerint az egészséges öregedésben a mértékletes táplálkozás, a megfelelő pihenés és az erős közösségi kapcsolatok is fontos szerepet játszhatnak.

A családon belüli munkamegosztás is számíthat?

A bolotanai kutatás egyik legérdekesebb kérdése, hogy miért éppen a nők élnek ennyivel tovább. Dan Buettner szerint ebben akár a hagyományos családi munkamegosztásnak is szerepe lehet. A településen a mezőgazdaság és az állattartás egyaránt meghatározó, ezért a férfiak közül sokan az otthonuk közelében dolgoznak, és részt vesznek a háztartási feladatokban. Ez csökkentheti a nőkre nehezedő mindennapi terheket és a tartós stresszt.

A többgenerációs együttélés szintén jellemző, vagyis a családtagok segítik egymást, az idősek pedig aktív részesei maradnak a közösségi életnek. Mindez azonban egyelőre csak lehetséges magyarázat, a kutatók azt sem zárják ki, hogy genetikai tényezők is hozzájárulnak a szokatlanul magas életkorhoz.

Magyarországon is keresik a hosszú élet titkát

A kék zónák életmódja Magyarországon is inspirált egy különleges kezdeményezést. A 2025-ben elindult Kék Zóna Magyarország projekt három településen, Noszvajon, Nagyrédén és Nagykovácsiban vizsgálja, hogyan lehetne a hosszú és egészséges életet támogató szokásokat a mindennapok részévé tenni. A program Turcsán Emese szociológus, közgazdász nevéhez fűződik, aki olyan településeket keresett, ahol a természeti környezet és a közösségi kapcsolatok már eleve kedvezhetnek az egészséges életmódnak.

A résztvevők fizikai és mentális állapotát felmérik, majd különféle életmódprogramokkal, közösségi eseményekkel és egészségügyi mérésekkel igyekeznek támogatni a változást. A kezdeményezés nem azt jelenti, hogy a három magyar település már tudományosan igazolt kék zónának számítana. Sokkal inkább arról van szó, hogy a világ hosszú életű közösségeinek tapasztalatait próbálják a hazai körülmények között alkalmazni.

Valóban új kék zónát fedeztek fel?

Bolotana egyelőre lehetséges új kék zónának számít, nem véglegesen igazolt hosszúélet-központnak. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a település kis lélekszáma miatt az eredmények bizonytalansága jelentős, és a vizsgált időszak megválasztása is befolyásolja a számításokat. Az biztos, hogy hosszabb távú megfigyelésekre lesz szükség, az eredmények azonban mégis figyelemre méltók.

Különösen azért, mert Szardínia korábban azonosított kék zónája elsősorban a férfiak rendkívüli hosszú életéről vált ismertté, Bolotanában viszont éppen a nők emelkednek ki. A falu története arra emlékeztet, hogy az egészséges öregedés kutatásában nemcsak a legújabb orvosi technológiák, hanem a táplálkozás, a természetes mozgás és az emberi kapcsolatok is fontos vizsgálati területek. Azt azonban még nem tudjuk, hogy ezek közül pontosan mely tényezők magyarázzák a bolotanai nők rendkívüli hosszú életét.

Kapcsolódó: Ezértlehet a mozgás az egészséges öregedés egyik leghatékonyabb eszköze

Kiemelt képünk illusztráció: PeopleImages / Getty Images

Ajánlott videó

Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!