- A hagyományos görög joghurt sűrűségét szűréssel, a savó egy részének eltávolításával érik el.
- Hasonló állagot hozzáadott tejfehérjével, keményítővel, pektinnel vagy más sűrítőanyaggal is létre lehet hozni.
- A magas fehérjetartalom jó támpont, de önmagában még ez sem mondja meg, hogyan készült a joghurt. Mutatjuk, mire kell figyelni!
Nem véletlenül lett ekkora sztár a görög joghurt, elvégre egyszerű és kényelmes módja lehet annak, hogy több fehérjét fogyasszunk. Márpedig manapság minden a fehérje körül forog, szinte már nincs termék a polcokon, amelyeknek ne lenne fehérjével dúsított változata. A tudatosabbak például a görög joghurt után nyúlnak, elvégre abban nincs semmi extra, mégis jó nekünk.
Vagy mégsem? Én például mindig elolvasom a címkéket, így már vásárláskor feltűnt, hogy a natúr görög joghurt, amit a kosaramba tettem, meglepően kevés fehérjét tartalmaz. Amikor aztán másnap reggel chia maggal és gyümölccsel megettem, és beírtam a kalóriaszámláló alkalmazásomba, újabb meglepetés ért: a várt legjobb, kék minősítés helyett narancssárgán jelent meg, azaz kerülendő ételnek titulálta.
Ez is érdekelhet: Így jelzi a tested, hogy kevés fehérjét eszel
Ezen a ponton már muszáj volt utánajárnom – ha nem minden görög joghurt ideális, akkor tulajdonképpen mitől lesz jó egy görög joghurt, és honnan ismerjük fel a boltban?
Mitől görög valójában a görög joghurt?
A hagyományos görög joghurt titka nem egy különleges összetevő, hanem az elkészítés módja. A fermentált joghurtból kiszűrik a folyékony savó egy részét, amitől csökken a víztartalom, a termék sűrűbbé válik, és koncentrálódik többek között a fehérje is. A savóval együtt valamennyi laktóz is távozik, ezért a görög joghurt általában kevesebb tejcukrot tartalmaz a hagyományos joghurtnál – bár ettől még nem lesz laktózmentes.
Görögországban a görög szűrt joghurt meghatározása szabályozott. Egy, a termék előállítását vizsgáló tanulmány szerint a tehén- vagy kecsketejből készült görög szűrt joghurtnak legalább 5,6 százalék fehérjét kell tartalmaznia, és a szűrés is a meghatározás részét képezi.
Görög joghurt és görög joghurt között is nagy különbség lehet – érdemes elolvasni a címkét (Forrás: Getty Images)
Csakhogy a jellegzetes, kanálon szinte megálló állagot másképpen is elő lehet állítani.
Sűrűnek sűrű – de nem mindegy, mitől
Az élelmiszeriparban a hagyományos szűrés mellett más módszerekkel is előállítható sűrű, magas fehérjetartalmú joghurt. Koncentrálhatják például a tejet már fermentálás előtt, növelhetik a fehérjetartalmát, az állagot pedig különböző stabilizáló és sűrítő összetevőkkel is befolyásolhatják. A szakirodalom többek között tejfehérje-koncentrátum, keményítő, pektin és más hidrokolloidok alkalmazását is leírja.
Ettől egy joghurt nem válik automatikusan egészségtelenné. A pektin vagy a tejfehérje-koncentrátum jelenléte nem valamiféle vészjelzés, egyszerűen csak azt jelenti, hogy nem ugyanazzal az eljárással készült termékről beszélünk. Ezért érdemes a hangzatos elnevezés helyett az összetevőlistát és a tápértéktáblázatot is megnézni.
Így válasszunk jó görög joghurtot: 5 dolog, amit nézzünk meg a címkén
A hagyományosan szűrt görög joghurt egyik nagy előnye tehát a fehérjetartalma. A Harvard Health szerint 170 gramm natúr görög joghurt nagyjából 15–18 gramm fehérjét tartalmazhat, míg ugyanennyi hagyományos natúr joghurt körülbelül 6–7 grammot. Magas fehérjetartalmat azonban hozzáadott tejfehérjével is el lehet érni, így önmagában az, hogy 20 gramm proteint be tudunk vinni vele, még nem bizonyítja, hogy a joghurtot hagyományosan szűrték.
Mit nézzünk tehát a poháron?
1. Nézzük meg az elnevezést!
A „görög”, „görög jellegű” vagy „görög stílusú” megnevezések nem feltétlenül takarnak azonos módon előállított terméket. Ha a csomagolás jelzi, hogy a joghurt szűrt vagy hagyományos eljárással készült, az már többet elárul a gyártás módjáról.
2. Olvassuk el az összetevőlistát!
A hagyományos natúr görög joghurthoz alapvetően tej és joghurtkultúrák kellenek. A tejfehérje, tejsavófehérje, keményítő, pektin, zselatin vagy más sűrítő arra utalhat, hogy az állagot vagy a fehérjetartalmat más módon is alakították – ettől azonban a termék még nem lesz egészségtelen.
3. Még a zsiradékot is érdemes megnézni
Még görög gyártótól származó termékben is találkozhatunk növényi zsírral, például pálmaolajjal. Mivel a hagyományos görög joghurt zsírtartalma tejzsírból származik, ilyenkor érdemes ellenőrizni a pontos megnevezést, mert lehet, hogy valójában joghurtkészítményt vagy görög jellegű tejterméket tartunk a kezünkben.
4. Ellenőrizzük a fehérjetartalmat!
A magasabb fehérjetartalom jó támpont, de mindig 100 grammra vetítve hasonlítsuk össze a termékeket. A cukrok sortól natúr joghurtnál sem kell megijedni: a tej természetes laktóztartalma miatt hozzáadott cukor nélkül sem lesz nulla.
5. Ne ijedjünk meg egy kis folyadéktól a tetején!
A savó természetes módon kiválhat a joghurtból. Ez nem annak a jele, hogy a termék megromlott vagy rossz minőségű: egyszerűen vissza lehet keverni.
És még valami: az egészségesből könnyen lehet desszert
Még a hagyományosan készült görög joghurtok tápértéke között is jelentős különbség lehet. A Harvard dietetikusa ezért elsősorban a natúr változatokat ajánlja, és arra figyelmeztet, hogy egyes ízesített joghurtok hozzáadottcukor-tartalma már egy desszertével vetekedhet. A Harvard által közölt példákban 170 gramm ízesített görög joghurt 11–14 gramm hozzáadott cukrot is tartalmazhatott.
A British Heart Foundation ugyanerre figyelmeztet: nem minden görög joghurt egyforma, az édesített változatok között kifejezetten magas cukortartalmúak is lehetnek. A tanulság tehát nem az, hogy mostantól gyanakodva méregessük a joghurtospoharakat. A görög joghurt valóban remek fehérjeforrás lehet, és helye lehet az egészséges étrendben. Csak ne hagyjuk, hogy a „görög”, a „protein” vagy a látványosan krémes állag megtévesszen bennünket
Családi Kedvencek – a Nők Lapja Konyha nagy receptversenyén! Szavazz és nyerj értékes ajándékot!
Kiemelt képünket mesterséges intelligencia segítségével készítettük
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!