- Anyagcserénk működése a szervezet napi biológiai ritmusához igazodva változik.
- A vércukorszint szabályozását, az emésztést és a hormontermelést is befolyásolja a cirkadián ritmus.
- Kutatások szerint ugyanaz az étel más anyagcsere-választ válthat ki napközben, mint közvetlenül lefekvés előtt.
A Murciai Egyetem kutatói 845 spanyol felnőtt részvételével vizsgálták a vacsora időzítésének hatását. A résztvevők két alkalommal, nyolcórás koplalás után fogyasztottak el egy 75 grammnyi glükózt tartalmazó italt: egyszer négy órával, egyszer pedig egy órával a megszokott lefekvési idejük előtt.
Ezért emelkedhet meg a vércukorszint késő este
A vér későbbi időpontban mért melatoninszintje a korábbi érték 3,5-szerese volt. Ezzel egyidejűleg az inzulinválasz 6,7 százalékkal csökkent, a vércukorérték pedig 8,3 százalékkal magasabbnak bizonyult a korábbi időponthoz képest – azaz lefekvéshez közeledve a szervezet nehezebben szabályozhatja a vércukorszintet. A kutatók úgy vélik, a jelenség hátterében a cirkadián ritmus állhat, amely az anyagcsere működését is a napszakok váltakozásához igazítja.
Anyagcserénk működése a szervezet napi biológiai ritmusához igazodva változik. (Forrás: Getty Images)
Kapcsolódó: Ekkor a legjobb ebédelni, hogy ne nassoljunk és sok energiánk legyen
A késői szénhidrátbevitel főként azon részvevők vércukorszintjét emelte meg jobban, akik egy 2-es típusú cukorbetegségre hajlamosító génváltozatot hordoztak. A vizsgálat ugyanakkor nem hagyományos vacsorával, hanem glükózoldattal modellezte a szénhidrátbevitelt, ezért az eredmények nem feltétlenül érvényesek minden esti étkezésre. Azt azonban jól mutatják, mi történhet, ha a táplálékfelvétel egybeesik az esti melatoninszint emelkedésével.
A testsúly és a szív egészsége is összefügghet az időzítéssel
Korábbi kutatások is hasonló eredményekről árulkodnak. Egy 420 túlsúlyos ember bevonásával végzett, húszhetes vizsgálat során azok, akik később ebédeltek, nehezebben és kisebb mértékben fogytak, szemben azokkal, akik korábbra időzítették a napi főétkezést. De a testsúly nem minden: egy másik, több mint 103 ezer résztvevő adatain alapuló francia kutatás szerint a kitolódott, rendszeresen későbbre időzített főétkezések a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is növelhetik.
Kapcsolódó: Ha jókor eszünk, nemcsak fogyunk, de a demenciát is megelőzhetjük
Persze, ahány ember, annyiféle élethelyzet és szokás, ezért nincs mindenki számára egyformán ideális vacsoraidő. A szakértők mindenesetre azt javasolják, hogy lehetőségeinkhez mérten étkezzünk rendszeres időpontokban, a rostban gazdag szénhidrátokat inkább a nap korábbi szakaszában fogyasszuk, vacsorára pedig könnyebb, fehérjében gazdagabb ételeket válasszunk, lehetőleg három-négy órával lefekvés előtt.
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!