- Egy gyerek táplálkozásának első 1000 napja kiemelkedően fontos.
- Kutatók most a cukorfogyasztás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a biológiai életkor adatait vizsgálták.
- A méz és a gyümölcslé cukra is számít egy kisgyerek táplálásában.
Nem is gondolnánk, de egy mai hetvenesek egészségét jelentősen befolyásolja, mennyi cukorhoz jutott a családja akkor, amikor ő még meg sem született. A kutatók ugyanis különös történelmi fordulatot vizsgáltak meg; a háború utáni cukorjegyrendszer lezárásának hatását elemezték. Az eredményekről és az újabb kutatásokról a Guardian írt.
Így vizsgálták a korai cukorfogyasztás hosszú távú hatását
A második világháború utáni jegyrendszerekben az élelmiszerhiány miatt bizonyos alapélelmiszereket – például cukrot, lisztet és kenyeret – csak meghatározott mennyiségben, élelmiszerjegy ellenében lehetett vásárolni.
Nagy-Britanniában 1953 szeptemberében szűnt meg a cukor adagolását szabályozó jegyrendszer. Ezt követően a cukorfogyasztás csaknem megduplázódott. Ez a változás lehetővé teszi, hogy a kutatók összehasonlítsák a korlátozások idején és az után fogant emberek későbbi egészségét.
A vizsgálatokban az első 1000 nap a fogantatástól nagyjából a második születésnapig tartó időszakot jelentette. Volt, aki csak magzatként élt a cukorkorlátozás idején, másnak a kisgyerekkorát is érintette a korlátozás.
A kutatók egy nagyszabású brit egészségügyi adatbázis segítségével nézték meg, milyen betegségek jelentkeztek náluk évtizedekkel később.
Kevesebb korai cukorfogyasztás, alacsonyabb betegségkockázat
Tadeja Gračner és munkatársai azt találták, hogy az első 1000 napot cukorkorlátozás mellett töltőknél a korlátozást egyáltalán nem tapasztaló csoporthoz képest körülbelül
35 százalékkal alacsonyabb volt a 2-es típusú cukorbetegség kockázata és körülbelül 20 százalékkal alacsonyabb volt a magas vérnyomás kockázata.
A krónikus betegségek megjelenése is későbbre tolódott az ő esetükben. A cukorbetegségé átlagosan négy, a magas vérnyomásé két évvel. A kedvező összefüggés már a magzati időszakban érvényben lévő korlátozás esetén is megfigyelhető volt, és erősödött, ha a korlátozás a születés után is fennmaradt.
Élelmiszereink többsége tele van cukorral (Forrás: Getty Images)
A cukorfogyasztás és a biológiai életkor is összefügghet
Egy 2026-ban megjelent, Nature Communications-tanulmány az öregedéshez kapcsolódó betegségeket és a biológiai életkort is vizsgálta. A korán cukorkorlátozást tapasztaló résztvevők ebben a kutatásban körülbelül 1–1,2 évvel fiatalabb biológiai életkort mutattak.
Egy másik, 2026-os tanulmányban az első 1000 napot teljes egészében korlátozás mellett töltő csoportban 33 százalékkal alacsonyabb volt a szorongásos zavarok diagnózisának kockázata. Az eredmények arra utalnak, hogy a korai táplálkozási környezet hatása több területen is érdemes lehet további vizsgálatra.
A biológiai életkor és az egészséges öregedés kérdését persze számos egyéb tényező alakítja. Ezek az elemzések így nem adnak egyszerű receptet arra, hogyan élhetünk tovább, de fontos összefüggésekre irányítják a figyelmet.
Mit jelentenek az eredmények a mai cukorfogyasztásra nézve?
A brit cukorjegyrendszer nem volt azonos az éhezéssel. A történet tanulsága ezért inkább a mértékletes cukorfogyasztás jelentősége, megfelelő és változatos táplálkozás mellett. A kutatás kapcsán mai egészséget támogató szokásainkról is érdemes gondolkodnunk.
Ajánlások felnőtteknek legfeljebb napi 30 gramm szabad cukrot javasolnak, a babák ételeinek és italainak cukrozását pedig kerülendőnek tartják. Fontos tudni, hogy a cukrok közé a hozzáadott cukron kívül a méz, a szirupok és a gyümölcslevek cukortartalma is beleszámít.
Érdemes azt is észben tartani, hogy a kutatások csak összefüggéseket mutatnak, így a korai életkorban optimális cukormennyiség pontosan nem olvasható ki belőlük.
Így foghatjuk vissza a cukrot
A mindennapokban néhány egyszerű változtatás is segít, hogy csökkentsük a cukorfogyasztást.
- Cukros üdítők helyett válasszunk gyakrabban vizet és a gyümölcslevet se kezeljük korlátlanul fogyasztható italként.
- Hasonlítsuk össze a hétköznapi élelmiszerek címkéit. Az amelyből cukrok sor az összes cukrot mutatja, ezért az összetevőlistát is nézzük meg.
- A baba ételét ne édesítsük meg, és a kész gyümölcspépek cukortartalmára is figyeljünk oda.
A kisgyermekkori, változatos étrend összeállítása nagyon fontos, a brit adatok pedig azt a kérdést veti fel, hogy a korai cukorfogyasztás mérséklésének előnyei meddig kísérhetik el az embert.
Mit ajánlanak Magyarországon a gyerekek cukorfogyasztásáról?
Az első kóstolásoktól kezdve érdemes figyelni arra, milyen ízekhez szokik hozzá a gyerek. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének 2025-ös hozzátáplálási összefoglalója szerint kétéves korig nem ajánlott a hozzáadott cukor fogyasztása.
Egyes bolti babakekszek és pudingok is tartalmazhatnak hozzáadott cukrot, ezért az összetevőlistájukat is érdemes ellenőrizni. Az ajánlás a változatos alapanyagok, ízek és állagok megismerését hangsúlyozza, a gyermek éhség- és jóllakottságjelzéseire figyelve.
A nagyobbaknak a 4–17 éveseknek szóló OKOSTÁNYÉR® ad gyakorlati útmutatást. Eszerint édesség és desszert hetente legfeljebb két-három alkalommal szerepeljen az étrendben, az ételek és italok ízesítéséhez pedig használjunk minél kevesebb cukrot. Szomjoltásra elsősorban vizet javasol; a cukros teák, üdítők és gyümölcslevek csak alkalmi, kis mennyiségű kiegészítők legyenek. Vásárláskor a gabonapelyhek és müzlik cukortartalmára is érdemes külön figyelni.
Kapcsolódó: Mennyire örökletes a hosszú élet?
Kiemelt kép: Fortepan / Vojnich Pál
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!