- Napi két aszalt füge kíméletesen növelheti a rostbevitelt.
- Folyadék nélkül viszont a több rost akár ronthat is a székrekedésen.
- Sőt! Érzékeny emésztés és IBS esetén puffadást, görcsöt vagy hasmenést okozhat.
Az aszalt füge rosttartalma miatt segíthet székrekedés esetén, ám csak akkor, ha elegendő folyadékot is iszunk mellé. Érzékeny bélrendszernél ráadásul puffadást és görcsöket okozhat.
A székrekedés komoly ügy
Ha napok óta nehezen megy a vécézés, csábító lehet valamilyen gyors megoldás után nyúlni. Pedig néha egy egészen hétköznapi élelmiszer is segíthet. Az aszalt füge például rostot tartalmaz, ezért egy változatos, rostdús étrend részeként hozzájárulhat a rendszeresebb székletürítéshez.
Kezdetnek akár napi két szem is elég lehet. Fontos azonban a feltételes mód. Az aszalt füge nem gyógyszer, nem pörgeti fel egyik napról a másikra az anyagcserét, és a puffadást sem feltétlenül enyhíti. Van, akinél éppen ellenkező hatást vált ki.
Egy biztos: napi egy-két aszalt fügével érdemes kezdeni, mellé pedig inni egy pohár vizet. Ha a panasz tartósan fennáll vagy rendszeresen visszatér, nem érdemes kizárólag házi praktikákkal kísérletezni.
Hogyan segíthet az aszalt füge székrekedés esetén?
Az aszalt füge oldható és nem oldható rostokat is tartalmaz. A nem oldható rost növeli a széklet tömegét, az oldható rost pedig vizet vesz fel, így hozzájárulhat a puhább állaghoz. A rost egy részét a vastagbél baktériumai bontják le, ezért a rendszeres rostfogyasztás a bélmikrobiomot is táplálja.
A hatáshoz azonban folyadékra is szükség van. Ha valaki hirtelen megemeli a rostbevitelt, de alig iszik, a széklet keményebbé válhat, vagyis éppen az ellenkezőjét érheti el annak, amit szeretne.
Két átlagos méretű aszalt füge nagyjából 40–45 kilokalóriát, körülbelül 1,5–2 gramm rostot és mintegy 8 gramm természetes cukrot tartalmaz. Ez hasznos kiegészítés, de nem fedezi a teljes napi rostszükségletet. A magyar táplálkozási ajánlás felnőtteknek napi 25–30 gramm rostot javasol, bőséges folyadékfogyasztás mellett.
Így érdemes enni az aszalt fügét
Ha eddig kevés rostot fogyasztottál, kezdd napi egy-két szemmel. Eheted tízóraira, felapríthatod zabkásába, vagy natúr joghurttal és néhány szem dióval is összekeverheted. Így tartalmasabb és laktatóbb lesz az uzsonna.
Az aszalt fügét nem kötelező beáztatni. Az áztatástól puhább és könnyebben rágható lesz, de a rosttartalma nem nő meg. Sokkal fontosabb, hogy igyál mellé egy pohár vizet, és a nap többi részében se feledkezz meg a folyadékról.
A füge frissen és aszalva is isteni (Forrás: Getty Images)
Mi az aszalt füge trükkjének bökkenője?
Az, ami az egyik ember emésztését segíti, a másiknál kellemetlenséget okozhat. Az aszalt gyümölcsökben a víz eltávolítása miatt koncentráltabban vannak jelen a természetes cukrok és bizonyos fermentálható szénhidrátok, az úgynevezett FODMAP-ok. Ezek az arra érzékenyeknél fokozhatják a gázképződést, a puffadást, a hasi görcsöket vagy akár a hasmenést.
Különösen az irritábilis bél szindrómával, vagyis IBS-sel élők tapasztalhatnak ilyen panaszokat. Nekik érdemes kisebb adaggal próbálkozniuk, és figyelniük a szervezetük jelzéseit. Ha a füge után rendszeresen rosszabbodnak a tünetek, jobb más rostforrást választani.
A mennyiség azért is számít, mert az aszalt füge cukor- és energiatartalma jóval koncentráltabb a friss gyümölcsénél. Cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia esetén sem feltétlenül kell száműzni az étrendből, de bele kell számítani a napi szénhidrátbevitelbe, és érdemes tartani a kis adagot.
Magyar tányéron sem csak a füge számít
A székrekedés rendezéséhez ritkán elég egyetlen élelmiszer. A napi rostbevitelhez a zabpehely, a hüvelyesek, a teljes kiőrlésű gabonák, az alma, körte, szilva, a zöldségek és az olajos magvak is hozzájárulhatnak. A rost mennyiségét fokozatosan érdemes növelni, mert a hirtelen váltás önmagában is puffadást okozhat.
A rendszeres mozgás, a megfelelő folyadékbevitel és az is sokat számít, ha nem nyomjuk el a székelési ingert. Az aszalt füge ebbe a rendszerbe illeszthető be – nem helyettesíti az egészet.
Mikor kell székrekedéssel orvoshoz fordulni?
Orvosi kivizsgálás indokolt, ha a székrekedés tartós, gyakran visszatér, vagy hirtelen, korábban nem tapasztalt módon jelentkezik. Ne várj az orvos felkeresésével, ha vér jelenik meg a székletben, erős vagy állandó hasi fájdalom, hányás, láz, megmagyarázhatatlan fogyás jelentkezik, vagy a szelek sem tudnak távozni.
Az újonnan kialakuló székrekedést különösen 50 éves kor felett fontos komolyan venni. Ilyenkor két szem aszalt füge kellemes része lehet a reggelinek, de nem válthatja ki annak tisztázását, mi okozza a megváltozott bélműködést.
Kapcsolódó: 5 tuti tipp székrekedés ellen
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!