- A petefészekrák a nőket érintő betegségek egyik legsúlyosabb formája.
- A diagnózist megnehezíti, hogy a kezdeti tünetek sokszor általánosak, és más betegségekhez is hasonlíthatnak.
- Milyen tünetekre érdemes figyelni?
A petefészekrák a nőket érintő betegségek egyik legsúlyosabb formája, mégis kevesebbet beszélünk róla, mint sok más nőgyógyászati ráktípusról. Ennek részben az az oka, hogy a petefészekrák tünetei kezdetben nem egyértelműek, és jelenleg nincs olyan szűrővizsgálat sem, amely a tünetmentes nőknél megbízhatóan kimutatná a betegséget. Ezért akkor kerül csak a figyelem középpontjába, amikor már komoly panaszokat okoz.
Globális viszonylatban Európán belül a legsúlyosabb a helyzet. A rendelkezésre álló adatok szerint 2022-ben itt regisztrálták a legmagasabb megbetegedési és halálozási arányt. Hazánkban évente megközelítőleg 1300 új esetet diagnosztizálnak.
A nehezen felismerhető tünetek miatt az érintettek többsége előrehaladott stádiumban szembesül a diagnózissal, így az agresszív kezelés ellenére is kedvezőtlen a betegség prognózisa – olvasható a Mályvavirág Alapítvány tájékoztatásában. Az adatok valóban elrettentőek: tíz érintett nőből nagyjából hétnél akkor derül fény a betegségre, amikor az III-as vagy IV-es stádiumban jár, és már más szerveket is érint.
Mi a petefészekrák?
A petefészkek a méh két oldalán elhelyezkedő, páros szervek. Petesejteket érlelnek, valamint ösztrogént és progeszteront termelnek.
Rákos elváltozás akkor alakul ki, amikor a petefészekben vagy a petevezetékben található sejtek kóros növekedésnek indulnak. A jelenlegi szakmai feltételezések szerint a petefészekrák leggyakoribb típusainak jelentős része a petevezetékből indulhat ki, majd onnan terjedhet tovább a petefészekre és a környező szövetekre.
A petefészekrák az egyik legnehezebben felismerhető nőgyógyászati daganatos megbetegedés. (Forrás: Getty Images)
A betegség kialakulásának pontos oka nem ismert. A kockázat ugyanakkor az életkorral emelkedik: a petefészekrák elsősorban az 50 év feletti nőket, különösen a menopauzát követő életkorban lévőket érinti.
Kapcsolódó: Az Y-generáció és a korai rák – mitől lesznek egyre fiatalabban betegek?
A kockázatot növelheti a genetikai hajlam, bizonyos örökletes génmutációk, például a BRCA1 és a BRCA2 mutációja, valamint egyes nőgyógyászati betegségek, köztük az endometriózis. A betegség azonban fiatalabb korban és ismert kockázati tényezők nélkül is előfordulhat.
Melyek a petefészekrák leggyakoribb tünetei?
A petefészkekben jó- és rosszindulatú daganatok is kialakulhatnak, a tünetek ráadásul alig észrevehetőek, illetve akár félrevezetőek is lehetnek. A leggyakoribb figyelmeztető jelek:
- tartós vagy gyakran visszatérő puffadás,
- hasi vagy kismedencei fájdalom,
- korai teltségérzet étkezés közben,
- étvágycsökkenés,
- gyakori vagy sürgető vizelési inger,
- székrekedés vagy hasmenés,
- indokolatlan fáradtság,
- megmagyarázhatatlan fogyás.
A probléma az, hogy a fenti tünetek számos más, jóval gyakoribb és ártalmatlanabb állapot esetében is megfigyelhetők. A puffadás vagy a hasi diszkomfort például irritábilis bél szindrómára és hétköznapi, akár stresszből fakadó emésztési problémákra vagy hormonzavarokra is utalhat, de hasonló panaszokat okozhat a jóindulatú petefészekciszta, a méhmióma és a kismedencei gyulladás is. Könnyű tehát nem tulajdonítani különösebb jelentőséget a fenti tüneteknek, vagy más okokkal magyarázni azokat.
Kapcsolódó: Mikor indokolt a méheltávolítás, hogyan zajlik, és milyen hatással van a testre?
„A petefészekrák esetében nemcsak az orvostudománynak, hanem mindannyiunknak van szerepe abban, hogy a betegség nagyobb figyelmet kapjon. Fontos, hogy beszéljünk a tünetekről, a felismerés nehézségeiről és az érintettek valós tapasztalatairól, mert a megfelelő információ időben való elérése sokat számíthat” – hangsúlyozta Javier Aracil Corma, az AbbVie adriai és magyarországi ügyvezetője a betegségre felhívó sajtóközleményben.
A korai diagnózis életet menthet
„A petefészekrák esetében különösen nagy kihívást jelent, hogy a kezdeti tünetek sokszor általánosak, és más betegségekhez is hasonlíthatnak.
Ezért fontos, hogy a tartós vagy visszatérő panaszok esetén azok hátterét megfelelően kivizsgálják.
A kockázati tényezők ismerete, a tünetek megfelelő értékelése és az időben megkezdett kivizsgálás mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a betegség felismerése ne késlekedjen” – mondja dr. Máté Szabolcs szülész-nőgyógyász szakorvos, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika főorvosa, a Nőgyógyászati Onkológiai és Daganatsebészeti Osztály vezetője.
A petefészekrák esetében tehát nem feltétlenül a tünetek típusa, hanem azok újszerűsége, gyakorisága és tartóssága lehet az, ami felhívja a figyelmet arra, hogy a háttérben komolyabb probléma is állhat.
Az alkalmi puffadás vagy hasi fájdalom önmagában nem ad okot a pánikra, ám ha a panaszok hosszabb ideig fennállnak, visszatérnek, és egyre gyakoribbá válnak, érdemes résen lenni, és mihamarabb nőgyógyászati, illetve szükség esetén további szakorvosi kivizsgálást kérni. Minél korábban fedezik fel a betegséget, annál kedvezőbbek lehetnek a gyógyulási esélyek.
A petefészekrákról a művészet nyelvén is lehet beszélni
betegség mögött nemcsak számok, diagnózisok és kezelések állnak, hanem személyes történetek is. Ezeket mutatja be Gáldi Vinkó Andrea fotóművész Csend anatómiája című kiállítása, amely a klinikai valóságot a petefészekrákkal élők tapasztalataival kapcsolja össze.
A kiállítás 2026. szeptember 22-én nyílt meg a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében, a Mályvavirág Alapítvány és az AbbVie Magyarország szervezésében. A tárlat azt a sokszor láthatatlan emberi oldalt helyezi középpontba, amely a statisztikákból és az orvosi leletekből nem ismerhető meg. A Csend anatómiája 2026. október 19-ig, előre meghirdetett időpontokban, tárlatvezetéssel látogatható.
A megelőzés ára: a kétoldali emlőeltávolítás életet menthet – olvasd el Csernyey-Jakab Erika történetét is!
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!