- Az aszpartám betiltása helyett a korábbi beviteli határt erősítették meg az európai szakértők.
- A potenciálisan rákkeltő besorolás önmagában nem jelent automatikus betiltást.
- A vita mellett az is fontos, kire nem érvényes az általános fogyasztási határ.
Az aszpartám betiltását követelő hangok ellenére az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság új értékelése megerősítette, hogy az édesítőszer a jelenlegi fogyasztási határokon belül továbbra is biztonságosnak tekinthető. De hogyan fér ez össze a WHO rákkeltő hatásra utaló besorolásával, és mit jelent mindez annak, aki cukormentes üdítőt iszik?
Egyik nap azt olvassuk, hogy egy édesítőszer potenciálisan rákkeltő, máskor azt, hogy biztonságosan fogyasztható. Az aszpartám körüli hírekből nem könnyű eldönteni, van-e okunk aggódni, vagy éppen a betiltás lenne indokolt. A bizonytalanságot az is növeli, hogy mindkét állítás mögött nemzetközi szakértői testületek állnak.
Most újabb európai értékelés született. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, az EFSA 2026. szeptember 10-én közzétett állásfoglalása szerint a vizsgált édesítőszerek jelenlegi felhasználása és fogyasztási szintje nem vet fel biztonsági aggályt. Az aszpartám elfogadható napi bevitelét nem csökkentették, ez továbbra is testtömegkilogrammonként 40 milligramm.
Aszpartám és betiltás: mit vizsgáltak most Európában?
Az új értékelés közvetlenül az aszpartám-aceszulfámsó nevű, E962 jelölésű adalékanyagra vonatkozott. Ez a szervezetbe kerülve két összetevőre válik szét, ezért a szakértők az aszpartám és az aceszulfám biztonságosságát is figyelembe vették. A felülvizsgálat részeként frissítették az aszpartámra vonatkozó toxikológiai értékelést és a fogyasztással bevitt mennyiség becslését is.
A munkához 23 uniós ország 46 táplálkozási felmérésének adatait használták fel, a tudományos szakirodalmat pedig 2025 júniusáig tekintették át. Az EFSA szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztanak alá ok-okozati kapcsolatot az aszpartám jelenlegi étrendi bevitele és több vizsgált egészségkárosodás, köztük a daganatos betegségek között. Ez a következtetés a most rendelkezésre álló adatokra és a vizsgált fogyasztási szintekre vonatkozik.
Az aszpartám betiltása tehát nem következik az új szakvéleményből, hiszen az EFSA tudományos értékelést végez. Egyes adalékanyagok engedélyezéséről és felhasználási feltételeiről az Európai Bizottság és az illetékes hatóságok döntenek.
Miért nevezték mégis lehetséges rákkeltőnek?
A vita 2023 júliusában kapott különösen nagy figyelmet, amikor a WHO rákkutatási szervezete, a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség, az IARC az aszpartámot az emberre nézve lehetséges rákkeltők, vagyis a 2B csoport tagjai közé sorolta. Az emberi vizsgálatokban főként a májrák egyik típusával kapcsolatban találtak korlátozott bizonyítékot.
A korlátozott itt lényeges szó. A besorolás nem azt jelenti, hogy egyértelműen bizonyították, az aszpartám fogyasztása rákot okoz. Az IARC azt vizsgálja, hogy egy anyag képes lehet-e daganatos betegséget előidézni, és mennyire erősek az ezt alátámasztó bizonyítékok. A besorolás önmagában nem mondja meg, mekkora veszélyt jelent egy adott mennyiség elfogyasztása.
A FAO és a WHO közös élelmiszer-adalékanyag szakértői bizottsága, a JECFA viszont a bevitt mennyiséget is figyelembe veszi. Ez a testület már 2023-ban is fenntartotta a 40 milligrammos értéket.
A cukormentes üdítőkben található édesítőszerek veszélyeit régóta vizsgálják (Forrás: Getty Images)
Mennyi aszpartám fér bele a napi határba?
A testtömegkilogrammonkénti 40 milligramm egy 60 kilogrammos felnőtt esetében napi 2400, egy 70 kilogrammos embernél 2800 milligramm aszpartámnak felel meg. Az elfogadható napi bevitel azt a mennyiséget jelöli, amely a jelenlegi tudás szerint egy életen át, naponta fogyasztva sem jelent számottevő egészségi kockázatot. Ez persze nem ajánlott fogyasztási célérték, hanem az a legnagyobb mennyiség, amit még egészségesen lehet elfogyasztani.
A WHO szemléltető példája szerint egy 70 kilogrammos felnőttnek napi körülbelül 9–14 doboznál több, dobozonként 200–300 milligramm aszpartámot tartalmazó diétás üdítőt kellene meginnia a határ túllépéséhez. Ez csak akkor érvényes, ha más élelmiszerből nem jut aszpartámhoz, és az ital valóban a példában szereplő mennyiséget tartalmazza.
Hol találkozhatunk vele, és kinek kell különösen figyelnie?
Az aszpartám körülbelül kétszázszor édesebb a cukornál, ezért kevés is elég belőle az édes íz eléréséhez. Üdítőkben, rágógumikban, desszertekben, tejtermékekben és asztali édesítőszerekben is előfordulhat. Ha tudni szeretnéd, van-e egy termékben, az összetevők között az aszpartám nevet vagy az E951 jelölést keresd. A cukormentes felirat önmagában nem árulja el, milyen édesítőszert használtak.
Van ugyanakkor egy fontos kivétel. Kivételt jelentenek azok, akik egy ritka, örökletes anyagcsere-betegséggel, fenilketonuriával (PKU) élnek. Nekik kerülniük kell az aszpartámot, mert a lebontásakor keletkező fenilalanint a szervezetük nem tudja megfelelően feldolgozni.
Miért követelik továbbra is az aszpartám betiltását?
Az eredeti beszámoló szerint a Foodwatch, a Yuka és a francia Rákellenes Liga bírálta az európai állásfoglalást, az aszpartám elővigyázatossági alapú betiltását követelő petíciót pedig több mint 400 ezren támogatták. A betiltás támogatói szerint a felmerült aggályok már elegendő indokot jelentenek a szigorúbb fellépéshez.
Az EFSA mostani értékelése más következtetésre jutott, de módosításokat is javasolt. Az E962 gyártásához használt alapanyagok követelményeinek pontosítását, valamint az aszpartámra vonatkozó arzén- és ólomszennyezési határértékek felülvizsgálatát.
Ezek tisztasági előírásokat érintő ajánlások, nem az aszpartám betiltására tett javaslatok. A fogyasztók számára a jelenlegi üzenet az, hogy az édesítőszer a meghatározott beviteli határokon belül továbbra is biztonságosnak tekinthető.
Kapcsolódó: Cukormentes? Light? Mi a helyzet az aszpartámmal?
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!